A kislexikon elsősorban azokat az elmélethez kapcsolódó kifejezéseket tárgyalja, amelyeknek az elmélet megváltoztatta az eddigi értelmezését, de olyan szavak is be lettek emelve, amelyek ismerete ajánlott az elmélet megértéséhez. Ezek a kapcsolódó kifejezések. A lexikon fejlesztése folyamatos, a kifejezések bevitele jelenleg is folyik.
Színek jelentése: megváltozott értelmezésű↭ elmélethez kapcsolódó↭ elmélet által alkotott↭ kidolgozás alatt
(Elmélethez kapcsolódó kifejezés)
apokrif iratok (görög: 'rejtett, titkos' iratok):
A mai katolikus nyelvhasználatban azok a zsidó és ókeresztény írások, amelyeket soha nem tekintettek, még átmenetileg sem kánoninak; a protestáns teológiában a katolikus kánon deuterokanonikus könyvei. Az apokrif iratok azt a benyomást keltik, mintha a Szentíráshoz tartoznának, mert az Ószövetség és az Újszövetség kanonikus könyveivel bizonyos rokonságot mutatnak, és mert a sugalmazott könyvek szerzői neve alatt maradtak fenn. Többnyire a Szentírás bizonyos eseményeit részletezik az olvasó épülésére és vigasztalódására, ugyanakkor téves tanításokat is tartalmaznak.
1. Az Ószövetséghez kapcsolódó apokrif iratok (Kr. e. 2. sz.-Kr. u. 1. sz.):
a) Elbeszélő apokrif iratok: legenda jellegűek, történetileg nem hitelesek, de a szerző és kora felfogása kielemezhető belőlük. A fontosabbak: Jubileumok, Ezdrás harmadik, Makkabeusok harmadik könyve, Ádám és Éva élete, Mózes apokalapszise, Ádám végrendelete, Izajás mennybemenetele, A rechabiták története, Jeremiás vagy Báruk hátrahagyott tanítása, Jób végrendelete, Salamon végrendelete, Ariszteász levele, Prológus Sirák fia Jézus könyvéhez.
b) Tanító jellegű apokrif iratok: etikailag az Ószövetség hatását mutatják, de annak szintjét nem érik el, az Újszövetségét pedig meg sem közelítik. A fontosabbak: Tizenkét pátriárka testamentuma, 151. zsoltár, Salamon zsoltárai, Manassze imája, Makkabeusok negyedik könyve, Utószó Jóbhoz. -
c) Apokaliptikus apokrif iratok: képet alkothatunk belőlük a zsidó apokaliptika és eszkatológia túlzásairól, uakkor a Krisztus születése előtti és közvetlen Krisztus utáni vallási és politikai felfogás megértéséhez jelentős adalékokkal szolgálnak. A fontosabbak: Hénoch könyve, Mózes mennybevitele, Ezdrás negyedik könyve, Báruk apokalipszise, Ábrahám apokalipszise, Ábrahám végrendelete, Illés apokalapszise, Szibillák, Prológus Jeremiás Siralmaihoz. -
2. Az Újszövetséghez kapcsolódó apokrif iratok (a Kr. u. 2. sz-tól):
a) Az apokrif evangéliumok a kanonikus evangéliumok hézagait igyekszenek kitölteni, csodás történeteket tartalmaznak Jézus, Mária és József életéből. Teológiai felfogásuk gnosztikus eredetű. A fontosabbak: Evangélium a héberek, az egyiptomiak, az ebioniták szerint, Péter, Mátyás, Fülöp, Bertalan, Tamás, Nikodémus evangéliuma, Jakab ősevangéliuma, Pszeudo Máté-evangélium, Arab gyermekségtörténet, Józsefnek az ácsnak cselekedetei, Krisztus pokolraszállása, Mária mennyekbe való átvitele.
b) Az apokrif akták az Apostolok Cselekedetiben mutatkozó „hézagokat” próbálják kitölteni, az apostolok csodáit és utazásait írják le; az épülésre szolgáló részletek nem egyszer eretnekségeket tartalmaznak. A fontosabbak: Péter evangéliuma, Pál, András, János, Péter és Pál, Tamás, Fülöp, Mátyás, Barnabás apostol cselekedetei, Péter apostol beszédei. -
c) Az apokrif levelek részben némelyik egyházi vélt kiváltságait igyekeznek igazolni, részben Pál apostol tanítását próbálják tovább fejtegetni, mintegy pótolva az „elveszett” Pál-leveleket. A fontosabbak: Krisztusnak és Edessza királyának, Abgarnak levelezése, Apostoli levelek, Laodíceaiaknak írt levél, Alexandriai levél, A korintusiaknak és a korintusiak által írt levelek, Pál apostol és Seneca levelezése. - M. kiadás: Vanyó II: Apokrifek. Bp., 1980. - Ikgr.
A keresztény művek sok motívuma csak az apokrif iratokon alapszik. Jakab ősevangéliuma és a Pszeudo Máté-evangélium Jézus gyermekkorának és Mária életének legfontosabb forrása. Már az V.-VI. századi bizánci művészetben feltűnnek az apokrif iratok motívumai, pl. Krisztus születésének megjelenítésekor (Ravenna, Maximianus-katedra, 6. sz. közepe). A bizánci művészetben gyakori a Mária életével kapcsolatos apokrif jelenetek ábrázolása (pl. Mária a tp. függönyén dolgozik). A Mária-kultusz XII-XIII. századi fejlődésével az apokrif motívumok a Nyugat-európai művekben is megjelentek. Nagyon kedvelték a Pszeudo Máté részleteit és csodáit (egyiptomi menekülés, Mária halála és mennybevitele stb.).
LThk I:712. - Sachs 1980:42. - Vanyó II. (szövegkiadás) - BL:77.
Magyar Katolikus Lexikon alapján
2019.07.18. | 300 | - |
247 év ↭ AD (Anno Domini) ↭ albigensek ↭ anakronizmus ↭ Anonymus ↭ apokrif iratok ↭ aranyszám ↭ arszakida időszámítás ↭ Arszakidák ↭ Attila halálának éve ↭ Augustus császár ↭ avarok ↭ Az 525-ös év konzuljai ↭ Badiny Jós Ferenc ↭ BC (before Christ) ↭ betlehemi csillag ↭ bizánci világéra ↭ bogumilok ↭ Caesar, Julius ↭ census ↭ computus ↭ consul ↭ decemviri ↭ dictator ↭ diocletiánus éra ↭ Dionysius Exiguus ↭ domini ↭ egyházszakadás ↭ egyiptomi naptár ↭ Eltévedt időszámítás elmélete ↭ Eltévedt időszámítás (kiadvány) ↭ epakta ↭ eponim évjegyzés ↭ éra ↭ etióp időszámítás ↭ év ↭ évkezdet ↭ évkezdő nap ↭ évszámítás ↭ Flavius ↭ Fomenko, Anatolij Tyimofejevics ↭ Fomenko elmélete ↭ Gergely-naptár ↭ gesta ↭ Gesta Hungarorum (Anonymus) ↭ Gesta Hunnorum et Hungarorum (Kézai) ↭ háromkirályok ↭ Hérodotosz ↭ hét (naptári) ↭ hidzsra ↭ holdfázis ↭ holdfogyatkozás ↭ holdtölte ↭ hó, hónap ↭ hónapok nevei ↭ honfoglalás ↭ hunok ↭ húsvét ↭ húsvéthétfő ↭ húsvéti vita ↭ húsvétszámítás ↭ húsvétvasárnap ↭ időszámítás ↭ idus ↭ Illig, Heribert ↭ imperator ↭ Ince pápa, III. ↭ indikció ↭ Inter Gravissimas ↭ iszlám időszámítás ↭ Jakab ősevangéliuma ↭ Jézus ↭ Jézus-Mani párhuzamok ↭ julián naptár ↭ kalendae ↭ kalendárium ↭ Kálti Márk ↭ katharok ↭ Képes Krónika ↭ kettős honfoglalás ↭ Kézai Simon ↭ Király csillaga ↭ kitalált középkor ↭ kopt időszámítás ↭ kronológia ↭ kronológiai évjelzések ↭ kronológiai sarokpont ↭ László Gyula ↭ Lukács evangéliuma ↭ mágusok ↭ manicheizmus ↭ Mani ↭ Márk evangélista ↭ Máté evangéliuma ↭ mezopotámiai (babiloni) naptár ↭ monumentum ancyranum ↭ nagypéntek ↭ nap ↭ napéjegyenlőség ↭ napjelölés ↭ napkeleti bölcsek ↭ naptár ↭ naptárreformok (történelmi) ↭ népszámlálás ↭ niceai zsinat ↭ nonae ↭ nulladik év ↭ Nyesztor-krónika ↭ örmény időszámítás ↭ pánik időszaka ↭ pártusok ↭ paulikiánusok ↭ Péter evangéliuma ↭ pontifex ↭ precesszió ↭ Quirinius ↭ Regulus ↭ Róma alapításának érája ↭ római naptár (köztársasági) ↭ sötét középkor ↭ szeleukida időszámítás ↭ szkíták ↭ Szoszigenész ↭ Teres Ágoston ↭ Úr ↭ ÚR időszámítása előtt (ÚR/BD) ↭ ÚR időszámítása szerint (ÚR/AD) ↭ Úr napja ↭ Verancsics Antal ↭ világérák ↭ Vízkereszt ↭ zsidó világéra ↭
III. A valódi betlehemi csillag
IV. Misztikumok, összefüggések, elemzések, feloldások
A nap- és holdfogyatkozásokról
Mezopotámiai kultúrkör fogyatkozásai
A görög olimpiai éra fogyatkozásai
Ma érvényes évszámok
Jelenlegi | : | 2021 |
Etióp | : | 2013 |
Kopt | : | 1737 |
Iszlám | : | 1442 |
Perzsa | : | 1399 |
Zsidó | : | 5781 |
Indiai | : | 1942 |
Bizánci | : | 7529 |
Örmény | : | 1469 |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Téves évszámok
Jézus születésétől számolt (i.e.7) | |
Téves | Helyes |
2028 |
1781 |
Arszakida éra | |
Téves | Helyes |
2268 |
2021 |
Szeleukida éra | |
Téves | Helyes |
2332 |
2085 |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Civilizációk téves évszámai
Róma alapításától számolt évek | |
Téves | Helyes |
2774 |
2527 |
Egyiptomi Nabú-nászir-éra | |
Téves | Helyes |
2768 |
2521 |
A görög olimpiai éra | |
Téves | Helyes |
699 ol. 1 év |
634 ol. 1 év |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Fontosabb évszámok
Az új | Történelmi események | A régi |
ÚR e. 516 | A görög időszámítás kezdete | BC 776 |
ÚR e. 252 | A marathoni csata | BC 490 |
ÚR e. 242 | A thermopülai csata | BC 480 |
ÚR e. 209 | A szalamiszi csata | BC 449 |
ÚR e. 190 | A peloponnészoszi háború | BC 431 |
ÚR e. 75 | Nagy Sándor halála | BC 323 |
ÚR e. 65 | Szeleukida időszámítás | BC 312 |
ÚR/AD 1 | Arszakida időszámítás | BC 247 |
ÚR/AD 175 | Spartacus rabszolgafelkelése | BC 73 |
ÚR/AD 203 | Julius Caesar naptárreformja | BC 45 |
ÚR/AD 204 | Julius Caesar halála | BC 44 |
ÚR/AD 220 | Római császárkor kezdete | BC 27 |
ÚR/AD 239 | Augusztus népszámlálása | BC 08 |
ÚR/AD 247 | Mai időszámítás előtti 1. év | BC 01 |
ÚR/AD 248 | Mai időszámítás szerinti 1. év | AD 01 |
ÚR/AD 531 | Diocletianus császár ur. | AD 284 |
ÚR/AD 572 | Niceai zsinat | AD 325 |
ÚR/AD 622 | Hidzsra (Mohamed futása) | ugyanaz |
ÚR/AD 642 | Római Bir. kettészakadása | AD 395 |
ÚR/AD 700 | Attila halála | AD 453 |
ÚR/AD 723 | Az ókor vége | AD 476 |
ÚR/AD 774 | Justinianus császár ur. | AD 527 |
ÚR/AD 784 | Római időszám. megszűnése | AD 537 |
ÚR/AD 800 | Nagy Károly megkoronázása | ugyanaz |
Szekeres Sándor
Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS
és a betlehemi csillag
A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, fájdalmas sebeket szakitva fel a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Megtalálta a valódi betlehemi csillagot, szó lesz a történelmi, a pártus Jézusról, a valós keresztrefeszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora. Talán nem is véltetlen, hogy most íródott meg a könyv - írja - ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek. Ezek alapjait érinti meg ez az írás, új szemléletet adva eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.