A kislexikonban három csoportba soroltuk a különböző kifejezéseket, amelyeket színek és betűtípusok segítségével lehet megkülönböztetni. Az első, a legnagyobb csoportban azok az elmélethez kapcsolódó kifejezések kerültek, amelyeknek az elmélet megváltoztatta az eddigi értelmezését illetve a téves kronológia által hozzárendelt évszámot. Megjelenése: megváltozott értelmezésű
. A második csoportba azok kerültek, amelyek ismerete ajánlott az elmélet megértéséhez. Megjelenése: elmélethez kapcsolódó
. A harmadik, a legkisebb csoportba pedig az elmélet által alkotott kifejezések kerültek. Megjelenése: elmélet által alkotott
.
(Elmélethez kapcsolódó kifejezés)
húsvétszámítás (latinul computus paschalis): a húsvét dátumának kijelölése.
Húsvét ünnepe mozgó ünnep, azaz minden évben más időpontra esik. A dátuma körüli húsvéti vitára a niceai zsinat tett pontot. A római húsvétszámítás szerint az ünnep a tavaszi napéjegyenlőséget (III. 21.) követő holdtölte utáni vasárnapon van, legkorábban III. 22-én, legkésőbb IV. 25-én. A keleti egyházakban a húsvétszámításban megmaradt a julián naptárnál.
Története. A tavaszi telehold idejét eredetileg megfigyeléssel állapították meg mind a zsidók, mind az őskeresztények. A zsidók az első tavaszi hónap, a Niszan kezdetét, a tavaszi napéjegyenlőség előtti új holdsarló megjelenését különös gonddal figyelték. Az ettől számított 14. napon (holdtöltekor) volt a készületi nap legnagyobb ünnepük, a pészah előtt. Jézus egy ilyen pészah ünnep készületi napjának kora délutánján, Niszan 14: halt meg. Halála évében ez a készületi nap péntekre esett, pészah ünnepe szombaton volt. A készületi napon este 6 órától már tiltották a temetést is, ezért kellett sietni Jézus sírbatételével. Föltámadása az ünnep utáni hét első napján, Niszan 16: vasárnap történt. A ker. húsvét dátumában így Niszan 14. napja alapvető szerepet játszik.
Már az ősegyházakban többféle nézet volt arról, hogy mikor kell a húsvétot ünnepelni. Egyesek Jézus föltámadásának napját, a vasárnapot akarták megülni. Mások ragaszkodtak a keresztrefeszítés napjához, a Niszan 14-éhez (a 14-es szám latin neve után ezek a quartodecimanusok). A pápák határozottan ellenezték véleményüket. A zsidókkal egyidőben ünneplő keresztények között az is előfordult, hogy a tavaszi napéjegyenlőség előtt megünnepelték húsvétjukat (gör. elnevezésük szerint ők a protopaszkhisták). Kr. u. 70. u. ugyanis már a zsidók időszámítása sem a megfigyelésen alapult, így előfordult, hogy Niszan 14. megelőzte a tavaszi napéjegyenlőséget.
A II. század vége felé Kisázsia quartodecimanus nézetet valló egyházától eltérően a legtöbb egyház (Alexandria, Jeruzsálem, Róma) a 14-ét követő vasárnapon ünnepelte húsvétot, függetlenül a hónap dátumától. A 3. században mindinkább ez erősödött, míg végül a húsvétszámítást a niceai zsinat 325: döntötte el. Előírta az egységes vasárnapi ünneplést, azaz húsvét ünnepeként a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapot jelölte meg. Kimondta, hogy a keresztények a húsvétot mindenütt ugyanazon a napon ünnepeljék, és ez semmiképp ne történjék a tavaszi napéjegyenlőség előtt. A napéjegyenlőség dátumát márc. 21-ben határozták meg, a hozzá tartozó Niszan 14., vagyis holdtölte kiszámítása az alexandriai püspökök feladata volt. A rendelkezés egészen a Gergely-féle naptárreformig biztosította a húsvét egységes megünneplését a kereszténységen belül. A niceai zsinat az általános rendelkezésen túl nem adott meg pontos szabályokat; rendelkezése szerint tisztán matematikai eljárássá vált a húsvétszámítás, és adminisztratívvá a meghatározása. A computus ecclesiasticus a matematikai kronológia módszerét használja.
Alexandriai Cirill a Niszan 14., vagyis a húsvéti holdtölte idejét egy ciklusos számítási módszerrel határozta meg. Ez azon a tapasztalaton alapul, hogy 235 holdhónap csaknem pontosan 19 napévvel egyezik meg, vagyis a holdfázisok 19 évenként az évnek ugyanazon a napján megismétlődnek. A különbség oly kicsi, hogy kb. 300 évig nem okoz semmi zavart. 300 év után azonban már jelentkezik 1 nap különbség, mert 235 holdciklus valamivel hosszabb, mint 19 napév. 300 év alatt a ciklikusan számított holdfázisok (pl. holdtölte) a hold valós korához képest késésben vannak. Ez azt jelentette, hogy a hold valódi fázisához (korához) képest a kort jelölő epakta késésben volt. Ezt az epakta csökkentésével korrigálni kell.
Az általánosan elterjedt nézet, mely szerint a pápai naptárreform azért vált szükségessé, hogy a tropikus napévet pontosabban határozzák meg, nem állja meg a helyét. A julián naptár és a Gergely-naptár eltérése még ma is csak 14 nap, s egy ilyen módon „pontatlan", hosszabb napév a mezőgazdaságban még nem okozna semmi zavart, mert az időjárás ingadozásai ezt az időszakot bőven túllépik. Nagy zavar keletkezik azonban a húsvét kiszámításában, ha a ciklikusan számított holdtölte és a valódi időpontja nagyon eltér egymástól, pl. ha a számított a valódi holdtölténél későbbi időpontra esik. A helyzet rendezését hozó reform kidolgozásával Aloigi Giglio, humanista nevén Lilius veronai orvost bízták meg. Lilius idejében a napéjegyenlőség március 11-én volt. A ciklikusan számított telehold a valódi után, általában három nappal később következett. Az alexandriai módszerrel számított epakták még megfeleltek a VI. században is, mivel Dionysius Exiguus római apát, aki 532-ben készített 95 évre előre húsvétszámítási táblázatot, már egy nappal visszatolta az alexandriai püspökök epaktáit.
XIII. Gergely pápa (ur. 1572-85) idejére már háromszor kellett volna a 300 évenkénti eltolódást figyelembe venni. Ez nem történt meg, és emiatt, továbbá a tropikus napévnél már 10 nappal hosszabb julián év miatt már szinte áttekinthetetlen zűrzavar volt a húsvétszámításban. A feladat az volt, hogy olyan számítási mód szülessen, mely szerint a ciklikus holdtölte a valódival a lehető legjobban egybeesik, soha nem jut magára a napéjegyenlőség napjára, és nem is előzi azt meg. Lilius a századik évek közül csak a 400-zal oszthatókat hagyta meg szökőévnek, korrigálta az év hosszát, s így elérte, hogy a napéjegyenlőség nem hátrált többé, hanem III. 21-én maradt. A Meton-ciklusban a 300 évenként föllépő eltolódást ugyancsak „szöktetéssel", az epakták alkalmas megváltoztatásával szüntette meg. Korrigálta az epaktákat a 300-zal osztható években és a 400-zal osztható szökőévekben is. Nincs epaktákra vonatkozó korrekció viszont a 3-mal és 4-gyel is osztható századokban (ilyen pl. a 2400.), mert akkor a két ellentétes javítás éppen semlegesíti egymást. Lilius az 1800-as évtől kezdődően egy 2500 éves ciklust vezetett be. Ez idő alatt hétszer egymás után 300 éves korrekció követi egymást, a 8. javítás az időszak végén, 400 év múlva következik be. Ez jobb közelítést jelent, mint ha csak 300 évenként korrigálnánk. A tropikus év és a szinodikus hónap akkori ismert értékei elég pontosak voltak egy jó ciklus fölállításához. A mai, pontosabb értékekkel se lehetne jobb eredményt elérni a ciklusszámításban.
Egyes teológusoktól mind a keleti, mind a nyugati egyházakban nem áll távol az a gondolat, hogy a húsvét időpontját a csillagászati telehold idejével határozzák meg. A hold mozgásának szabálytalanságai miatt azonban egyáltalán nem biztos, hogy pontosabbá válna a húsvétszámítás, paradox és quartodecimanus húsvétok ugyanúgy előfordulhatnának. Lehetne azonban a húsvét dátumát valamelyik áprilisi vasárnapra rögzíteni. Így megszűnne a különbség az ortodox, kopt, katolikus stb. egyházak húsvéti dátumai közt. Ez megfelelne a niceai zsinat célkitűzéseinek is.
A húsvét dátumának kiszámításában ma is XIII. Gergely pápa 1582-ben kiadott Inter gravissimas kezdetű bullája az irányadó. Az eljárás elég körülményes, ezért a latin nyelvű Missale Romanum és a Breviarium Romanum kötetei tartalmazzák a húsvétok előre kiszámolt dátumait. A latin nyelvű szöveg a II. vatikáni zsinat utáni, nemzeti nyelvekre lefordított misekönyvekben már nincs benne.
A csillagászati megfigyeléseket egy adott helyen végzik, és az adott helyhez adott helyi idő tartozik. Az újhold sarlója más-más helyi időben látható Jeruzsálemben, mint Rómában. A viták elkerülésére a Gergely-naptár a húsvétszámításban nem használ kitüntetett helyet, meridiánt, ellentétben a csillagászati számításokkal. Ha nincs kitüntetett meridián, akkor csak a ciklusos számítás jelenthet megoldást.
Források:Kövesligethy Radó: Matematikai és csillagászati földrajz. Bp., 1899. - Astronomische Nachrichten 1933:247. sz. - Zeitschrift für katholische Theologie 1955:3. sz. - Teres Ágoston: Biblia és csillagászat. Bp., 1994. - J. Casanovas SJ közlése, A magyar katolikus Lexikon alapján (P.B.K.)
Utolsó módosítás időpontja: 2019.07.18. | 3691 | - |
247 év ↭ AD (Anno Domini) ↭ albigensek ↭ anakronizmus ↭ Anonymus ↭ apokrif iratok ↭ aranyszám ↭ Arménia (Örményország) ↭ arszakida időszámítás ↭ Arszakidák ↭ Attila halálának éve ↭ Augustus császár ↭ avarok ↭ Az 525-ös év konzuljai (Probusok) ↭ Badiny Jós Ferenc ↭ BC (before Christ) ↭ betlehemi csillag ↭ bizánci világéra ↭ bogumilok ↭ Caesar, Julius ↭ census ↭ computus ↭ consul ↭ decemviri ↭ dictator ↭ diocletiánus éra ↭ Dionysius Exiguus ↭ domini ↭ egyházszakadás ↭ egyiptomi naptár ↭ epakta ↭ eponim évjegyzés ↭ éra ↭ etióp időszámítás ↭ év ↭ évkezdet ↭ évkezdő nap ↭ évszámítás ↭ Flavius ↭ Fomenko, Anatolij Tyimofejevics ↭ Fomenko elmélete ↭ Gergely-naptár ↭ gesta ↭ Gesta Hungarorum (Anonymus) ↭ Gesta Hunnorum et Hungarorum (Kézai) ↭ háromkirályok ↭ Hérodotosz ↭ hét (naptári) ↭ hidzsra ↭ holdfázis ↭ holdfogyatkozás ↭ holdtölte ↭ hó, hónap ↭ hónapok nevei ↭ honfoglalás ↭ hunok ↭ húsvét ↭ húsvéthétfő ↭ húsvéti vita ↭ húsvétszámítás ↭ húsvétvasárnap ↭ időszámítás ↭ idus ↭ Illig, Heribert ↭ imperator ↭ Ince pápa, III. ↭ indikció ↭ Inter Gravissimas ↭ iszlám időszámítás ↭ Jakab ősevangéliuma ↭ Jézus ↭ Jézus-Mani párhuzamok ↭ julián naptár ↭ kalendae ↭ kalendárium ↭ Kálti Márk ↭ katharok ↭ Képes Krónika ↭ kettős honfoglalás ↭ Kézai Simon ↭ Király csillaga ↭ kitalált középkor ↭ kopt időszámítás ↭ kronológia ↭ kronológiai évjelzések ↭ kronológiai sarokpont ↭ László Gyula ↭ Lukács evangéliuma ↭ mágusok ↭ manicheizmus ↭ Mani ↭ Márk evangélista ↭ Máté evangéliuma ↭ messzaliánusok ↭ mezopotámiai (babiloni) naptár ↭ monumentum ancyranum ↭ nagypéntek ↭ nap ↭ napéjegyenlőség ↭ napjelölés ↭ napkeleti bölcsek ↭ naptár ↭ naptárreformok (történelmi) ↭ népszámlálás ↭ niceai zsinat ↭ nonae ↭ nulladik év ↭ Nyesztor-krónika ↭ örmény időszámítás ↭ pánik időszaka ↭ pártusok ↭ paulikiánusok ↭ Péter evangéliuma ↭ pontifex ↭ precesszió ↭ Quirinius ↭ Regulus ↭ Róma alapításának érája ↭ római naptár ↭ sötét középkor ↭ szeleukida időszámítás ↭ szkíták ↭ Szoszigenész ↭ Teres Ágoston ↭ Úr ↭ ÚR időszámítása előtt (ÚR/BD) ↭ ÚR időszámítása szerint (ÚR/AD) ↭ Úr napja ↭ Verancsics Antal ↭ világérák ↭ Vízkereszt ↭ zsidó világéra ↭
Összegyűjtött GONDOLATOK fórumai | |
Őshonos őstörténet kérdései... | ✍🏻 Esküdt (24.11.01.) |
Változások és újdonságok... | ✍🏻 SzekeresS (24.10.16.) |
Fogyatkozásoktól a delta-T-ig... | ✍🏻 SzekeresS (24.10.16.) |
Pártus Jézus és egyéb furcsaságok... | ✍🏻 SzekeresS (23.10.09.) |
Az ELMÉLETRŐL röviden, tömören... | ✍🏻 Annonym (23.10.07.) |
Az eltévesztett időszámítás kérdései... | ✍🏻 SzekeresS (23.10.06.) |
Ma érvényes évszámok
Jelenlegi | : | 2024 |
Etióp | : | 2017 |
Kopt | : | 1741 |
Iszlám | : | 1446 |
Perzsa | : | 1403 |
Zsidó | : | 5785 |
Indiai | : | 1946 |
Bizánci | : | 7533 |
Örmény | : | 1472 |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Téves évszámok
Jézus születésétől számolt (i.e.7) | |
Téves | Helyes |
2031 |
1784 |
Arszakida éra | |
Téves | Helyes |
2271 |
2024 |
Szeleukida éra | |
Téves | Helyes |
2336 |
2089 |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Civilizációk téves évszámai
Róma alapításától számolt évek | |
Téves | Helyes |
2777 |
2530 |
Egyiptomi Nabú-nászir-éra | |
Téves | Helyes |
2771 |
2524 |
A görög olimpiai éra | |
Téves | Helyes |
700 ol. 0 év |
635 ol. 0 év |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Fontosabb évszámok
Az új | Történelmi események | A régi |
ÚR e. 516 | A görög időszámítás kezdete | BC 776 |
ÚR e. 252 | A marathoni csata | BC 490 |
ÚR e. 242 | A thermopülai csata | BC 480 |
ÚR e. 209 | A szalamiszi csata | BC 449 |
ÚR e. 190 | A peloponnészoszi háború | BC 431 |
ÚR e. 75 | Nagy Sándor halála | BC 323 |
ÚR e. 65 | Szeleukida időszámítás | BC 312 |
ÚR/AD 1 | Arszakida időszámítás | BC 247 |
ÚR/AD 175 | Spartacus rabszolgafelkelése | BC 73 |
ÚR/AD 203 | Julius Caesar naptárreformja | BC 45 |
ÚR/AD 204 | Julius Caesar halála | BC 44 |
ÚR/AD 220 | Római császárkor kezdete | BC 27 |
ÚR/AD 239 | Augusztus népszámlálása | BC 08 |
ÚR/AD 247 | Mai időszámítás előtti 1. év | BC 01 |
ÚR/AD 248 | Mai időszámítás szerinti 1. év | AD 01 |
ÚR/AD 531 | Diocletianus császár ur. | AD 284 |
ÚR/AD 572 | Niceai zsinat | AD 325 |
ÚR/AD 622 | Hidzsra (Mohamed futása) | ugyanaz |
ÚR/AD 642 | Római Bir. kettészakadása | AD 395 |
ÚR/AD 700 | Attila halála | AD 453 |
ÚR/AD 723 | Az ókor vége | AD 476 |
ÚR/AD 774 | Justinianus császár ur. | AD 527 |
ÚR/AD 784 | Római időszám. megszűnése | AD 537 |
ÚR/AD 800 | Nagy Károly megkoronázása | ugyanaz |
Szekeres Sándor
Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS
és a betlehemi csillag
A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, érzékeny pontokat érintve a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Szó lesz a valódi betlehemi csillagról, a történelmi, azaz a pártus Jézusról, a valós keresztre feszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora.
Talán nem is véletlen, hogy most íródott meg a könyv. Ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek.
Ezek alapjait érinti meg a könyv, új szemléletet adva az eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.