AZ ELMÉLET KISLEXIKONA
A kislexikon elsősorban azokat az elmélethez kapcsolódó kifejezéseket tárgyalja, amelyeknek az elmélet megváltoztatta az eddigi értelmezését, de olyan szavak is be lettek emelve, amelyek ismerete ajánlott az elmélet megértéséhez. Ezek a kapcsolódó kifejezések. A lexikon fejlesztése folyamatos, a kifejezések bevitele jelenleg is folyik.
Színek jelentése: megváltozott értelmezésű↭ elmélethez kapcsolódó↭ elmélet által alkotott↭ kidolgozás alatt
húsvéti vita
(Megváltozott értelmezésű kifejezés, az elmélet alapszintű ismeretét igényli.)
Új értelmezés:
Az elméletben csak az időpontok változtak. Mindegyik év előrejön 247 évet.
A ~150 év kora: 150+247=397, tehát ÚR/AD 400 körül.
Anicét pápa kora (ur. 155-166): ÚR/AD 402-413
Viktor pápa kora (ur. 189-199): ÚR/AD 436-446
A niceai zsinát új időpontja: 325+247= ÚR/AD 572
A mai, elfogadott álláspont:
A húsvéti vita elnevezés mögött a húsvét dátumával kapcsolatos tárgyalásokat értjük a II-IV. században.
A húsvétot 150 körül nyugaton a rómaiak az első tavaszi holdtöltét (Niszan 14.) követő vasárnapon ünnepelték, keleten, főleg az Asia tartományban a holdtölte napján, Niszan 14-én. Az asiaiak János evangélistára támaszkodva a húsvétban elsősorban a kereszthalált, a rómaiak viszont Péter apostolra támaszkodva (akinek elsőként jelent meg Jézus az apostolok közül) a föltámadást ünnepelték. Polikárp püspök 155 körül Rómába ment a húsvét dátuma körüli nézeteltérések tisztázására. Megegyezésre ugyan nem jutottak Anicét pápával (ur. 155-166), de békével váltak el.
A húsvéti vita akkor robbant ki, amikor egy Blastus nevű asiai pap társaival Rómába jött és a húsvétot 14-én ülték meg, annnyira követve a zsidó szokásokat, hogy még húsvéti bárányt is öltek. Viktor pápa (ur. 189-199) a húsvéti vita eldöntésére megkérdezte az egyházakat a húsvét dátumáról. Kiderült, hogy csak az asiaiak követik a Niszan 14-i hagyományt János apostolra hivatkozva. A pápa ki akarta őket közösíteni, de főként Ireneusz hatására, aki Polikárpra és Anicétre hivatkozott, elállt ettől. A II. század vége felé a legtöbb egyház - Alexandria, Jeruzsálem, Róma - a 14-ét követő vasárnapon ünnepelte húsvétot, függetlenül a hónap dátumától. A III. században mindinkább ez erősödött, míg végül a húsvéti vitára a niceai zsinat tett pontot.
A húsvéti vita lezárásaként a niceai zsinat 325-ben előírta az egységes vasárnapi ünneplést, azaz húsvét ünnepeként a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapot jelölte meg, függetlenül a héber naptártól. Kimondta, hogy a keresztények a húsvétot mindenütt ugyanazon a napon ünnepeljék, és ez semmiképp ne történjék a tavaszi napéjegyenlőség előtt. A napéjegyenlőség dátumát március 21-ben határozták meg, a hozzá tartozó Niszan 14., vagyis holdtölte kiszámításával felhatalmazták az alexandriai püspököt, hogy évente hirdesse ki püspöktársai számára a húsvét dátumát, valószínűleg az alexandriai naptárra alapozva. A niceai zsinat az általános rendelkezésen túl nem adott meg pontos szabályokat. Alexandriai Cirill a Niszan 14., vagyis a húsvéti holdtölte idejét egy ciklusos számítási módszerrel határozta meg. Ez azon a tapasztalaton alapul, hogy 235 holdhónap csaknem pontosan 19 napévvel egyezik meg, vagyis a holdfázisok 19 évenként az évnek ugyanazon a napján megismétlődnek. A különbség oly kicsi, hogy kb. 300 évig nem okoz semmi zavart. 300 év után azonban már jelentkezik 1 nap különbség, amit az epakta csökkentésével lehet korrigálni. A római húsvétszámítás szerint az ünnep a tavaszi napéjegyenlőséget (III. 21.) követő holdtölte utáni vasárnapon van, legkorábban III. 22-én, legkésőbb IV. 25-én. A rendelkezés egészen a Gergely-féle naptárreformig biztosította a húsvét egységes megünneplését a kereszténységen belül.
A Magyar Katolikus Lexikon alapján
| 2019.07.18. | 125 | - |
247 év ↭ AD (Anno Domini) ↭ albigensek ↭ anakronizmus ↭ Anonymus ↭ apokrif iratok ↭ aranyszám ↭ arszakida időszámítás ↭ Arszakidák ↭ Attila halálának éve ↭ Augustus császár ↭ avarok ↭ Az 525-ös év konzuljai ↭ Badiny Jós Ferenc ↭ BC (before Christ) ↭ betlehemi csillag ↭ bizánci világéra ↭ bogumilok ↭ Caesar, Julius ↭ census ↭ computus ↭ consul ↭ decemviri ↭ dictator ↭ diocletiánus éra ↭ Dionysius Exiguus ↭ domini ↭ egyházszakadás ↭ egyiptomi naptár ↭ Eltévedt időszámítás elmélete ↭ Eltévedt időszámítás (kiadvány) ↭ epakta ↭ eponim évjegyzés ↭ éra ↭ etióp időszámítás ↭ év ↭ évkezdet ↭ évkezdő nap ↭ évszámítás ↭ Flavius ↭ Fomenko, Anatolij Tyimofejevics ↭ Fomenko elmélete ↭ Gergely-naptár ↭ gesta ↭ Gesta Hungarorum (Anonymus) ↭ Gesta Hunnorum et Hungarorum (Kézai) ↭ háromkirályok ↭ Hérodotosz ↭ hét (naptári) ↭ hidzsra ↭ holdfázis ↭ holdfogyatkozás ↭ holdtölte ↭ hó, hónap ↭ hónapok nevei ↭ honfoglalás ↭ hunok ↭ húsvét ↭ húsvéthétfő ↭ húsvéti vita ↭ húsvétszámítás ↭ húsvétvasárnap ↭ időszámítás ↭ idus ↭ Illig, Heribert ↭ imperator ↭ Ince pápa, III. ↭ indikció ↭ Inter Gravissimas ↭ iszlám időszámítás ↭ Jakab ősevangéliuma ↭ Jézus ↭ Jézus-Mani párhuzamok ↭ julián naptár ↭ kalendae ↭ kalendárium ↭ Kálti Márk ↭ katharok ↭ Képes Krónika ↭ kettős honfoglalás ↭ Kézai Simon ↭ Király csillaga ↭ kitalált középkor ↭ kopt időszámítás ↭ kronológia ↭ kronológiai évjelzések ↭ kronológiai sarokpont ↭ László Gyula ↭ Lukács evangéliuma ↭ mágusok ↭ manicheizmus ↭ Mani ↭ Márk evangélista ↭ Máté evangéliuma ↭ mezopotámiai (babiloni) naptár ↭ monumentum ancyranum ↭ nagypéntek ↭ nap ↭ napéjegyenlőség ↭ napjelölés ↭ napkeleti bölcsek ↭ naptár ↭ naptárreformok (történelmi) ↭ népszámlálás ↭ niceai zsinat ↭ nonae ↭ nulladik év ↭ Nyesztor-krónika ↭ örmény időszámítás ↭ pánik időszaka ↭ pártusok ↭ paulikiánusok ↭ Péter evangéliuma ↭ pontifex ↭ precesszió ↭ Quirinius ↭ Regulus ↭ Róma alapításának érája ↭ római naptár (köztársasági) ↭ sötét középkor ↭ szeleukida időszámítás ↭ szkíták ↭ Szoszigenész ↭ Teres Ágoston ↭ Úr ↭ ÚR időszámítása előtt (ÚR/BD) ↭ ÚR időszámítása szerint (ÚR/AD) ↭ Úr napja ↭ Verancsics Antal ↭ világérák ↭ Vízkereszt ↭ zsidó világéra ↭
Első könyv: történelem és kronológia
III. A valódi betlehemi csillag
IV. Misztikumok, összefüggések, elemzések, feloldások
Harmadik könyv: csillagászat és kronológia
A nap- és holdfogyatkozásokról
Mezopotámiai kultúrkör fogyatkozásai
A görög olimpiai éra fogyatkozásai
Ma érvényes évszámok
Jelenlegi | : | 2020 |
Etióp | : | 2013 |
Kopt | : | 1737 |
Iszlám | : | 1441 |
Perzsa | : | 1399 |
Zsidó | : | 5781 |
Indiai | : | 1942 |
Bizánci | : | 7529 |
Örmény | : | 1468 |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Téves évszámok
Jézus születésétől számolt (i.e.7) | |
| Téves | Helyes |
2027 |
1780 |
Arszakida éra | |
| Téves | Helyes |
2267 |
2020 |
Szeleukida éra | |
| Téves | Helyes |
2332 |
2085 |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Civilizációk téves évszámai
Róma alapításától számolt évek | |
| Téves | Helyes |
2773 |
2526 |
Egyiptomi Nabú-nászir-éra | |
| Téves | Helyes |
2767 |
2520 |
A görög olimpiai éra | |
| Téves | Helyes |
699 ol. 0 év |
634 ol. 0 év |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Fontosabb évszámok
| Az új | Történelmi események | A régi |
| ÚR e. 516 | A görög időszámítás kezdete | BC 776 |
| ÚR e. 252 | A marathoni csata | BC 490 |
| ÚR e. 242 | A thermopülai csata | BC 480 |
| ÚR e. 209 | A szalamiszi csata | BC 449 |
| ÚR e. 190 | A peloponnészoszi háború | BC 431 |
| ÚR e. 75 | Nagy Sándor halála | BC 323 |
| ÚR e. 65 | Szeleukida időszámítás | BC 312 |
| ÚR/AD 1 | Arszakida időszámítás | BC 247 |
| ÚR/AD 175 | Spartacus rabszolgafelkelése | BC 73 |
| ÚR/AD 203 | Julius Caesar naptárreformja | BC 45 |
| ÚR/AD 204 | Julius Caesar halála | BC 44 |
| ÚR/AD 220 | Római császárkor kezdete | BC 27 |
| ÚR/AD 239 | Augusztus népszámlálása | BC 08 |
| ÚR/AD 247 | Mai időszámítás előtti 1. év | BC 01 |
| ÚR/AD 248 | Mai időszámítás szerinti 1. év | AD 01 |
| ÚR/AD 531 | Diocletianus császár ur. | AD 284 |
| ÚR/AD 572 | Niceai zsinat | AD 325 |
| ÚR/AD 622 | Hidzsra (Mohamed futása) | ugyanaz |
| ÚR/AD 642 | Római Bir. kettészakadása | AD 395 |
| ÚR/AD 700 | Attila halála | AD 453 |
| ÚR/AD 723 | Az ókor vége | AD 476 |
| ÚR/AD 774 | Justinianus császár ur. | AD 527 |
| ÚR/AD 784 | Római időszám. megszűnése | AD 537 |
| ÚR/AD 800 | Nagy Károly megkoronázása | ugyanaz |
Szekeres Sándor
Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS
és a betlehemi csillag
A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, fájdalmas sebeket szakitva fel a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Megtalálta a valódi betlehemi csillagot, szó lesz a történelmi, a pártus Jézusról, a valós keresztrefeszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora. Talán nem is véltetlen, hogy most íródott meg a könyv - írja - ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek. Ezek alapjait érinti meg ez az írás, új szemléletet adva eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.