Összegyűjtött GONDOLATOK...

Agha (2023.10.04. 18:58)

Az iszlam idöszamitas szerinti europai esemenyek miert nem "tolodtak" el, pedig az elmeletük alapjan ennek kellett volna bekövetkezni.  

Válasz: SzekeresS (2023.10.06. 17:27)

Nem kell, nem kellett eltolódaniuk. Csak abban az esetben, ha a saját kronológiájukba beemelték azokat az évszámokat, amelyet az európai históriások elrontottak. Mind az iszlám, a kopt, az etióp érák tiszták maradtak, de a világérák is, amelyeket kb. AD 800-tól jegyeztek.

Annonym (2023.10.04. 17:29)

Játék a számokkal. Biztosan voltak másféle időszámítások és hibás vagy nem tisztázott dátumok, de hogy lehet azt állítani, hogy a most használt időszámítás a pártus féle, ha annak kezdetét i.e. 247-re teszi Szekeres úr?! Csak egy i.e. 247 dátumból származó 247-et vonogat ki i.sz. XXX dátumokból.

Ez hibás és logikátlan, mert nem átszámol egy másik rendszerbe, hanem ugyanabban trükköz. Ha most a pártus félét használnánk, akkor az 1-ben vagy 0-ban kezdődne, és nem i.e. 247-hez kéne kötni. A ma használt időszámítást - amit i.e. és i.sz. előtaggal jelölünk - Jézus születéséhez kötik, többé-kevésbé pontosan számolták, bevezették és elterjedt.

Válasz: SzekeresS (2023.10.06. 17:16)

Üdvözlöm Kedves Annonym!

Nem én teszem/tettem i.e. 247-re, hanem így szerepel a ma hivatalos történelem és kronológia adataiban.
...és természetesen nem trükközöm. Valahogy csak meg kell neveznem melyik időszámításról is van szó, és az mikor is kezdődik a mai történelemtudomány szerint.

László (2023.09.27. 15:35)

Kedves Sándor!

Először is köszönöm, hogy kutatási eredményeidet közrebocsátottad, hogy az érdekődők is szabadon megismerkedhessen vele. Lenne pár észrevételem.

Anatoly Fomenkó számomra meggyőzően bebizonyította, hogy Krisztus urunkat nem Jeruzsálemben végezték ki, hanem a Boszporusznál. Az a város, amit ma Jeruzsálemként ismerünk, s ehhez térképet is mutat, ha gondolod, elküldöm Neked, csak a nepóleoni háborúk után, tehát a XIX. elején jelent meg a térképeken, akkor csak Új-Jeruzsálem néven. Tehát valakik bennünket etetnek. Ha ez igaz, akkor Jézus urunk keresztrefeszítésére vonatkozó adatokat is át kell értelmezned, persze ha az érvek téged is meggyőznek.
Tisztában vagyok azzal, hogy Fomenkóról sokaknak megvan a véleményük. De én nem címkézek, engem csak a tények érdekelnek. Ha az érvei meggyőzőek, el kell tudjam fogadni. Középkori festményekkel bizonyítja, amelyek Jézus urunk keresztre feszítését örökítik meg. Mindnek a hátterében ott van a boszporuszi szoros.

Végezetül fogadd dícséretemet. Elismerés illet Téged azért, mert tudományos igények szerinti formába öntötted a gondolataidat (sajnos ez a kutatók java részére nem igaz)

Vannak még észrevételeim, de majd csak ha teljesen áttanulmányoztam a könyvedet.

Köszönöm a hozzászólás lehetőségét. László

Válasz: SzekeresS (2023.09.28. 15:09)

Kedves László!

Talán azért van a festmények háttérében a boszporuszi szoros, mert ott, Bizáncban (Konstantinnápolyban) készültek, és a festőknek is tetszett a háttér.
Mindemellett, nem biztos, hogy tisztában voltak az akkori vagy Jézus korabeli Jeruzsálem földrajzi jellegzetességeivel.

Fomenkó munkájáról írok a Tévidőben is ...a társelméletekről címen.

.. és köszönöm szépen a dicsérő szavakat.

Sándor

P. Tibor (2023.09.20. 17:13)

Tisztelt Szekeres Úr!

Mezei Attila az Illig könyv ajánlójának végén a következőket írja: "Remélem az elkövetkező években „tiszta víz kerül a pohárba”, és sikerül kideríteni az igazságot."
Elolvasva művét, úgy látom, és nagyon bízom benne, hogy Öné ez a tiszta pohár.

P. Tibor

SzekeresS (2023.09.16. 15:42)

Néhány gondolat Heribert Illig védelmében, igaz még a legfontosabb kérdést sem tudta megfogalmazni. Ugyanis ha nem azt feltételezte volna, hogy a kérdéses betoldott események nem történtek meg, hanem azt, hogy más időpontban, akkor máris hitelesebb lett volna a hipotézise.

Azonban egy lényegtelenebb kérdés felé mozdult el, mégpedig, hogy ki tette, és így rosszindulatú szándékosságot feltételezett fel. Meg kellett volna elégednie azzal, hogy bebizonyítja, hogy tényleg nem stimmel valami az évszámokkal és hogy valamilyen elgondolással helyükre tegyék azokat.

Mert abban igaza volt, hogy valami hiba van az időszámítással...

Egy rövid kiegészítés: 

Az összesküvés-elméletet nem cáfolni kell, azt igazolni, bizonyítani kell, és minden esetben a vádlónak. Itt például Illignek.
Az pedig nyugodtan kijelenthető, hogy jobbára csak a probléma létét igazolta, annak keletkezését viszont nem.

Laci (2023.09.13. 17:33)

Kedves Sándor!

Ezúton csatlakozom Mellár Mihály csodálatához: Az Eltévedt időszámítás egy rendkívül elmés gondolatsor (tényekkel).

Válasz: Megfigyelő (2023.09.15. 16:53)

Egyetértek!

Léba (2023.08.02. 15:06)

Idézet:

"Egy történelmet tanító barátom humoros kedvében megkérdezte tőlem, hogy el tudnám-e magyarázni, hogyan is tévedt el az időszámítás, de anélkül, hogy összezavarnám azzal a rengeteg számmal.

- Évszámok nélkül? Nem is tudom... - feleltem, mivel én jöttem zavarba váratlan kérése miatt, de sikerült feltalálnom magam és visszakérdeztem - Egyszerűen? Azt hiszem úgy, hogy elkezdték használni."

Idézet vége. Nagyon tetszik!

maci160 (2023.06.11. 09:20)

Kende Úrnak és minden Kételkedőnek!

Ha valakinek kétsége van az napéjegyenlőség időpontját illetően olvassa el Gáspár Róbert naptár levezetését. Valahol itt van a honlapon, talán a források között. Tudósokat megszégyenítő logika pontos következetes végig vezetés, amely megmutatja, hogy sok zavar azért keletkezett, mert a források a naptárváltás időszakában különböző naptárakra hivatkoznak.

Továbbá figyelmébe ajánlanám mindenkinek, hogy igazán nagy naptárreform csak kettő volt az egyik Caesaré, a másik Gergelyé. Mindkét esetben egy régóta fennálló problémát szüntettek meg és mindkét esetben nagyon hosszú időt vett igénybe a végrehajtás előkészítése. Gergely reformjának érvényesüléséhez több évszázad kellett. Azt gondolom, hogy több olyan változtatás nem volt a naptárban, amely napokat hagyott volna ki, egyrészt mert nem volt akkora az eltérés, ami ezt indokolná, másrészt nem volt akkora hatalom, illetve tekintély, ami ezt keresztül vihette volna vita nélkül, tehát ha kimaradt volna nap, arról tudnánk, mert lenne irodalma.

De akkor mi történt Niceában? A zsinat célja egységes vallási alapok létrehozása. A probléma az, hogy nagyon sok ariánus szekta alakul, például Konstantin is afelé hajlott.
Ennek ellenére betiltják az ariánus nézeteket, és eretnekségnek nyilvánítják az ariánus tanokat. De miért volt ez ilyen fontos jelenlegi történetírásunk alapján, nem világos.
Ha feltesszük, hogy Mohamed nem 622-ben futott, hanem 322-ben akkor viszont érthetővé válik sok minden, hiszen a mohamedán vallás és az ariánus kereszténység nagyon sokban hasonlít, ha ezen a vallási alapon tömegek szerveződnek észak-Afrikában az nagyon komoly probléma lehet, ilyen politikai háttérrel pedig érthető lenne Konstantin döntése.
A másik számunkra fontosabb probléma a tavaszi napéjegyenlőség rögzítésének is hasonló oka volt. Mégpedig a húsvétot kellett elszakítani a zsidó húsvéttól.
Ez a rögzített napéjegyenlőséggel meg is valósult az esetleg megmaradó egyezések esetére pedig külön szabályt alkottak.
Tehát nem volt naptármódosítás, csupán a húsvétszámítás feltételeit módosították.
Az azért is valószínű, mert ekkor már 18-19-e környékén állt be a tavaszpont, mert ha 21-én lett volna nem kellett volna rögzíteni.
És azért azt ismerjük el, ha nincs probléma. nem kell megoldani

Válasz: SzekeresS (2023.06.12. 06:46)

Köszönöm a segítséget és a remekbe szabott elemzést.

Egy apróság: Mohamed futásának időpontja és az ariánus kereszténység időbeli kapcsolata pont fordítva van. Nem Mohamed futása megy le 322-re, hanem az ariánusi kereszténység jön fel 622-höz. A 300 év a kitalált középkor elméletében szerepel.

Válasz: maci160 (2023.06.14. 18:34)

Igen, igen, még Illigben gondolkodtam. Végül is mindegy a végső konklúzió szempontjából.

Kende (2023.06.11. 01:13)

Üdvözletem,
olvasom a könyvet, de néhány dolog nekem nem világos. A cézári-naptárreform körüli káosz, a 90 nap beszúrása és a 445 napos év után, hogyan lehet percnyi pontossággal megállapítani, hogy hová esett akkor a tavaszpont?
Az eltelt idő alatt bizonyára több naptárváltás is történt. Például, ekkor még a hetet sem használták. Idus volt, kalend és nona. Egy ilyen átállás során nem lehetett elszámolni a napokat? Allítólag tavaszpontot átrakták 25-ről 21-re, és akkor mi van, ha a hónapon belüli rendszer változásakor ez elszállt?

Válasz: SzekeresS (2023.06.12. 06:36)

Üdvözlöm,
első kérdésre a választ lényegében megadta Maci160 beírása. Az említett oldal ide kattintva érhető el. A tavaszpont kiszámítása időben visszafelé haladva történik, és AD 203 környékén volt március 21-én, vagyis a naptárreform idején. BC 45-ben pedig március 23-án volt, a most használt naptári rendszer szerint. Akkor a tropikus év 84. napjára esett volna. Ma pedig folyamatosan 81/82 napon következik be.

A második kérdést így feltéve egy kicsit félrevezető. Valóban nem használták a hetet, de ez nem azt jelenti, hogy nem is ismerték. A hetet nem Róma találta fel, hanem az egykori Babilóniába figyeltek fel a Hold járásával kapcsolatos hetes számra. A mai hetünk a zsidó vallásból került át hozzánk. A teremtéstörténet szerint az Úr hat nap alatt teremtette a világot, a hetedik napon pedig megpihent. Vagyis a világ más részein a mindennapok része volt. A hét rendszere egyre jobban elterjedt a birodalomban is, és Konstantin tette hivatalosan a naptár alapjává AD 321-ben (ÚR/AD 568-ban).

Vagyis az a gondolat, hogy a naptárváltás közben is eltéveszthették a napokat, nem állja meg a helyét.

Válasz: Kende (2023.06.12. 18:58)

Értem. Köszönöm a választ.

Zoltán (2023.06.05. 20:29)

Üdvözlöm

Találtam egy érdekes, ide vágó adatot! E szerint a bizánci makedon dinasztia alapítója, I Baszileosz császár (867-886) az Arszakidáktól származtatta magát, így az egész tőle induló császári dinasztia a pártus Arszakidától származik. Tehát 867-től, 1056-ig, Theodora császárnőig.

Erre utalást a "A magyar honfoglalás kútfői" című Pauer Gyula által írt könyvben találtam a 92. oldalon. A leszármazási lista szerinte a Hitvalló Theophanes krónikájának folytatásában van. Talán hasznát veszi!

Válasz: SzekeresS (2023.06.06. 06:55)

Nagyon érdekes és figyelmet érdemlő információ, és továbbgondolva, több mint szenzációs! Nézzük:

Ez az örmény eredetű vonal lesz, ahol bukásuk után még sokáig uralkodtak az Arszakida családok. Ugyanakkor, ez megerősítheti, hogy az Arszakidák bukása után az örmény területeken fennmaradt, fennmaradhatott a pártusok időszámítása.  A pártus időszámítás Európába kerülésének egyik módját épp az örmény területekről kiinduló, Európába került vallási mozgalmakhoz kapcsoltuk.

...és ezt újra kell gondolni:

Idézet az elméletből: "A jelenlegi, elfogadott álláspont szerint a mai időszámításunk 552-ik éve az örmény időszámítás kezdőéve. Jelenleg, 2023. júniusában a 1472-ik évben tartanak. Az örmény egyház elszakadása a keleti egyház ortodox világától 551-re tehető. Ennek az állapotnak szentesítésére a II. dwini zsinaton, 552. július 11-én került sor, amikor is az örmények önálló időszámítást kezdtek, és amit napjainkban, a különféle kiadványokban a hagyomány kedvéért megjelölnek, de nem követnek."

Kérdés: mit használtak előtte? Csak nem a pártusok arszakida időszámítását? A mai időszámításunkat? Mert a mindennapi életben most is ezt használják!

Vagyis, nem a keletről érkező pártus rokonnépek európai hódításai során került be ide az időszámítás, hanem Örményország területéről? Ahol mindig is a pártusok időszámítását használták!

Halvány sejtésként felmerült bennem, de így még nekem is új!

Kedves Zoltán! Köszönöm ezt a hihetetlen infót!

Andor (2023.05.23. 06:55)

Kedves Szekeres úr!

Máté evangéliumában olvashatjuk, hogy Heródes kérdésre a napkeleti bölcsek azt felelik, hogy láttuk az csillagát napkeleten.
A válaszon sokan, sokat vitatkoztak, és kétféle értelmezhetőség került elő:
1. A csillag a keleti égen látszott.
2. Akkor látták, amikor még napkeleten voltak.

Az első esetben működhet az itt leírt gondolatmenet, de a második esetben a csillag bárhol lehetett az égbolton.
Vagyis nem biztos hogy az Ön által leírt eseménysor történt.
És ki a megmondhatója, hogy mire gondolt a mágus, aki válaszolt Heródesnek?

Andor

Válasz: SzekeresS (2023.05.25. 06:10)

Kedves Andor!

Ha én válaszolok a csillagra feltett kérdésre, nem az lesz, hogy keleten voltam és akkor láttam.
Elnézést, de elég buta válasz lenne. Így senki sem beszél.
Aki nyugatabbra, északabbra vagy délebbre volt tőlük, az is ugyanazt a csillagot látta volna.
Az meg azt mondja, hogy nyugaton látta? Vagy északon? Vagy délen? 
Értelmetlen lenne a feltett kérdésre adott válasz.
Egyáltalán van olyan konkrét hely a világon, amit mindenütt keletnek neveznek? Vagy nyugatnak? De feltehetjük a kérdést északra és délre is.
Nincs. Az égtáj szerinti utalás mindig egy pillanatnyi állapotra utal, egy írányra és nem helyre.

A szöveg jelentése: a keleti égbolton láttam.

lászló kontur (2023.01.09. 20:43)

Kérdés: Ha Jézus 272-ben halt meg, akkor a torinói lepel is fiatalabb, tehát lehetséges, ezáltal a belőle vett próba kormeghatározó eredménye hibahatáron belülre kerülhet ??

tisztelettel László

Válasz: SzekeresS (2023.01.09. 23:22)

Kedves László!

Jézust 1750 éve feszíthették keresztre (2022-272). A leplet a vizsgálatok átlagban kb. 700 évesre taksálják. Közte több mint ezer év van. Ez azért túl nagy hibahatárnak. Ettől azért jóval pontosabbak a szénizotópos vizsgálatok.

A lényeg: a leplet az első kiállításának idejében élt egyházi emberek sem fogadták el hitelesként. Nem tudok jobbat ajánlani, mint elfogadni a korabeliek megitélését.

Üdvözlettel: Sándor

Sanktgeorg (2022.09.28. 10:34)

Tisztelt Gondolkodók!

Érdemes lenne még a Vatikáni pápák és a római császárok listájával  is összevetni, vagy inkább összefésülni az elmondottakat.

Jó munkát és kitartást hozzá!

Sanktgeorg

Válasz: SzekeresS (2022.10.07. 14:57)

Ezek a listák a mai időszámítás hivatalos bevezetése után, a mai, téves kronológia felépítése közben lettek összeállítva. Valóban szükség lesz egy alapos újragondolásra.
Köszönjük.

Baráti (2022.09.05. 10:13)

Sándor!

Gratulálok az elméletedhez. Mindemellett lenne egy javaslatom.
Ismerőseimnek javasolva az írásodat, az a tapasztalatom, hogy elég nehezen fogja meg őket. Értsd: nagyon nehezen követhető számukra az egyébként logikusan felépített gondolatsor, ezért inkább félreteszik.

Pedig az alapja az összeesküvéselmélet, a hamisítás és a történelmi tévedések, ami rendkívül hálás téma. El kellene gondolkodni egy, a hétköznapi ember számára is fogyasztható, egyszerűbb levezetésen. Nem a szakmai szintű anyag átírására gondolok, hanem egy új, egy bő lére eresztett, színes kivonatra. Max utalni benne a szakmai anyagra.

Válasz: SzekeresS (2022.09.05. 12:02)

Kedves Barátom! Köszönöm szépen!

Jó ötletnek látszik a javaslatod! Magam is látom az elmélet ilyen jellegű nehézségeit és remélem, tudok egyszerűbben is fogalmazni. 

...habár, egyszerűen is össze lehet zavarni az embereket...

Albert (2022.08.20. 09:43)

Kedves Sándor!

Az elméleted igencsak komoly munka. Gratulálok. Kijelenthetem, hogy ez eddig a legalaposabb, legjobban kidolgozott vonal. Azt is ki merem jelenteni, hogy a többi, hasonló témájú munkák között ez a legösszeszedettebb.

Válasz: SzekeresS (2022.08.21. 13:18)

Kedves Barátom! Köszönöm szépen!

Cz. András (2022.01.15. 16:02)

Több cáfolati írást olvastam, és ahol logikus ellenérvekkel mondanak ellent a kitalált középkor elméletének. Azonban az Ön könyvében, de itt, a honlapon sem találtam olyan részt, ahol ezekkel a cáfolatokkal foglalkozna. Mi a véleménye a cáfolati írásokban foglaltakról?

Válasz: SzekeresS (2022.01.18. 21:11)

A téma folyamatban van, de mindig voltak fontosabb feladatok az elmélet körül. Idézet a legújabb kutatási szinten álló tanulmányból:

"...a kitalált középkor jellegű elméletek időbetoldásos megoldásával soha nem értettem egyet. Így a sötét középkor minden eseményét megtörténtnek tartom, csak a kronológiáját kell újraépíteni. Az összeesküvés elméleteket cáfolók azon igyekezetével, hogy egyes - kétségbe vont - események megtörténtét igazolják, egyetértek. Ezek cáfolatát elfogadom. Azonban vannak olyan, hasonló elméletekkel szembeni ellenérvek, amely azokat az adatokat vonják kétségbe, amelyekre az elméletnek is szüksége van a bizonyításhoz...

..néhány ellenérv és cáfolataik:

Az első, hogy végül is eltéveszthették, véletlenül kihagyhattak napokat az, évezredek alatt.
Cáfolata: Az eltévesztés, a véletlen kihagyás kizárható, mivel nagyon sokan használták egyidőben, tíz- és százezrekről van. Ekkora létszámnál lehetetlen itt-ott kihagyni, elfelejteni napokat, anélkül, hogy írásos nyoma ne maradjon. Ezért nem működik a beszúrásos összeesküvés elmélet sem.

A második, hogy már a naptár indításakor a papok eltévesztették a szökőéveket és négy helyett három évente illesztették be őket és Augustus idejében elronthatták a kiigazítást.
Cáfolata: A szökőnapok léptetését a papok valóban elrontották és tizenkét szökőnapot tettek be oda, ahová csak kilencet kellett volna. Azonban ezt Augustus császár egy rendelettel rendbehozta. Ezt bizonyítja a niceai zsinaton feljegyzett három napos elcsúszás. Ez pontosan annyi, amennyinek a bevezetése óta normál esetben, eltévesztés nélkül össze kellett gyűlnie az eltelt idő alatt. Tehát ki lett javítva.

A harmadik, hogy a niceai zsinat idején megemlítették a három napot és minden bizonnyal kijavították.
Cáfolata: A niceai zsinat még Constantinus császár jelenlétében sem volt olyan helyzetben, hogy egy szétesőben lévő világbirodalom naptárához hozzányúljon. Ezt erősíti meg, hogy a niceai zsinat egyetlen jegyzőkönyve sem ír a naptármódosításról. A források szerint is csak arról határozott, hogy továbbiakban március 21-t kell figyelembe venni a húsvét időpontjának kiszámításánál, akármikorra is esik a tavaszi napéjegyenlőség. A következő évszázadokban e határozatnak megfelelően, 21-et figyelembe véve számolták ki a húsvét időpontját - például Cirill és a Dionysius-féle táblázatokban is. A napéjegyenlőség pedig tovább mozgott a hónap eleje felé, egészen 1582-ig.

A negyedik, nincs arra bizonyíték, hogy Caesar idején március 21-re esett volna a napéjegyenlőség és emellett a források minden esetben március 25-t említenek.
Cáfolata: Hogy ne essünk ismétlésbe, mivel ezt már bizonyítottuk a „Március 21 vagy március 25” című részben, ezért csak annyit, hogy a 25-e a régi köztársasági naptár tavaszpontja volt, a 21 pedig az újonnan bevezetett, julianusi naptár tavaszpontja. Mindkét naptárban az év 82-ik napja.

Az ötödik, hogy XIII Gergely pápa reformjának nem az volt a célja, hogy a naptárt AD 45-ös bevezetésének állapotába visszaállítsa, hanem oda, ahol AD 325-ös niceai zsinat idején volt.
Cáfolata: Ez tény, az Inter gravissimas okirata valóban ezt tartalmazza. Azonban az előzőben megemlített cáfolat szerint bizonyítva lett, hogy már Julius Caesar naptárreformjakor március 21-re került a napéjegyenlőség. Niceai zsinat jegyzőkönyveiben pedig nincs megadva a napéjegyenlőség akkori időpontja, csak egy háromnapos elcsúszásra történő utalás...

Debrezuni (2022.01.12. 09:28)

Tisztelt Szekeres Úr!

Egy kissé renegát históriás ismerősöm beszélt arról, hogy a történelmi forrásokban jegyzett fogyatkozások egy bizonyos idő előtt, talán 1200-at jelölte meg, pontatlanabbak, mint ez idő utániak. Ön hogyan látja, igaza lehet ismerősömnek?

István

Válasz: SzekeresS (2022.01.12. 20:53)

Kedves István! Valahol már válaszoltam egy hasonló kérdésre. Igen, igaza van ismerősének, ugyanis a mai időszámításunkat 1150 után vezették be hivatalosan. Innét számítva írtak le az eseményeket valós időben, így a csillagászati jelenségeket is, pl. a nap és holdfogyatkozásokat. A korábbi eseményeket pedig utólag emelték be az épülő kronológiába, hogy az mennyire sikerült... kérdéses...

Latti (2020.11.04. 12:59)

Tisztelt Szekeres Úr!

Az "Úr" és az "Urunk" szavakban én nem látom azt a meghatározó különbséget, hogy ebből ilyen messzemenő következtetéseket lehessen levonni. 

Bizonyára valami elkerülte a figyelmemet. Örülnék ha megvilágítaná a problémát.

Válasz: SzekeresS (2020.11.04. 18:46)

Értem a problémát. Idézet a könyv A Képes Krónika évszámainak titka című részéből:

Fontos megjegyzés: a magyar fordítás Úr és az Urunk alakjai között nem nagy a különbség, mivel egy raggal megoldjuk, azonban a geszta eredeti nyelve latin, ahol ez már látványos:

Régi dátumforma: Anno Domini, azaz Úr ... évében

Átírt dátumforma: ab incarnatione Domini nostri Jesu Christi, azaz Úr Jézus Krisztus születésének...

Az ab incarnatione Domini nostri Jesu Christi dátumbevezetést gyakran Urunk ... esztendejében... vagy Urunk születésének... alakban találjuk a magyar szövegben. Így már jól érzékelhető a régi és az átírt szöveg közti különbség.

Azt hiszem ez kerülhette el figyelmét.

Válasz: Zsuzsa (2021.11.11. 18:22)

Incarnatione=Megtestesülés  és  nem  megszületés

Válasz: SzekeresS (2021.11.12. 10:19)

Igen, egyetértek. Azonban a magyar fordításokban a rokonértelmű "születés" kifejezés változatait használják mindenütt. Itt pedig Úr és Urunk közti különbségre próbáltam rámutatni, függetlenül a fordítástól.

winkler (2019.09.01. 07:58)

Kedves Sándor!

Nagyon alapos, részletes munka! Gratulálok! Ssakkozóknak könnyű - ők képesek ilyen mélységű rálátásra.

Üdvözöl - egy amatőr

Hunvagyok (2019.07.21. 20:10)

Üdvözlöm Szekeres Úr!

Azt biztosan állíthatom, hogy nem tartozom az elméletét azonnal elfogadó olvasói közé. Határozott, saját elképzelésem van a témáról.  Azt azonban kijelenthetem, hogy jó, sajnos túlságosan is alapos munka. Gratulálok.

Erdélyi (2019.07.26. 19:29)

Nem áll szándékomban túldicsérni a szerzőt, de tetszik az az önbizalom ami árad belőle, amellett jó érzékkel látja a leküzdendő akadályokat.

Gratulálok a honlaphoz és az elméletéhez!

Erdélyi G.

Válasz: SzekeresS (2019.07.28. 21:01)

Köszönöm! 

Miska (2019.07.04. 07:55)

Olvasom írásodat és csak ámulok, hogy milyen alapos, a legapróbb részletekig menő munkát végeztél. Le a kalappal előtted! Kár, hogy nincs tudományos szinted. Sajnos, egy laikus próbálkozásának fogják tekinteni.

Válasz: Baráti (2019.12.04. 12:55)

Egyetértek az előttem szólóval. Az első írásomat megmutattam egy egyetemi tanárnak, udvariasan eltanácsolt, mondván, hogy még az egyetemeken és intézményeken belül is véres harcok folynak az elismerésért. Kívüle pedig semmi esély rá, tehát csak akkor vágjak bele ha eltudom viselni a semmibe vételt, a mellőzöttséget. Nem tudom téged figyelmeztetett-e erre valaki. Akár igen, akár nem, kívánom, hogy légy erős! Nagyot alkottál, és talán egyszer majd értékén fogják ezt kezelni.

Válasz: SzekeresS (2019.12.05. 11:39)

Köszönöm szépen! Hogyan is szól az a mondás: készülj a legrosszabbra, és reméld a legjobbat...

Ilona (2015.06.22. 08:11)

Kedves Sándor!

Tóth Gyula honlapját végigolvasva jutottam el ide. Fantasztikus, ahogyan ő, és Ön is igyekszik rendet vágni az ellentmondó adatok dzsungelében, ki, ki saját ötletes módszere szerint. Odaát épp egy kis csillagászati támogatás hiányzott volna, ami itt viszont megvan. A végeredményét olvasva viszont némi csalódás fogott el, mert elveszni láttam a kiindulása idején felhasznált: Atilla halála és Árpád bejövetele közötti 100(104) évet. Holott a Jusztíniánusz által megszüntetett konzuli hivatal és római időszámítás ideje táján érkeztek Árpádék 800-ban. Pont eltűnne a homályos kor. István ideje alatti dokumentum-pusztítás alkalmat adhatott arra, hogy tévedésből vagy szándékosan mégse az Arsakida időszámítás legyen újra bevezetve. Itt egy időtörésre nyílik lehetőség (Atilla halálától Istvánig törölhető, újraírható történelem). Tóth Gyula eredményei magyarázhatnák, hogy miként került az Arsakida időszámítás a Római Birodalomba, s talán azt is, miért kellett a homály.

További eredményes munkát kívánok!

Válasz: SzekeresS (2015.07.16. 03:53)

Kedves Ilona!

Elnézést kérek a kései válaszért és köszönöm a jókívánságokat. 

A 100(104) évet tartalmazó fejezet szám-zsonglőrködéseivel én csak egyetlen dolgot szerettem volna bizonyítani: azt, hogy Kálti másolói/alkotói észrevették, hogy Kézai évszámai nem Jézus születése szerinti időszámításban értendők. 
Ezért megpróbálták átszámítani – ami észrevehetően nem sikerült, pl. Atilla 123 éves életkora nem éppen életszerű. Így került bele a 100/104-es szám. Az érték lényegtelen, a szándék felismerésén van a hangsúly. 

A lényeg: a mai időszámításunk a pártus birodalom Arszakida időszámítása, de a mai kronológiát megalkotók ennek az időszámításnak az 1. évéhez Augusztus császár korát rendelték, 247 évvel korábbra. Pont. A kronológiát építőknek ezért óhatatlanul szembe kellett találkozniuk egy hiányos korszakkal, problémás (állítólagos hamis) okiratokkal, Gergely pápa fura 10 napjával.

Nincs csalás, nincs hamisítás, nincs kitalált középkor, kapitális tévedés van. Akkora, hogy kilóg a történelemkönyvekből, csak senki sem akarja észrevenni. Nem bántásként írom, de például Ön is a hamisítási szenzáció szemszögéből olvasta az elméleteket.

Senki sem meri felvállalni a ’bocs, tévedtünk’ kijelentést, inkább tanítják tovább a sületlenségeket kérdéses időszakról, köztük a honfoglalásunk lehetetlenségeit is. De ez egy másik történet.

LBéla (2018.07.11. 13:27)

Tisztelt Szekeres Úr!

Mint korábban már jeleztem, meggyőzőnek tűnik az elmélete. Kérdéseim a következők:

- Ha a római kor a vázolt módon a valós helyére kerül, hogyan illeszkednek az azt megelőző görög, makedón korszakok a rómaihoz?

- Nem keletkezik-e a két görög korszak és római korszak közt egy sötét ókor? Majdhogynem logikus lenne itt is.

Válasz: SzekeresS (2022.09.01. 17:19)

Kedves Béla!

A korábbi válaszomat újra kellett fogalmaznom, mégpedig a következőre: Nem tudom.

A legújabb kutatási állapot szerint a históriai delta-T miatt az egész fogyatkozási anyagot át kellett értékelni.A korábbi munkákban kidolgozott, olimpiai érához tartozó fogyatkozásokat pedig ki kellett emelni az elméletből és jelenleg is dolgozom rajtuk. Mivel külső segítséget is kellett kérnem hozzá, időbe telik a pontos válasz kialakítása.

A "sötét ókor" érdekes lehetősége természetesen továbbra is fennáll. Meglátjuk.

LBéla (2018.06.18. 09:54)

Szekeres Úr!
Jól összeszedett és logikusan felépített anyagot olvashattam Öntől.
Illig féle összeesküvés elmélet valóban kivitelezhetetlen. Nem vezethető ilyen módon az orránál fogva egész Európa.
Merész a pártus időszámítás bevezetése, de be kell látnom, sok mindent helyére tesz.
Meggyőzőnek tűnik így a hamisítványoknak mondott dokumentumok melletti érvelése, ami erősíti az elméletet.

Atter (2012.12.18. 16:32)

Kedves Sándor!

Sajnálom, hogy még csak most jutott el hozzám az elmélete, pedig jó 10 éve figyelemmel követem a témát. A holdfázisos és napfogyatkozásos bizonyítás nagyszerű, tudományos értékű. A többi naptárrendszerrel történő vizsgálódás is. Egyedül sajnos az időszámítás átvétele labilis számomra, de az nagyon. Az elv, ahogy a krónikáinkban szereplő dátumozást értelmezi nagyon tetszik. Már csak azért is, mert nem rég felmerült bennem, hogy a több mint 200 esztendeje keresztény, ergo a.d.-it használó magyar krónikásoknak honnan kellett volna tudniuk, hogy egy korábbi évszám milyen időszámításban értendő, hiszen ma is evidens, hogy 1848 polgári i.sz. szerint értendő és nem mondjuk kínai luniszoláris években. De nem kell mondanom, hogy a vak is látja, hogy valami nincs rendben az időszámítással.
A kérdés viszont fennáll, hogy hogyan, kinek a közvetítésével és mikor került Európába az arszakida időszámítás. Ha Attilával, akkor hamarabb el kellett volna terjednie, mivel nem csak kalandozgattak, egy gyors európai turné során, hanem ("kis túlzással") megalapították Európa államait, minden meghódított területen hagyva egy kisebb csapatot vezető rétegnek. Vezető rétegnek! Értelemszerű lenne, ha ez a vezető réteg a saját időszámítását használja (h)Ispániától, Szkítiáig. De ha ez az egész nem így van, akkor is már az Ön által említett diplomáciai kapcsolatokon keresztül átadódna az időszámítás.
Tóth Gyulát ekéző Kristóf Zoltán szerint a 8. századtól oklevelek keltezésénél már Krisztus szerint dátumoznak. Nem tudom, honnan veszi, nem ismerem a fent említett iratokat. De ha igaza van és Önnek is, akkor Attiláék a hordozók. És Árpádék a 9. század végén nem hozhatták. Arról nem is beszélve, hogy ha ők hozták a második bejövetelkor és átvette szépen lassan a keresztény Európa, akkor miért törölték el 1000-ben? Ez nekem nem logikus.
Elméletének ezt a pontját tartom gyenge láncszemnek, amin áll vagy bukik. Szintúgy probléma ez Illignél. Amennyiben elfogad egy tanácsot - amit ennyi munka után nehéz alkalmazni -, ne az elmélethez keressen bizonyítékot, hanem a bizonyítékokból építsen elméletet.
További eredményes kutatást kívánok, mindannyiunk érdekében!

Válasz: SzekeresS (2012.12.19. 11:37)

Kedves Atter! Köszönöm jó kívánságait és tanácsait!

Az időszámítás átvételénél egyelőre elegendőnek láttam leírni azt, hogy az arszakida időszámítás valamilyen úton bekerülhetett az európai kultúrába. Ezen az úton szerintem nem is lehet sokkal többet elérni, mivel hiteles forrást valami csoda folytán lehetne találni a tünékeny nomád kultúrkörből, de nem lehetetlen.

Az, hogy maga a közvetítő nép sem ismerte már valódi eredetét, logikusan erősíti a feltevést és az időszámítás eltévesztésének lehetőségét.
Bizonyításnak ezért abban az irányba kell haladni, hogy a mai időszámítás valóban a pártus éra. Sajnos kihagytam a kutatási forrásokból a Bibliát –mivel a történészek nem tekintik hiteles forrásnak - ami nagy hiba volt. A könyv megjelenése után döbbenten fedeztem fel a bibliai adatok alapján a betlehemi csillag valódi helyét. Jelenleg ezen dolgozom.

Irja: A kérdés viszont fennáll, hogy hogyan, kinek a közvetítésével és mikor került Európába az arszakida időszámítás...inkább Attila népével, sőt…

Az időszámítást hivatalosan nem is használták. Pl. akkor a pápai okleveleket eponim (uralkodói) években dátumozták ( és még ma is). Abban az időben a sok-sok érát a szám előtti jelzés alapján különböztették meg.

...és a mi időszámításunk évszámait a XI-XII. század előtt Anno domini (Úr… évében), utána pedig Anno dominice incarnationis (Urunk megtestesülésének … évében) kifejezéssel vezették be. Ez pedig kétféle elnevezés. Szerintem az időszámítást hivatalosan is csak az egyházszakadás után kezdték el használni, egyféle duzzogásból....

MMihály (2010.06.04. 09:34)

Sanyikám, ez csodálatos! Faltam a betűket, hízott a májam amíg olvastam könyved befejezô részét. Gratulálok!!!

Nem csak megalapozott, hanem gyönyörűen is van megfogalmazva!

Üdv: Mihály

MMihály (2016.12.10. 03:03)

Sándor! Azt remélem látod te is a Dionysius húsvéttáblájával kapcsolatban, hogyha valaki úgymond össze akarna esküdni az időszámítás meghamisításval kapcsolatban, azt a 532 éves nagyciklussal tehetné meg a legkönnyebben?

Válasz: SzekeresS (2016.12.10. 18:21)

Természetesen igen, látom. Itt a legfontosabb kérdés, hogy mi a manónak hamisítana bárki is időszámítást? Erre egyelőre nem találok ép ésszel elfogadható indokot. Hacsak nem hobbiból...

Válasz: SzekeresS (2018.06.05. 20:12)

Asszem, találtam, ráadásul eléggé felkavaróakat. Még nem tudom, mit kezdjek vele. Egyelőre annyit, hogy a Dionysius-féle husvéttábla XIII-XIV. századi hamisítvány. A nulla számjegy jelenléte kizárja, hogy 1200 előtt készült volna. Pláne nem 525-ben. A nullát Európában számjegyként Fibonacci használta először zeró néven (zafiró-ból származtatva, ami gyenge szelet jelent). A húsvéttábla hat különálló táblázatában az epakta számsora pedig nulla számjeggyel indul. Ez már durva anakronizmus.