TÉVIDŐ - az eltévedt időszámítás blogja...

Az elmélet anyaga a 2008-as létrejötte óta számos új résszel gyarapodott, és jelenleg is folyamatosan fejlődik. Az új információk által több megállapítást kellett újrafogalmazni, illetve újraértelmezni.

A kezdetek óta több jelentéktelennek tűnő információmorzsa nőtte ki magát komplett részként, illetve fejezetként. Az új fejezetek miatt pedig magától értetődően már sokadszor kellett az egész elmélet aktuális felépítését újratervezni.

A jelenlegi állapot szerint öt nagyobb, tematikus fejezetre lett bontva. Ami egyedi benne, hogy nem fontos sorszám alapján követni a fejezeteket. Bizonyos szabadságot ad a tematikus bontásuk...

A kapcsolódó területek kutatásai során az elmélet folyamatosan bővül, és elég gyakran változik is az új adatok folytán. A korábbi webes forma kiigazítása egyre több időt igényel, hogy az elmélettel szinkronba maradjon.

Emiatt áttértünk a pdf formátumra, amit sokkal egyszerűbb naprakészen tartani. Viszont a pdf formátumban a korábbi látványos interaktív műveletek - például a javascript alapú képsorozatok - nem működnek. Mivel a látványos képbemutató így elveszne, bölcsebbnek láttuk átemelni a Tévidő blogjába.

Ebben a blogban az ÚR/AD 239/240-es évforduló csillagjelenségei kerülnek bemutatásra, „A király csillaga” és „A betlehemi csillag” címen.

Valamikor a múlt század nyolcvanas éveiben, érdekes történetek mesélésében nagy örömet lelő ismerősöm egy fura kérdést tett fel nekem:

- Sándor, szerinted mi a biztosabb, a múlt vagy a jövő?

Rövid ideig tétováztam, ismerve őt, éreztem, hogy lesz valami csalafinta csavar a kérdésében, de természetesen a válaszom az volt, hogy a múlt. A múlt visszavonhatatlanul és megváltoztathatatlanul megtörtént, míg a jövő bizonytalan, mivel senki sem tudhatja előre, hogyan fog alakulni...

Tulajdonképpen hogyan is tévedt el az időszámítás? - kérdezte egy barátom, az elmélet nevével évődve és folytatta - El tudnád mondani nekem, csak úgy egyszerűen, anélkül, hogy azzal a rengeteg számmal összezavarnál?

- Évszámok nélkül? Nem is tudom... - feleltem, mivel én jöttem egy kicsit zavarba a váratlan kérése miatt, de sikerült feltalálni magam és visszakérdeztem - Egyszerűen? ...azt hiszem úgy, hogy elkezdték használni...

A választ humornak szántam, de szinte azonnal rájöttem, hogy mennyire rátapintottam az igazságra...

Mi utalt arra, hogy itt valami nincs rendben? - kérdezett tovább az örök kíváncsi barátom – Egyáltalán, el lehet rontani egy időszámítást?

- Nem - hagytam rá - a napok, hetek, hónapok, évek jönnek egymás után szépen, lassan. Ebbe a folyamatba nem nagyon lehet beleturkálni.

Látva kérdő tekintetét, hozzáfűztem: - A történelem kronológiáját viszont igen, és az el is lett elrontva. A problémára utaló jelek pedig mindig is ismertek voltak, de valahogy nem volt illdomos a kronológiában leírtakat kétségbe vonni: Ne piszkáld, még összeomlik mottóval.

Ha jó utcába fordultál be, előbb-utóbb mindent megtalálsz, írod a mottóban - szólt a barátom – Hogyan találtad meg a pártusok utcáját?

- Inkább szerencsével, mint nehezen - feleltem - mivel nem volt sok utca, csak három. Hirtelen minden ott volt, amit kerestem. Szinte maguktól kezdtek el helyreugrani az elmélet adatai, a kronológia eseményei. Egyféle ihletettség szállt meg, mintha valaki diktálná a mondatokat. Fantasztikus szellemi kaland volt. Persze akadt néhány igen nehezen megoldható probléma is, de ha jó az utca...

- A szerencse pedig az volt, hogy létezik a Kézai-krónika és benne azok az évszámok, amelyekről bebizonyosodott, hogy a pártus birodalom időszámításában íródtak. Ha nincs, nincs elmélet...

Miért van ekkora távolság a római időszámítás alapjának számító konzuli évjegyzés 536-os megszakadása és a három világ teremtésétől számolt időszámítás nyolcadik századi megjelenése között? - kérdezte a barátom.

- Miért vártak ennyit a birodalmak számára nélkülözhetetlen intézmény létrehozásával? - kérdeztem vissza - Nagyon fontos, mondhatni esszenciális kérdés - folytattam.

- Nem vártak vele. Szinte azonnal létrehozták őket, még a konzuli évek törlése előtt. Csak a mai kronológia helyezett körülbelül 247 évet a két időpont közé.

...légy szíves, magyarázd el nekem. - évődött újra a barátom, idézve a Kik vagyunk? című őstörténeti fejezet humorosnak szánt kérdését - Hogyan jutottál az időszámítások területéről a magyarság őstörténetéig?

- Mindig is voltak fenntartásaim a korábban hivatalosnak mondható őstörténettel kapcsolatban. Ez idáig sosem volt lehetőségem, hogy végre-valahára egy jót kotnyeleskedhessek a témában.

- Az elmélet viszont adott egy lehetőséget, mivel alaposan felforgatta az úgynevezett honfoglalási korszakokat, Attilától Árpádig. Gondoltam itt a lehetőség, hogy végre összefoglaljam és leírhassam az ezzel kapcsolatos gondolataimat.

A kutatás során felmerült egy kérdés, Dionysius miért csak egyetlen konzuli évet említ a kronológiai írásaiban? Abban a korban ez elengedhetetlen dátumozási forma volt. Nem valószínű, hogy minden munkájával végzett egy éven belül. Honnan szerezhette a Probus nevet?

A mai, elfogadott álláspont szerint Dionysius Exiguus rendeli a húsvéttábla argumentumaiban ifjabb Probus konzuli évét az általa kiszámolt 525-ös évhez. A konzuli listákban Flavius Anicius Probus és Flavius Theodorus Philoxenus Soterichus szerepel az adott évnél. Flavius Theodorus Philoxenus Soterichus több forrásban is szerepel, de Probusról nem ismerünk más igazoló forrást.

A 247 valós számértékként először a téves kronológiában jelenik meg, mint az arszakida birodalom érájának induló éve - i.e. 247 - és lett az elmélet alapszáma.

Másodszorra, látszólag ettől függetlenül az i.sz. 531-ig tartó Cirill-féle húsvéttáblában, mint a kopt/Diocletianus éra 247-ik éve. A többi 247-es értéket az elmélet találta meg különböző összefüggésekben.

Először akkor került a figyelem központjába, amikor a Kézai-krónika 700-as évszámából ez a bizonyos 247 ki lett vonva, és egy másik, az ókor meghatározó eseményének évszáma lett a végeredmény, mégpedig a hun nagykirály, Attila halálának éve, amely időszámításunk szerint 453-ban következett be.

Ha a pártus időszámítás neve az Úr időszámítása és Jézus előneve valamint megszólítása is Úr volt, akkor Jézus pártus származású volt? Sőt: pártus királyfi vagy herceg, hiszen maguk a napkeleti bölcsek azonosították születésekor a Regulussal, azaz a Királyfi csillagával?

Ezzel az idézettel indult Az elnevezés kérdőjelei című fejezet, amelyben Jézus pártus származását tárgyaltuk. Részletes elemzés végén az elmélet egyértelmű igennel válaszolt.

Ugyanakkor, feltűnt pár hasonlóság egy másik pártus származású vallásalapító, Mani és Jézus életeseményeiben. Azonnal felmerült a kérdés: vajon mennyi párhuzam van még, a mai ismeretünk szerint több mint kétszáz év különbséggel élt vallásalapítók, Úr Jézus és Mar (Úr) Mani életében?

Az Eltévedt időszámítás elmélete nem előzmény nélküli. Az elméletet több hasonló elgondolás inspirálta. Igaz, pont az ellenkező hatással, mivel egyik sem mutatott fel elfogadhatóan életszerű megoldást.

Ez a kételkedés indított el egy másféle megoldás keresésére, tagadva a fantomévek betoldását. Az elmélet által talált megoldás szerint valójában egy másik, létező időszámítás lett bevezetve, amiről azt gondolták, hogy Jézus születésétől számolják.

Ugyanakkor az időszámítás problémájának létezését erősíti meg, hogy számos kutató indult el különböző irányokban, különböző megoldásokkal színesítve az összeesküvés-elméletek amúgy is bő tárházát.