Az ELMÉLET fórumoldalai:

Összegyűjtött GONDOLATOK...

 
 

...az őstörténetünkről, az eltévesztett időszámításról és egyéb kapcsolódó érdekességekről ...

 Különböző közösségi felületeken és a modern kor elérési eszközein keresztül gyakran szólítanak meg ismerősök vagy éppen érdeklődő ismeretlenek. Felteszik kérdéseiket, vagy csak elmondják gondolataikat, majd mindenki megy tovább a saját kis univerzumában. Jellemző ezekre a valós vagy éteri találkozásokra, hogy elillan a tartalmuk, vagy olyan fórumoldalakon tárolódnak, amik nem igazán működnek a jelenünk kollektív információs felületekre épülő világában.

 Pedig az itt felvetődő gondolatok, ötletek nagyon sokszor hordoznak valami fontosat, valami érdekeset, valami inspirálót, amelyekből nem egyet építettem be az elméletekbe. Ezek a feledésre ítélt rövid beszélgetések találhatóak itt, témánkénti bontásban. A párbeszédek nem feltétlenül időrendben követik egymást, jellemzően a mondanivaló kapcsolatát tartottam szem előtt.

 Valamennyi téma megtoldható egy újabb gondolattal vagy kérdéssel, regisztráció nélkül. Egy tetszőleges felhasználónév és email megadása elegendő. A témák csökkenő időrendben követik egymást.



Őshonos őstörténet kérdései... ✍🏻SzekeresS (23.10.09.)
Pártus Jézus és egyéb furcsaságok... ✍🏻SzekeresS (23.10.09.)
Az ELMÉLETRŐL röviden, tömören... ✍🏻Annonym (23.10.07.)
Az eltévesztett időszámítás kérdései... ✍🏻SzekeresS (23.10.06.)
Fogyatkozásoktól a delta-T-ig... ✍🏻SzekeresS (23.09.25.)
Változások és újdonságok... ✍🏻SzekeresS (23.09.15.)

 

Fogyatkozásoktól a delta-T-ig...

Az elmélet részéről fel kell tenni egy nagyon fontos kérdést: ha a mai időszámítás több mint kétezer évéből 247 nem történt meg, akkor mennyire lehet pontos a történelmi fogyatkozások beazonosítása és hozzájuk tartozó deltaT értéke? A válasz pedig korántsem egyszerű...


nemtom (2023.09.24. 05:30)

Kérdésem: Milyen a fogyatkozása volt 272 nov. 20-án? Úgy emlékszem, hogy a tárgyalta Jézus keresztrefeszítésének évéhez kapcsolva. Ugyanis Jézus húsvétolni ment Jeruzsálembe, amely egy tavaszi ünnep (Niszán 15-21). Egyébként az Evangéliumok szerint megközelítően 3 órán keresztül tartott a Nap elsötétedése.


Válasz: SzekeresS (2023.09.24. 07:57)

272. november 8-án volt egy gyűrüs napfogyatkozás Jeruzsálem vonalán a ma érvényes delta-T értékek alapján, amit az elmélet vitat. Éppen ezért a fogyatkozás kikerült elmélet bizonyítási vonalából.

Az akkori értelmezés szerint, abban az évben volt, amikor Jézus feltehetőleg meghalt, és nem a halála napján, ami Húsvét idejére esett és csak a későbbi emlékezet kapcsolta/kapcsolhatta a megfeszítéshez. A Nap háromórás elsötétedése legfeljebb egy rendkívűl erős felhősödés miatt jöhetett létre. Talán... Ilyen hosszú időtartamú napfogyatkozás nem alakulhat ki.


Válasz: nemtom (2023.09.24. 19:44)

Mondjuk, hogy értem. Habár ez a delta-T nem egy könnyü nassolni való a vasárnapi ebéd után. Így viszont van jelentősége ennek a napfogyatkozásnak?


Válasz: SzekeresS (2023.09.25. 16:15)

Tulajdonképpen nincs. Ezért is maradt ki.

   

SzekeresS (2023.04.12. 11:01)

Az elmélet II. A valódi betlehemi csillag című fejezete egy új résszel frissült, "7. Az együttállások gyakoriságáról" címmel. Az új rész a betlehemi jelenségkör együttállásainak gyakoriságát és a forrásokban leírt feltételeknek megfelelő előfordulását vizsgálja.

Részlet az új fejezetből:

A Szaturnusz/Regulus és a Jupiter/Vénusz együttállások megközelítőleg harminc évenként következnek be. Ennek oka, hogy a Szaturnusz úgynevezett sziderikus1 keringési ideje, ami megközelítőleg 29,45 év2. A majdnem fél éves eltérés a teljes évtől azt eredményezi, hogy az egymás utáni együttállások évszakot váltanak, miközben egy évszakot átlépnek. Jellemzően vagy nyári, vagy téli együttállások fordulnak elő felváltva, időszakonként őszi/tavaszi átmenetekkel3.
A Vénusz viszonylag rövidebb keringési idejének (224,7 nap) és a Jupiter 12 éves keringésének (11,86 év) köszönhetően a két bolygó nagyjából 13 havonta találkozik égi útjukon (1,092 év). E két keringési rendszer együttesen adja a körülbelüli 30 évet.
A Vénusz/Jupiter találkozó maximum pár napig tart, de a Szaturnusz majd harmincéves keringési idejéből egy-egy csillagképre több idő jut, mint egy év, amit a látszólagos retrográd mozgás4 jelentősen meghosszabbíthat (a Szaturnusz esetében ez plusz 140 nap). Ezért a Szaturnusz egy-egy keringési ciklusán belül két Jupiter/Vénusz együttállás is előfordulhat egymás után. A vizsgálódás során ezt a körülményt is figyelembe kell venni.
Természetesen bizonyos voltam benne, hogy számos, más időpontú együttállás létezik, de nem elég csak az együttállás puszta léte – ha netán szebb is, jobb is.

Egyezni kell más, históriai források által rögzített történelmi eseményekkel és egyéb adatokkal is. Ráadásul, nem is eggyel. Vizsgáljuk meg ezeket a feltételeket sorba, pontokba szedve:

1. Egyezni kell Augustus császár által elrendelt népszámlálások idejével. Ezek BC 28-ban, BC 8-ban, és AD 14-ben voltak. Azonban a háromból csak a BC 8-as jöhet szóba Quirinius életrajzi adatai miatt, amelyet fentebb már elemeztünk5 .

2. A csillagjelenségeknek az évben elfoglalt helye is fontos bizonyítási tényező. A csillagjelenségek, valamint Jézus születésének időpontja téli időszakra – konkrétan december végére, január elejére - kerültek. Megerősítő forrással sajnos nem rendelkezünk, de az évezredes hagyományok a téli időszak elejére teszik. Ezt erősíti meg Teres Ágoston egy másik információval, amely szerint a népszámlálásokat – logikusan és érthetően - télen hajtották végre, hogy ne zavarja a mezőgazdasági munkákat. Tehát olyan együttállás kell, ami tél eleji időszakban volt látható. A többi, például a télvégi, a tavaszi, a nyári, illetve a kora őszi időpontúakat kizárhatóak.


3. Ugyancsak fontos szempont, hogy a Király csillaga, a Jupiter/Vénusz együttállás a forrásokban leírt módon, keleten jöjjön létre - Teres Ágostont ide idézve: keleten, keltében - és nem nyugaton, nyugtában.


4. A láthatóság miatt nem mindegy, hogy napkelte előtt emelkedik a horizont felé Vénusz/Jupiter páros, vagy napkelte után, amikor is a nappali fény miatt már nem figyelhetőek meg. Ugyanezért a bolygók és a Regulus napközelsége szintén kizáró ok.


Összefoglalva: igaz, hogy kb. 30 évenként következik be a Szaturnusz/Regulus együttállás és az augusztusi napközelség kivételével mindig látható a Regulus, de a Vénusz/Jupiter együttállások körülményei alaposan megszűrik a szóba jöhető időpontokat. A nyáriak azonnal kiesnek, így csak a kb. 60 évenként bekövetkező téli együttállások vehetők számításba. Ezeknél pedig feltétel, hogy keltében legyen látható a Vénusz/Jupiter páros és hogy valóban látható legyen.

Az alábbi táblázatban 18 olyan együttállás szerepel, ahol a Szaturnusz/Regulus és a Vénusz /Jupiter együttállás is létrejön. Az első évszám BC 86 az utolsó AD 415.

egyuttalltabla.png.

Mint látható, Augustus császár uralkodása alatt elrendelt népszámlálások éveihez – BC 28, BC 8 és AD 14 – egyik együttállás sem kapcsolható.

Ha elindulunk, egy olyan feltételezés vonalán, hogy esetleg mégse az „egész világon elrendelt” népszámlálásról van szó, hanem csak egy kisebb terület cenzusáról, összeírásáról, amit nem jegyzett fel Augustus császár Res gestae-ba, és csak a bizonytalan emlékezet kötötte össze az írásokban, akkor sem találnánk megfelelőt. Ebből a korból egyik együttállás sem felel meg a forrásokban leírtaknak, akármikor is zajlott le az a nevezetes cenzus...

-----------------------------------------------

[1] Egy égitest sziderikus keringési ideje egy adott csillaggal való együttállástól a következő együttállásig eltelt idő.
[2] A pontos érték: 29,44947398 év, azaz 10756,1995 nap.
[3] A fejezet kidolgozásában nagy segítségemre volt Varga András csillagász inspiráló megjegyzései, amelyek nagy része itt feldolgozásra került.
[4] Retrográd mozgásnak nevezik a csillagászatban egy égitest olyan mozgását, ami az adott rendszerben lévő legtöbb égitest mozgásával ellentétes irányú. A bolygók látszólagosan hol nyugatról keletre, hol keletről nyugat felé mozognak égi útjukon. Innen kapták a nevüket: bolygók, vagyis bolyongók.
[5] Az korábban leírt elemzés szerint csak BC 15 és AD 12 között töltött be hivatalt a szóban forgó területeken.

   

András (2023.04.04. 05:27)

Sándor!

A Szaturnus/Regulus és a Jupiter/Vénusz együttállások átlagosan, harminc évenként következtek be. Ennek az az oka, hogy a Szaturnusz úgynevezett sziderikus keringési ideje 29,44947398 év. Ez azt jelenti, hogy a keringési idő adott csillaggal való együtt állástól a következő együtt állásig eltelt idő. Jelen esetben a Szaturnusz és a Regulusz együtt állásáról van szó.

Az alábbi listában 12 együttállás szerepel azaz 11 „Szaturnusz év” telt el. Az első évszám 239 az utolsóé -85 a különbség 324 év. 324/11=29,45454545 nap, ami jól egyezik a Szaturnusz sziderikus keringési idejével.

239. 12. 12
211. 06. 29
180. 12. 09
150. 06. 22
123. 02. 18
93. 06. 13
62. 11. 27
34. 06. 09
3. 11. 26
-25. 06. 06 (BC 26)
-54. 02. 03 (BC 55)
-85. 07. 29 (BC 86)

Nekem érthetetlen, hogy miért pont a 239 december 12-i együtt állást kell kiválasztani, a megváltó születési idejének.

Egyetlen magyarázata lehetséges, hogy ez egyeztethető össze a XIII. Gergely pápa naptár reformja által törölt 10 nappal. A pápa nem a Julián naptárt kívánta megreformálni hanem azt akarta elérni, hogy a nap éj egyenlőség napja március 21.-én legyen és mindig is az maradjon.
Tudósai tanácsára a szökőszabályt módosította úgy, hogy minden negyedik év legyen szökőév. Ez addig is úgy volt. A százzal osztható évek, bár néggyel oszthatók, ne legyenek szökőévek. Viszont a négyszázzal oszthatók legyenek szökő évek. A szökőszabály reformja ami lényegében a naptár reformja lett bevezetése óta, mindössze két ilyen év volt az 1600.-s év és 2000.-s év.
Az ettől eltérő magyarázatok mind összeesküvés elméletek. Szerintem az időszámítás nincs eltévedve.

Ez a négyes együtt állás jelenthette Jézus Krisztus megszületését. A három bolygó és a Regulusz együtt állása lehetett a Betlehemi Csillag!?

kepek/forumVAnd_1.jpg

Kiemelve:

kepek/forumVAnd_2.jpg


Válasz: SzekeresS (2023.04.04. 11:04)

Kedves András!

Először megjegyezném, hogy az elméletem nem összeesküvést feltételez, hanem egy egyszerű, jószándékú félreértést.
Másodszor, hogy a feltevésedre, hogy miért a 239-es lett kiválasztva, nem az a válasz, amit leírtál. Messze nem.

Nagyon szépen köszönöm a kilistázott adatokat, ezt lehet, hogy nem tudtam volna előkeresni.
Ugyanakkor a lista megerősít az elméletem igazában. Miért is?

Én is bizonyos voltam benne, hogy számos más időpontú együttállás létezik, de nem elég csak az együttállás puszta léte - még ha szebb is, jobb is.
Egyezni kell más, históriai források által rögzített történelmi eseményekkel és egyéb adatokkal is. Nem is eggyel. Nézzük őket sorban, pontokba szedve:

1. pont: A népszámlálások idejével. Ezek BC 28-ban, BC 8-ban, és AD 14-ben voltak (monumentum ancyranum).
A -25 = BC 26, ugyan közel van BC 28-hoz, de az AD 1-hez nem, az állítólagos Jézus-i születésnaphoz.
Ez azért elég sok, ha az időszámításunk rendben lenne. Itt megint felmerülne az összeesküvést gerjesztő kérdés, hogy miért is van/lenne 26 évvel elszámolva?

2. pont: Sulpicius Quirinius konzul megnevezése Aemilius Palatinus római tábornok sírfeliratán és az evangéliumokban.

"Sulpicius Quiriniusnak, Augustus császár hadvezérének és követének parancsára Szíriában cenzust hajtottam végre Apameában, a 117 ezer polgárt számláló államban, és ugyancsak Quirinius megbízásából az ituerusok erődjét Libanon hegyén…”

A leginkább meghatározó információ a BC 8-as népszámlálás mellett, hogy a sírfeliraton és az evangéliumokban megnevezett Quirinius, csak BC 14-ben kezdi meg hivatalnoki pályafutását Kréta és Ciréne (a mai Líbia része) kormányzójaként. BC 12-ben konzul, majd hadvezér és legátus a szóban forgó keleti területeken. A Jézus születéséhez köthető betlehemi csillagjelenség pedig az ő hivatalnoki ideje alatt volt látható. A BC 28-as népszámlálás ezért azonnal kiesik. AD 12-ben pedig Rómába rendelik, és a továbbiakban Tiberius (a későbbi császár) munkatársa. Ezért a 14-es népszámlálás szintén kiesik.

3. pont: Nem sok időszámítás jöhet szóba: a pártus (247 év), a szeleukida (312 év), és a Nagy Sándor halálától számolt (323 év).
Ha előrejövünk 247/312/323 évet, találnunk kell egy, az evangéliumi leírásoknak megfelelő együttállást... és van...

Ezért lett a 239. december 12-i együttállás kiválasztva - 8+239=247 év - ...és ezért is pártus a mai időszámításunk.

4. pont: A 247 évnyi időtávolság szintén meghatározó, mivel más egyéb históriai esemény kapcsolatában is megtalálható. Pl időszámítások kezdőéve (az elmélet III. fejezete), fogyatkozások (az elmélet IV. fejezete), és más egyezések (az elmélet V. fejezete).

5. pont: Magának csillagjelenségeknek az évben elfoglalt helye is fontos bizonyítási tényező.
A csillagjelenségek és Jézus születésének ideje, különböző okoknál fogva a téli időszakra kerültek. Valós forrás nem jelzi miért, de az évezredes hagyományok szerint decemberben ünneplik. Teres Ágoston leírja, hogy a népszámlálásokat - logikusan - a téli időszakban hajtották végre, hogy ne zavarja a tavaszi/nyári/őszi munkákat. Tehát olyan együttállás, ami nyári időpontban zajlott le - mint például a BC 26-os - eleve kizárható.

6. pont: az sem árt, ha a Király csillaga, a Jupiter/Vénusz együttállás a forrásokban leírt módon, keleten jön létre - Teres Ágoston: keleten, keltében - és nem nyugaton, nyugtában, mint például a BC 26-os és az AD 3-as együttállások. Az sem mindegy, hogy napkelte előtt emelkednek a horizont felé, vagy napkelte után, mint például az AD 211-es együttállás, ahol a nappali fény miatt nem láthattak volna semmit a napkeleti bölcsek.

A lényeg: igaz, hogy kb 30 évenként következik be a Saturnus/Regulus együttállás és az augusztusi napközelség kivételével mindig látható a Regulus, de a Vénusz/Jupiter együttállás elég rendesen megszűri a szóba jöhető eseményeket. A 12-ből hat nyári egyből kiesik. Így csak a 60 évenként bekövetkező téli együttállások vehetők számításba. Ezeknél pedig feltétel, hogy keltében legyen látható a Vénusz/Jupiter páros és valóban látható legyen.

Mindezek alapján a BC 8-as népszámláláshoz kapcsolható AD 239/240 évfordulójának együttállásai lesznek a keresett égi események.

 Üdv: Sándor

   

Albert (2021.06.10. 13:32)

Kedves Szekeres úr!

Tulajdonképpen véletlenül akadtam rá az interneten a „Kronológia sarokpontjai” című írására. Erre készítettem bejegyzést tegnap. 
Köszönöm, hogy válaszolt, mert úgy látom sok dolgot tisztázni kellene.
Kronológiával foglalkozik, de azt írja, hogy a deltaT semmilyen értéke „nem játszik nálam”. Szerintem ez egy elég nagy hiba. Ugyanis egy történelmi napfogyatkozást (sok ilyen példa szerepel Önnél) egyszerűen nem lehet egyértelműen meghatározni vagy modellezni e nélkül. Más-más deltaT-vel számolva ugyanaz a napfogyatkozás a Föld egész más helyéről, más időben, vagy eltérő fázisban látható. 

De mi is az a deltaT? 

A Föld forgási periódusának változása, más szóval a forgási sebesség változása. A Föld és a Hold árapály-erőkkel hatnak egymásra. A Hold tengeri dagályokat idéz elő a Földön, míg a Föld a Hold anyagát "megnyújtva" és összenyomva idéz elő dagályokat. Ez a folyamat a Földtől rengeteg forgási energiát vesz el. A tengerek és a Föld-felszín közötti árapály-súrlódás miatt a Föld forgása minden évszázadban kb. 0,002 másodperccel lassul. Ez a deltaT. A Föld-Hold rendszer impulzusmomentumának azonban állandónak kell maradnia, ha az árapályokkal keltett hő veszteségét elhanyagoljuk. Ha tehát a Föld impulzusmomentuma csökken, a Holdénak növekednie kell. Ez csak úgy valósulhat meg, ha a Hold nagyobb pályán mozog a Föld körül. A Hold-pálya legtávolabbi pontjának távolsága kb. 3,8 centiméterrel nő évente. 
Ez a lassulás igen kicsinek tűnik, de hosszú időn keresztül akkumulálódik és több száz vagy több ezer év távlatából már jelentős nagyságú lehet. Pontos műszerekkel ma már mérni tudjuk ennek értékét. Az ókorra nézve azonban nincsenek adataink, csak elméleti extrapolációt lehet csinálni. Ezért születtek különféle szerzők munkáinak eredményeként egymástó különböző deltaT függvények. Hogy melyik felel meg a valóságnak, azt nem tudjuk. Mindössze annyit feltételezhetünk, hogy a Föld forgásának lassulása hasonló mértékű lehetett az elmúlt néhány ezer évben.

Miért olyan fontos ez? 

Amikor egy napfogyatkozás bekövetkezik, akkor a Hold árnyéka a Föld felszínére vetül. Igen ám, de mely részére? Ez attól függ, hogy éppen „hogy fordult be” a Föld az árnyékkúp alá. Akik napfogyatkozásokat számolnak és erről térképi ábrázolásokat is készítenek, mindig egy bizonyos deltaT-vel dolgoznak. A különböző deltaT értékek olykor egy-egy fogyatkozásnál a Föld pillanatnyi szög-elfordulásában akár 10-50 fokot is jelenthet! Tehát mondjuk, ha egy fogyatkozás néhány száz évvel ezelőtt Athénból teljes fogyatkozásnak látszott, egy másik deltaT-vel számolva csak részleges volt, de lehet, hogy egyáltalán nem is látszott!

Kabáthoz a gombot, és nem fordítva!

Vannak történelmi feljegyzéseink, amelyek (némi bizonytalansággal) beszámolnak nap- vagy holdfogyatkozásokról. Ha pontosítani szeretnénk a dátumot, hát megkérik a csillagászokat, hogy nézzék meg, az időtájt mikor volt fogyatkozás. És akkor a csillagászok számolnak valamelyik deltaT értékkel. Ez alapján mondanak egy időpontot. De nem biztos, hogy jó, mert más értékkel számolva máskorra esne az esemény. Itt azután a „tekintély-elv” érvényesül: egyes csillagászok számításait elfogadják, másokét kevésbé megbízhatónak gondolják. De mindenképpen a „kabátot illesztik a gombhoz”. 

Nem tudom, hogy mennyire volt érthető, amit idáig leírtam, de vegyünk egy példát!
Kr.e. 585 május 28-án volt egy napfogyatkozás, amely állítólag véget vetett Aliattész méd és Küaszarész lüd király közötti csatának Kis-Ázsiában, a Halüsz folyó torkolatánál. Állítólag a harcosok megrémültek attól, hogy „eltűnt” a Nap az égről és sötétség állt be. Valóban volt a térségben egy teljes napfogyatkozás (centruma Ankara környékére esett), de a lűd-méd csata színhelyéről nézve, csak délután hatkor kezdődött. Akkor már a Nap a nyugati horizont közelében járhatott, a harcoló felek aligha figyelhettek fel egy kezdődő fogyatkozásra. Valószínűleg észre sem vették. Ám, ha egy másik deltaT-vel számolunk, kiderül, hogy egészen más szituációt kapunk. Kr.e. 600 szeptember 20-án a kérdéses helyről nézve déltájban csaknem teljes napfogyatkozás volt látható.

Kedves Szekeres úr!

Remélem nem fárasztottam ki. Még évekkel ezelőtt Hunnivári Zoltánnal együtt dolgoztunk hasonló problémákon. 
Van egy nagyszerű és megbízható számítógépes alkalmazás, amellyel (minden csillagászati ismeret nélkül) Kr.e. 2000 és Kr.u. 3000 közötti összes nap- és holdfogyatkozás kirajzolható, ráadásul tízféle deltaT választásával. Kezelését nagyon könnyű elsajátítani, merem nyugodtan ajánlani. Van egy „free” változata is, de korlátozott időintervallumban működik csak. A teljes „full” verzió letölthető a netről:

 
Üdvözlettel: Gesztesi Albert


Válasz: SzekeresS (2021.06.10. 18:55)

Kedves Gesztesi úr!

Köszönöm az információt. Érthető, követhető.
...és sikerült a bogarat beültetni a fülembe... Lehet, hogy lesz egy fejezet a deltaT-ről... 

A "kabáthoz a gombot" jelenséggel már találkoztam a Stephenson-féle könyvben, ahol más időszámítási rendszerben íródott forrásból kapcsolt kronológiai évszámon keresztül percre pontosan határozza meg az égitestek járását... 
Időben sokkal közelebbi fogyatkozásoknál is csak közelítő talánról beszélnek...
Kicsit szubjektív ízre hajaz az eljárás...

...és deltaT lenne a cérna, amivel odavarrogatják a kívánt csillagászati eseményeket a történelmi eseményekhez...

Megjegyezném: azért nem használtam a deltaT-t, mert nem volt rá szükségem. Kb. 247 évvel később ott találtam mindazokat az eseményeket - deltaT nélkül is - amire szükségem volt.

Az elmélet szerint a mai időszámításunk a pártus időszámítás, amit neve miatt vezettek be Jézus születésétől számolt éraként. Ezzel olyan +247 év került be a sötét középkornak nevezett korszakba, aminek lényegében nincs történelme. Ez pedig hátratolta a egész római kort, vele minden egyéb korszakot...

Azért kell egy változó értékű deltaT, mert a Rómához köthető megfigyelések történelmi eseményei 247 évet - a görögé 240-et, a babiloni 232 évet - hátrébb csúsztak az időben. A kronológiai esemény egyszerűen nem találkozhat a saját csillagászati eseményével.

Ráadásul a mai időszámításunk eseményeit valós időben csak kb. 1200-től jegyzik. Ekkortájt vezették be hivatalosan. Ez tény.
Ez idő előtt csak szűk körben használták. Csak néhány eseményt jegyeztek fel benne és azok nagy részét is átszámították. 
Az 1200 előtti eseményeket, korszakokat utólag kellett beilleszteni az új kronológiába. 
Az a bizonyos deltaT valójában 1200-tól visszafelé kezd igazán erős értékeket felvenni. 
Minél erősebb legyen az a cérna?

Üdvözlettel: Szekeres Sándor

   

Albert (2021.06.09. 13:03)

Tisztelt Szekeres úr!

Érdeklődve olvastam a Kronológia sarokpontjai c. írását, amelyben számos fogyatkozást dolgoz fel. De sehol nem találtam, hogy ezek a fogyatkozások milyen "deltaT"-re lettek számolva. Ugyanis legalább egy tucat, különböző deltaT ismert. Pl. Chapront and Chapront Touze (1991), JPL Horizons, JPL Horizons until rev. 3.15, Morrison and Stepenson (1982 és 2004), Stephenson and Houlden (1986), stb. A számomra leginkább elfogadott elmélet szerint az utolsó 2000 évben a deltaT értéke 0 volt! Érdemes lenne ezzel megvizsgálni a fogyatkozásokat, amik bizony erősen különbözni fognak Ginzel adataitól. 

Üdvözlettel:  Gesztesi Albert


Válasz: SzekeresS (2021.06.09. 19:12)

Kedves Gesztesi úr!

Nagyon köszönöm értékes hozzászólását.

Nem vagyok csillagász, így a deltaT semmilyen értéke nem játszik nálam, illetve szakmai hozzáértés hiányában nem foglalkoztam vele.

Kronológia sarokpontjai csak egy kiegészítő fejezete az Eltévedt időszámítás elméletének. Igaz, nagyon fontos része.
Az elmélet tárgya, egyúttal a téma központja a jelenlegi időszámításunk és a történelmi kronológia hibája.
A csillagászatot csak annyiban érintettem, hogy be tudjam azonosítani az elméletet megerősítő fogyatkozásokat.
Számítások meg sem fordultak a fejemben, mivel nem vagyok ennek szakembere. Itt inkább informatikusnak mondanám magamat.

Nem tudom mennyire ismerkedett meg az elmélettel - jelenleg kiadás előtt állok - és a honlapon lévő anyag is napról-napra változik. 

Megkérdezném: ebből a szempontból nézve a deltaT értéket, mennyiben érinti az elméletemet?

Nézegetem munkáit, ennyi idő alatt természetesen csak a címeket, témákat tudtam átnézni.
Például a Karácsony és a csillagok című előadását, ami találkozik az elméletemmel.
Az elmélet pedig konkrétan rámutat egy elfogadható, ténylegesen megtörtént "betlehemi csillagegyüttállásra" 239/240 telén.
Érdeklődve fogom nézni a fennlévő anyagait.

Üdvözlettel: Szekeres Sándor

   

lazsak (2010.10.18. 16:54)

Érdekes az időskálák egymás mellé helyezése.Az arszakida időskála eddig nem volt bevonva a vizsgálatba.Ezáltal megválaszolhatóvá vált a Kézai krónikája.
De az elméletedet csillagászatilag te is csak Nap-és Holdfogyatkozásokkal tudod bizonyítani. De van itt egy bökkenő.A szimulációs programokba egy Delta-T időfaktort építettek be, hogy a jelenlegi történelem skáláját igazolhassák ugyanezen fogyatkozásokkal. A d-T -t a Föld forgásának lassulásával magyarázzák.
Viszont a többi bolygómegfigyelésekkel ezen faktor kiiktatásra kerülhetne, mert a bolygókat a csillagképek állócsillagaihoz képest jegyzik fel. Ezért olyan események feljegyzéseit kell felkutatni, melyek csillagjárással (bolygócsillagok=bolygók) vannak igazolva !!


Válasz: SzekeresS (2010.10.19. 17:43)

Igen, ismerem a problémát.

Ezzel kapcsolatban érdekes, hogy a i.sz 174 február 19.-i napfogyatkozás szimulációs program által bemutatott lefolyása, szinte alig tér el az agyagtáblán leírt folyamattal. Ezek szerint a Δ T körülbelüli alkalmazását a programokban, viszonylag pontosként lehet értelmezni?

Elég kevés anyaghoz jutottam hozzá, de ami késik, csak lassan jön. Ugyanakkor azt hiszem, hogy a keresett egykori feljegyzések nem lesznek olyan pontosak. De majd meglátjuk, hátha találni olyat is.

Jelenleg dolgozom egy anyagon, ami az evangéliumi anyagokra támaszkodik és (szerintem) az 'érdekes' jelző nem igazán fejezi ki, azt, amit találtam a betlehemi csillaggal kapcsolatban.

   

 

 
 
ELÉRÉSEK
REGISZTRÁCIÓ
HONLAPTARTALOM

17680/299 | 13

Felhasználónév:

Jelszó:


 

Ma érvényes évszámok


Jelenlegi

:

2023

Etióp

:

2016

Kopt

:

1740

Iszlám

:

1444

Perzsa

:

1402

Zsidó

:

5784

Indiai

:

1945

Bizánci

:

7532

Örmény

:

1471


Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

 

Téves évszámok


Jézus születésétől számolt (i.e.7)

TévesHelyes

2030

1783

Arszakida éra

TévesHelyes

2270

2023

Szeleukida éra

TévesHelyes

2335

2088


Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

 

Civilizációk téves évszámai


Róma alapításától számolt évek

TévesHelyes

2776

2529

Egyiptomi Nabú-nászir-éra

TévesHelyes

2770

2523

A görög olimpiai éra

TévesHelyes

699 ol. 3 év

634 ol. 3 év


Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

 

Fontosabb évszámok


Az újTörténelmi eseményekA régi
ÚR e. 516A görög időszámítás kezdeteBC 776
ÚR e. 252A marathoni csataBC 490
ÚR e. 242A thermopülai csataBC 480
ÚR e. 209A szalamiszi csataBC 449
ÚR e. 190A peloponnészoszi háborúBC 431
ÚR e. 75Nagy Sándor halálaBC 323
ÚR e. 65Szeleukida időszámításBC 312
ÚR/AD 1Arszakida időszámításBC 247
ÚR/AD 175Spartacus rabszolgafelkeléseBC 73
ÚR/AD 203Julius Caesar naptárreformjaBC 45
ÚR/AD 204Julius Caesar halálaBC 44
ÚR/AD 220Római császárkor kezdeteBC 27
ÚR/AD 239Augusztus népszámlálásaBC 08
ÚR/AD 247Mai időszámítás előtti 1. évBC 01
ÚR/AD 248Mai időszámítás szerinti 1. évAD 01
ÚR/AD 531Diocletianus császár ur.AD 284
ÚR/AD 572Niceai zsinatAD 325
ÚR/AD 622Hidzsra (Mohamed futása)ugyanaz
ÚR/AD 642Római Bir. kettészakadásaAD 395
ÚR/AD 700Attila halálaAD 453
ÚR/AD 723Az ókor végeAD 476
ÚR/AD 774Justinianus császár ur.AD 527
ÚR/AD 784Római időszám. megszűnéseAD 537
ÚR/AD 800Nagy Károly megkoronázásaugyanaz

 
 
A könyv címlapja

 

Unsoft.hu


Levél a webmesternek

 
  Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS és a betlehemi csillag
  GONDOLGOK
  FORRÁSOK
  www.kisbiro.hu: Közhírré tétetik!
  Szekeres Anna Fotó
  Mocsáry Évelőkertészet
  ENNEAGRAM önismereti rendszer
  Mlinkó István Általános Iskola, Eger
  Elektro-Tec, Gyöngyös
  Ősmagyar nyelvek
  Eurochess - ONLINE SAKKISKOLA
  Heves megyei sakkélet
  Meglátások
  Boricsev Oleg
  Mellár Mihály: Atlantisz - hol volt, hol nem volt
  Szekeres Sándor: Munkahelyek és a népességcsökkenés
  A gyöngyösi Ringsted utca oldala
  Évelő növények, évelő virágok
  Dionysius Exiguus latin nyelvű munkái
  UNIX-időbélyeg kiszámítása
  Szekeres Sándor: Egyszerű játékok a sakktáblán
  Szkíta Főnix
  The Scythian Phoenix
  Eurochess - ONLINE CHESS SCHOOL
  Chess Quotes
  Laws of Chess
  Chess piece names
  Sakk aranyszabályok
  PGN Specification and Implementation Guide
  PGN kódok jelentése (ENG/HUN)
  Chess Glossary
  Sakk kifejezések szótára
  Sakkfigurák nevei más nyelveken
 
 

Szekeres Sándor

Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS

és a betlehemi csillag

A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, érzékeny pontokat érintve a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Szó lesz a valódi betlehemi csillagról, a történelmi, azaz a pártus Jézusról, a valós keresztre feszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora.
Talán nem is véletlen, hogy most íródott meg a könyv. Ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek.
Ezek alapjait érinti meg a könyv, új szemléletet adva az eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.