Szekeres Sándor

Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS elmélete

 
 
📜 Előző írás Következő írás 📜

TÉVIDŐS TÉMA: ELMÉLET

FEJEZETE: II. A valódi időszámításunk

Kaland a Pártusok utcájában


Ha jó utcába fordultál be, előbb-utóbb mindent megtalálsz, írod a mottóban - szólt a barátom – Hogyan találtad meg a pártusok utcáját?

- Inkább szerencsével, mint nehezen - feleltem - mivel nem volt sok utca, csak három. Hirtelen minden ott volt, amit kerestem. Szinte maguktól kezdtek el helyreugrani az elmélet adatai, a kronológia eseményei. Egyféle ihletettség szállt meg, mintha valaki diktálná a mondatokat. Fantasztikus szellemi kaland volt. Persze akadt néhány igen nehezen megoldható probléma is, de ha jó az utca...

- A szerencse pedig az volt, hogy létezik a Kézai-krónika és benne azok az évszámok, amelyekről bebizonyosodott, hogy a pártus birodalom időszámításában íródtak. Ha nincs krónika, nincs elmélet...

 

Az ötlet, amire az elgondolás épült: lehetséges, hogy a mai időszámításunk valójában nem a Krisztus születésétől számolt, hanem egy másik időszámítás, ami valamilyen tévedés vagy félreértés miatt terjedt el a keresztény Európában?

 

Abban bíztam, hogy ha egy másik, itt még ismeretlen időszámítás terjedt el Krisztus születése szerinti éraként, talán maradt utána néhány évszám valamelyik középkori forrásban. Ehhez olyan történelmi forrásokat, évszámokat, leírásokat kellett keresni, amelyek eltérnek a hivatalosan elfogadottól. Például a középkori magyar krónikák, a maitól igencsak eltérő évszámaikkal.

Az ötlet megvalósítása során, kerestem egy megfelelő időszámítást és egy maitól eltérő évszámot valamelyik középkori krónikából. A talált évszámból kivontam az adott időszámítás induló évszámát. A kapott új számnál megnéztem, hogy a mai kronológiában van-e valamilyen hasonló esemény.

Az a bizonyos három időszámítás, ami szóba jöhetett, a Nagy Sándor halálától számolt éra, a szeleukida, más néven az okmányok érája, valamint a pártus birodalom arszakida érája.

Az ötlet szárba szökkent. Kézai Simon Gesta Hungarorum című művében találtam egy évszámot, ami megfelelt az ötlet feltételeinek. A középkori krónika a hunok bejövetelét a Kárpát-medencébe 700-ra teszi. Majd háromszáz évvel későbbre, mint a mai elfogadott évszám.

A 700-ból kivonva 247-t - a pártusok időszámításának kezdő évszámát - 453-at kapunk, ami a mai időszámításunkban Attila, a hun nagykirály halálának éve.

A két évszámhoz tartozó esemény ugyan más, a 700 a hunok kijövetelének éve Szkítiából, míg a 453, a hun Attila halálának éve, azonban mindkettő a hunokhoz kötődik és korszakot meghatározó történelmi esemény éve. Ezért követhető útnak látszott.

Az ötlet alapján valószínűsítettem, hogy Kézai Simon krónikájának évszámai a pártus birodalom arszakida időszámításában íródtak és a további vizsgálódás ebben az irányban folytatódott.

✵    ✷    ➀    ✷    ✵

 

- Egy pillanat - szólt közbe a barátom - ez lehetett véletlen elírás is, hiszen csak egyetlen egy évszám? Például eredetileg négyszázat írtak, vagy akartak írni. Az pedig illeszkedne a mai hun korszak idejéhez.

- A 400 és 700 véletlenszerű elírása csak a mai írásmódban egyszerű. - feleltem - Latin számmal írt alakjaik a CD és a DCC lennének. Ezek már nem annyira összetéveszthetőek. Ráadásul a Kézai-féle krónikában szöveggel írták az évszámot.

Azonban, az igaz - folytattam - hogy itt még valóban csak egyetlen érdekes egyezésről beszélhetünk. Jóval több összefüggésre volt szükség, amit Kálti Márknak tulajdonított Képes Krónikájában meg is találtam.

 

A korábbi kiadásban a Kézai Simonnak és a Kálti Márknak tulajdonított krónikák évszámainak kapcsolatára támaszkodva igazoltam, hogy mai időszámításunk a pártusok érája. A kiadás utáni kutatások során azonban több, erősebb bizonyítékot találtam, amik talán feleslegessé is tették volna tárgyalását.

Azonban maradt még pár fontos feladat. Továbbra is igazolni kell, hogy Kézai évszámait a pártus birodalom időszámításában kell értelmezni. Valamint azt, hogy a 700-as évszámból - ami Kézainál a hunok bejövetelének éve - a későbbi krónikaírók Attila halálának évét származtatták.

 

Az évszám keresése során a szóba jöhető krónikákból kiírtam valamennyi számot. A legtöbb évszámot kizártam, mivel történelmi események között eltelt időt határoztak meg vele. A vizsgálódás közben felfedeztem egy nagyon érdekes különbséget és egy még érdekesebb kapcsolatot a különböző krónikák évszámai között.

A szembetűnő különbség az évszámok jelölései között volt. A dátumok bevezető szövegei Kálti Márk Képes Krónikájában - de még Anonymusnál és a törökből fordított Tárih-i Üngürüsznél is - szabatosak és egybehangzóak. Kézainál pedig pont az ellenkezőjét tapasztaltam. Minden évszám más és más bevezetéssel íródott. Ugyanakkor, azokban a krónikákban, ahol az átírt dátumbevezetés szerepel, minden számot megváltoztattak. Egy kisebb évszám került ugyanahhoz a történelmi eseményhez.

Kézai különböző forrásokról számol be. Ebből következik, hogy ő nem nyúlt a dátumokhoz. A többi krónikában viszont átfogalmazták az évszámok megnevezéseit, egyúttal átszámították az oda tartozó évszámokat is. Ennek okát keresve fedeztem fel azokat furcsa összefüggéseket - főleg Kézai és a Képes Krónika évszámai között - amelyeket korábban jeleztem. Idézzük fel a tárgyalásra kerülő évszámokat:

 

Kézai Simon krónikájából a következő két évszámra lesz szükségünk, ami megváltoztatva bekerült a Kálti Képes Krónikájába:

- a hunok bejövetele az Úr 700. esztendejében,

- a magyarok bejövetele Krisztus születésének 872. esztendejében,

Valamint ennek a két évszámnak a különbségére (172), amit szintén beépítették, ráadásul nem is egyszer:

 

Ezek pedig azok az évszámok, amelyek az előző két évszám átalakítása után kerültek be a Kálti Képes Krónikájába:

- az Urunk születése után a 445. esztendőben…

- az Urunk születésének 677.… esztendejében… jöttek másodszor a magyarok

 

Megjegyzés: Mielőtt továbblépnénk, ejtsünk pár szót a bizonyításhoz elengedhetetlen indictio-ciklusról. A római korban az éveket nem sorszámozták, mint ma, hanem két konzul nevével jelezték. Pl. egy adott év Probus és Lupus konzulságának éveként szignózták. Ebben a formában a visszatekintő dátumozás nem volt egyszerű. Sőt. Ezért bevezettek egy 15 éves ciklust - az indictio-t - melynek éveit I–XV sorszámmal látták el. Ezen túl a konzulok neveihez mellékelték az adott év indictio-cikluson belüli sorszámát is. Ha letelt a ciklus, újra kezdték. Egyszerűsítve az eljárást, ha az évszámokat elosztjuk 15-el és ugyanannyi a maradék, akkor azonos indictio-val bírnak.

Amikor vizsgálódni kezdtem, elsőként a magyarok második bejöveteléhez kapcsolt két különböző évszám - 872 és 677 - miértjére próbáltam választ kapni. Próbáltam kivonásokkal nyomára jutni, hogyan lett 872-ből 677, de semmiféle logikus megoldásra nem jutottam. Valami mást kellett keresni. Ekkor ugrott be az indictio.

 

Elosztottam 15-el mindkét évszámot (872 és 677) és lásd, mindkettő maradéka ugyanannyi volt, pontosan öt.

Ezen fellelkesülve elosztottam a többi évszámot is és a sejtésem bebizonyosodott, a 700 és a 445 maradéka szintén azonos volt, tizenhárom.

Vagyis, úgy csökkentették az évszámokat a Kálti-féle Képes Krónika alkotói, hogy az indictio-száma ugyanannyi maradjon mindkét számnak. Miért? Valószínűleg egy korabeli forrásra támaszkodtak, ami a római évjelzés szerint írta le a hunok beérkezésének, vagy Attila halálának évét: XY és NN konzulságának évében, XIII-as indictio-ban. Abból az időből nem is lehetett másféle évjegyzés.

 

- Értem! - szólt közbe kíváncsi barátom - tehát a 445-ös év a 700-ból származik, amihez Attila halálát társították valamilyen oknál fogva a Képes Krónika alkotói. Ezért 700 valójában Attila halálának éve lehet, akármilyen időszámításban íródott. - vonta le saját következtetését és folytatta:

- Ha pedig 700-ból vonjuk ki a pártus időszámítás 247-es évét, szintén Attila halálának évéhez jutunk, de a ma érvényes helyén, ami megerősíti az állítás helyességét. Jó látom?

- Igen - feleltem - és a 247 miatt egyértelmű, hogy a Kézai-féle évszámok valóban a pártus, vagy a másik nevén, az arszakida időszámításban íródtak.

 

Egy kis kitérő: a magyarok - Árpád népének - második bejövetelét minden különösebb megfontolás nélkül tették hátrébb, 677-re. Kézainál ez az évszám 872, ami lehet, hogy valóban pontos, ha a Attila halálának évét elfogadjuk 700-nak. Röviden ejtsünk pár szót az állítólagos honfoglalásunkról, aminek 895 a ma elfogadott dátuma...

Állítólagosnak veszem, mivel egyetértek, a mára egyre nagyobb teret nyerő gondolattal, hogy valójában egy török nyelvű katonaréteg telepedett rá az itt élő nagyrészt magyar nyelvű népességre, és alapját képezték a későbbi nemességnek. Tulajdonképpen ismét egy idegen nyelvű népesség foglalta el a területet, ami már sokszor megismétlődött, mind az ez előtti, mind az elkövetkezendő időszakban.

Gondoljunk egy pillanatra az TÉVIDŐ első, Az eljövendő múltról... szóló cikkére. A 895-ös honfoglalási év Az eljövendő múltunk íróinak szüleménye, annak ellenére, hogy közismert a története. A milleneumi ünnepség gondolata, a honfoglalás ezredik évfordulójára, kb. 1880 után kezdett kirajzolódni. Azonban a Tudományos Akadémia kutatói valójában csak körvonalazni tudták a dátumát, amit 860 és 900 közé helyeztek. Pontosabb meghatározást egyszerűen nem tudtak adni. Ennél fogva egy politikai döntéssé vált, hogy melyik időpontot jelöljék ki. Viszont ajánlatos volt úgy meghatározni az időpontot, hogy az ünnepi előkészületek addigra befejeződjenek és valóban a milleneumi ünnepségekre essen az ezredik év, ami végül az 1896-os esztendő lett. Így vált ünnepé egy megszállás időpontja, amire tudunk még példát a huszadik századból is.

Az sem változtat Az eljövendő múltunkon, hogy e pillanatban a hunok és Attila korát tanítják honfoglalásként. Egy közmondásra gondolva, elővették az egy híján húszat...

 

- Van, ami nem változik - hagyta rám a barátom - de mik azok a furcsa összefüggések, amiről az elején beszéltél? - kérdezte a barátom.

- Röviden összefoglalva a Képes Krónika íróinak dolgait - válaszoltam - abban a hitben, hogy Kézai évszámai egy másik időszámításban íródott, átszámolták a két bejövetel időpontját. Így az elsőt 373-ra, a másodikat 677-re tették.

 

Ez rendben is volna, és az is, hogy a két bejövetel közt eltelt időt Attila életeseményeire alapozva szakaszokra bontották. Azonban tévedésből nem a bejövetelek új évszámai közti 304 évet osztották szét, hanem a Kézai krónikából származó 172-es különbségét építették be a Képes Krónikába. Így élt például náluk Attila 123 évig.

Az általuk létrehozott, egyéb összetevőkkel tarkított, zavaros számhalmazba itt inkább ne menjünk bele. Az erről szóló levezetések könnyebb érthetőség miatt átkerültek egy külön fejezetbe az elmélet második könyvébe A Képes Krónika zavaros évszámai címmel.

✵    ✷    ➁    ✷    ✵

 

- Ha már Attila koránál jártunk - folytatta a barátom - a pártus birodalom már Attila idejében sem létezett. Hogyan kerülhetett be, mind időbeli, mind térbeli távolság ellenére Európába és miért vezette volna be egy múltba vesző birodalom időszámítását a nyugat-római kereszténység?

- Arról már volt szó, hogy a Domini elnevezés miatt Jézus születésétől számolt érának gondolták. Azokkal az ismeretekkel, amelyekkel a bevezetés kora rendelkezett, jóhiszemű és józan döntésnek látszott. Semmi nem utalt az ellenkezőjére. Sőt...

 

Bizonyítéknek is tekinthető példa található Kézai Simon krónikájában. A magyarok bejövetelének évszámát, a 872-t, a szerző nem a megszokott Úr évével, hanem Jézus Krisztus születésének évével vezette fel.

 

- Jézus Krisztus születésének 872-ik esztendejében jöttek Pannóniába a magyarok...

 

Az eredeti ősgesztában az évszámhoz tartozó bevezető szövegrész vagy olvashatatlan volt, vagy teljes egészében hiányzott.

A másoló pedig automatikusan azzal a bevezetéssel helyettesítette, amilyen időszámításnak vélte az évszámot, vagyis Jézus Krisztus születésével.

 

Az időszámítás európai köztudatba kerülésére két feltételezett útvonal is felmerült és elképzelhető, hogy mindkét útvonal aktív szerepet játszott.

Egyik feltételezés, hogy a pártus birodalom területéről kiinduló különböző vallási mozgalmak hozhatták magukkal írásaikban. Ezek a mozgalmak, amelyek jellemzően manicheizmushoz kötődő vallási csoportok voltak, már jóval a hun korszak előtt jelen voltak a római birodalom területén. Belső köreikben használhatták és csak később, a kereszténység előretörésével kapott forrásokban is fellelhető szerepet.

A másik feltételezett útvonal, hogy a kelet felől érkező hódító népesség hozta magával. A pártus birodalom hatalmi viszonyairól ismert, hogy a pártus uralkodócsalád hatalmát a tőle északra és keletre élő lovasnomád rokonnépek erejére támaszkodva védte és tartotta meg majd ötszáz éven át. Ennyi idő alatt szinte biztos, hogy a rokonnépek átvették a birodalom időszámítását. A népvándorlások egyik hulláma pedig magával hozhatta az Úr időszámítását.

✵    ✷    ➃    ✷    ✵

 

- A sötét középkorról kijelentetted, hogy törvényszerűen létre kellett jönnie. - szólt barátom - Azonnal felmerül egy egyszerű kérdés: Miért?

- Ha 750 évnyi valós történelmet akarnak beépíteni ezer éves időtartamba - válaszoltam - akkor nem fog minden évre esemény jutni. Valahol, valamilyen módon jelentkeznie kell a hiányzó 250 évnyi eseménynek.

- A római korszak kronológia szempontjából egy gigantikus tömbnek tekinthető a szilárdan összekapcsolódó óriási forrásanyaga miatt. Ebbe a korszakba beszúrni éveket, évtizedeket lehetetlen, főleg nem kétszázötven évet. Tehát máshol kell keresni, és okának is kell lennie, hogy miért nem ismerték fel a problémát...

 

A sötét középkor létrejöttének folyamata pedig a következőképpen zajlott le: az Úr időszámításának bevezetése után, a XIII-XIV században igény támadt arra, hogy a római kort összeillesszék új időszámítással. A téves gondolat szerint ezek Jézus születésétől számolt évek, ezért Jézus természetesen 1-ben született. A Bibliában található adatok alapján ismert volt a Jézus korához kapcsolódó római korszak, Augustus császár uralkodásának évei.

A Jézus születési évéhez köthető téves gondolattal a teljes római kort, és az ahhoz kapcsolódó valamennyi kronológiai eseményt 247 évvel korábbra helyezték.

Ez nem is lett volna probléma, ha a konzulok hivatali idejére alapuló római időszámítás nem szakad meg. Abban az esetben bizonyára rájöttek volna a hibára. Azonban konzulokat nyugaton 534-től, keleten 541-től már nem neveztek ki. A későbbi évszámokat így nem tudták a római korszakhoz hitelesen hozzákapcsolni. Így került be a római korszak és a valós történelmi események közé olyan plusz 247 év, aminek lényegében nincs történelme.

Az időszámítás megszakadása oka annak, hogy a kronológiát építők nem ismerték fel a problémát, vagy nem mertek/tudtak szembenézni vele.

A beszúrt évek természetesen nem maradtak üresen. Csakhogy így kb. 500 évnyi helyet kellett volna kitölteni. Ha egy liter leveshez hozzáöntünk még egy liter vizet, akkor lesz két liter híg valamink. Ez történt a korszakkal is, felhígult. Itt azt mondjuk, hogy besötétedett.

A római korszak összefonódó kapcsolatrendszere magával vonszolta a valós 247 évből a hozzá szervesen kapcsolódó eseményeket is, részben kitöltve az üres éveket. Ugyanakkor voltak olyan események, amelyek maradtak a helyükön és olyanok is amelyek mindkét 247 éves szakaszban, megtörténtek, azaz megismétlődtek, például az alexandriai könyvtár elpusztítása.

Így válik érthetővé Horst Fuhrmann kijelentése a rengeteg furcsa viselkedésű hamisítványról, hogy szinte minden hamisított okmány legalább 300 évet várt, mire hasznát vették. Nem az okmány a hamis, hanem a korszak, amihez kötődik.

Azokat az iratokat, amelyek valamilyen fura oknál fogva nem illeszkedtek az új kronológiába, egyszerűen hamisnak minősítették, vagy figyelmen kívül hagyták.

 

Az alábbi kép a ma elfogadott történelmi korszakokat ábrázolja, benne az üres évek sávja, ami Rómát és egyúttal az egész ókort, időben hátrébb tolta.

Ezen az ábrán pedig a valóban megtörtént korok elhelyezkedése látható egymáshoz képest.

 

Az elkövetett hiba érdekessége, hogy csak a mi időszámításunk kronológiáját zavarta össze. Az egyéb érák nem érintettek benne. Sem a kopt, sem az iszlám, de a két világ teremtésétől induló időszámítások, a VIII. század végén létrejött bizánci és zsidó éra sem. Csak akkor sérülhettek, ha a mi időszámításunk téves adatait átvették.

 

Szekeres Sándor (2021.03.10.)

 

📜 Előző írás Következő írás 📜
 

HOZZÁSZÓLÁSOK


 
A cikkhez regisztráció nélkül is hozzászólhatsz, egy tetszőleges név megadásával.

Neved / nicked:   
  (Írjál be egy nevet, különben nem megy el a hozzászólásod.)


Humán ellenőrző kód:

Másik_kód_kérése
Írd be ide a fenti képen látható kódot. A a kis nyilakra kattintva kérhetsz egy másikat




 

Összegyűjtött GONDOLATOK fórumai

Őshonos őstörténet kérdései... ✍🏻 cartwright (23.12.12.)
Pártus Jézus és egyéb furcsaságok... ✍🏻 SzekeresS (23.10.09.)
Az ELMÉLETRŐL röviden, tömören... ✍🏻 Annonym (23.10.07.)
Az eltévesztett időszámítás kérdései... ✍🏻 SzekeresS (23.10.06.)
Fogyatkozásoktól a delta-T-ig... ✍🏻 SzekeresS (23.09.25.)
Változások és újdonságok... ✍🏻 SzekeresS (23.09.15.)

 
ELÉRÉSEK
REGISZTRÁCIÓ
HONLAPTARTALOM

8333/550 | 11

Felhasználónév:

Jelszó:


 

Ma érvényes évszámok


Jelenlegi

:

2024

Etióp

:

2016

Kopt

:

1740

Iszlám

:

1445

Perzsa

:

1402

Zsidó

:

5784

Indiai

:

1945

Bizánci

:

7532

Örmény

:

1472


Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

 

Téves évszámok


Jézus születésétől számolt (i.e.7)

TévesHelyes

2031

1784

Arszakida éra

TévesHelyes

2271

2024

Szeleukida éra

TévesHelyes

2335

2088


Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

 

Civilizációk téves évszámai


Róma alapításától számolt évek

TévesHelyes

2777

2530

Egyiptomi Nabú-nászir-éra

TévesHelyes

2771

2524

A görög olimpiai éra

TévesHelyes

700 ol. 0 év

635 ol. 0 év


Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.

 

Fontosabb évszámok


Az újTörténelmi eseményekA régi
ÚR e. 516A görög időszámítás kezdeteBC 776
ÚR e. 252A marathoni csataBC 490
ÚR e. 242A thermopülai csataBC 480
ÚR e. 209A szalamiszi csataBC 449
ÚR e. 190A peloponnészoszi háborúBC 431
ÚR e. 75Nagy Sándor halálaBC 323
ÚR e. 65Szeleukida időszámításBC 312
ÚR/AD 1Arszakida időszámításBC 247
ÚR/AD 175Spartacus rabszolgafelkeléseBC 73
ÚR/AD 203Julius Caesar naptárreformjaBC 45
ÚR/AD 204Julius Caesar halálaBC 44
ÚR/AD 220Római császárkor kezdeteBC 27
ÚR/AD 239Augusztus népszámlálásaBC 08
ÚR/AD 247Mai időszámítás előtti 1. évBC 01
ÚR/AD 248Mai időszámítás szerinti 1. évAD 01
ÚR/AD 531Diocletianus császár ur.AD 284
ÚR/AD 572Niceai zsinatAD 325
ÚR/AD 622Hidzsra (Mohamed futása)ugyanaz
ÚR/AD 642Római Bir. kettészakadásaAD 395
ÚR/AD 700Attila halálaAD 453
ÚR/AD 723Az ókor végeAD 476
ÚR/AD 774Justinianus császár ur.AD 527
ÚR/AD 784Római időszám. megszűnéseAD 537
ÚR/AD 800Nagy Károly megkoronázásaugyanaz

 
 
A könyv címlapja

 

Unsoft.hu


Levél a webmesternek

 
  Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS és a betlehemi csillag
  www.kisbiro.hu: Közhírré tétetik!
  Szekeres Anna Fotó
  Mocsáry Évelőkertészet
  ENNEAGRAM önismereti rendszer
  Mlinkó István Általános Iskola, Eger
  Eurochess - ONLINE SAKKISKOLA
  Heves megyei sakkélet
  Meglátások
  Mellár Mihály: Atlantisz - hol volt, hol nem volt
  Szekeres Sándor: Munkahelyek és a népességcsökkenés
  Szekeres Sándor: Ringsted utca története röviden
  Dionysius Exiguus latin nyelvű munkái
  UNIX-időbélyeg kiszámítása
  Eurochess - ONLINE CHESS SCHOOL
  Unsoft.hu
  Egyszerű játékok a sakktáblán
  Chess Quotes
  Laws of Chess
  Chess piece names
  Sakk aranyszabályok
  PGN Specification and Implementation Guide
  PGN kódok jelentése (ENG/HUN)
  Chess Glossary
  Sakk kifejezések szótára
  Sakkfigurák nevei más nyelveken
 
 

Szekeres Sándor

Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS

és a betlehemi csillag

A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, érzékeny pontokat érintve a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Szó lesz a valódi betlehemi csillagról, a történelmi, azaz a pártus Jézusról, a valós keresztre feszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora.
Talán nem is véletlen, hogy most íródott meg a könyv. Ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek.
Ezek alapjait érinti meg a könyv, új szemléletet adva az eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.