Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS kislexikona...

honfoglalás: (hagyományos elmélet)

A Kárpát-medencének a honfoglaló magyar törzsszövetség népe által 895-900 között történt birtokbavétele. A hadjárat előkészítése bizonyára az e tájat bejárt, azt földerítő, föltérképező kereskedők révén történt.

862: Az első magyar csapatok ekkor jelentek meg mint Karlmann K-i frank (Ostmark) határgróf szövetségesei, aki föllázadt apja, Német Lajos (ur. 843-876) keleti frank király ellen.

881: a kabarokkal együtt harcoltak Bécs alatt a magyar uralom ellen lázadó Szvatopluk (ur. 870-894) morva fejedelem (határgróf ?) szövetségeseként a keleti frankok ellen.

882: a Duna tájékán egy magyar király (vsz. kende v. künde) magához hívatta és megajándékozta Metód szerzetest.

886-889: Levedi (vajda?) fősége alatt VII. (Bíborbanszületett) Konstantin (ur. 919-953) bizánci császár szerint a m-ok a Don folyó és az Azovi-tenger vidékén, Levédiában 3 évig együtt éltek a kazárokkal.

889 táján, a (II. ?) besenyő-magyar háború után a m-ok Levédiától nyugatra, a Dnyeper és Dnyeszter vidékére, Etelközbe vonultak, ahol örök szövetségként vérszerződést kötöttek a 108 nemzetséget képviselő 4 szabir, 2 onogur és egy kabar törzs vezérei; a Jenő törzs vezére Kond, a Kér törzs vezére Tétény (a 2 onogur törzs), a Keszi törzs vezére Huba (a kabar törzs), a Kürt-Gyarmat törzs vezére Ond, a Megyer törzs vezére Árpád, a Nyék törzs vezére Előd, a Tarján törzs vezére Tas. A besenyők és úzok háborgatásainak kitett magyar törzsszöv. a jobban védhető, katonai erejükben a frank háborúkban szétzilált (rokonnép) avarok földjének birtokba vételét határozták el.

892: Karintiai Arnulf (ur. 887-899) keleti frank király szövetségeseként háborúztak Szvatopluk morva fejedelem ellen.

894: Bizánc szövetségében az Árpád fia Levente vezette Megyer és Keszi törzsbeli sereg az Al-Dunánál taktikázó csatározásokkal gyengítette Simeon bolgár kán csapatait, akivel a szöv-et megszegő bizánciak különbékét kötöttek. Szvatopluk a keleti frankok ellen ismét szövetséget kötött a magyarokkal (fehér ló mondája), akik a Dunántúlon portyáztak, amikor Szvatopluk meghalt.

895 tavaszán a törzsszövetség Árpád vezette főserege a Vereckei-hágón át a Kárpát-medencébe nyomulva megszállták a Felső-Tisza vidékét, majd a bolgár fennhatóság alatti Alföldet, akik Levente hadjárata után e peremvidékükön nem tudtak ellenállni. Közben (bolgár vagy bizánci biztatásra), az úzok elől menekülő besenyők megtámadták a magyarok etelközi, a haderő túlnyomó részének távolléte miatt nehezen védhető szállásait. A magyarok, Simeon bolgár kán seregeitől is támadva, állataik nagy részét hátrahagyva menekültek Erdélybe, miközben egy-két nemzetség valószínűleg elpusztult, de 7 magyar és 3 kabar törzs eljutott a Kárpát-medencébe. Erdélynek a Marostól északra fekvő részét foglalták el, a bolgár uralom alatt álló Dél-Erdély birtokbavétele ezután fokozatosan történt.

897: a Kárpát-medence népeinek egy része a magyarok elől Bulgáriába települt.

898: a bajorok egyezséget kötöttek a Pannóniát megszálló magyarokkal a keresztény lakosság védelmére. Arnulf keleti frank király és a császár biztatására és szövetségében

899: kb. 5000 főnyi magyar had vonult észak-Itáliába, végigdúlta Lombardiát, Mivel 899. XII. 8: Arnulf császár (ur. 896-899) meghalt, a vele kötött szövetség megszűnt, és az Itáliából visszatérő és az Alföldről előnyomuló magyarok elfoglalták a Kárpát-medence nyugati részét, a volt Pannoniát, az időközben fejedelemmé választott Árpád vezetésével megütköztek a Pannóniát megszállni akaró morvákkal, s elfoglalták azok Nyitra vidéki hódításait.

900 nyarán követeket küldtek IV. (Gyermek) Lajos (ur. 900-911) keleti frank király udvarába, hogy békével biztosítsák Pannónia birtoklását, de elutasították őket. Az év végére a magyarok a Kárpát-medence egész területét birtokba vették.

902: fölszámolták Nagymoráviát, kiépítették a gyepűelvét.

Forrás: Magyar Katolikus Lexikon alapján