„…nem elég, hogy igazad van, el is kell magyarázni…”
Az oldal tömören, egyféle kibővített kivonatként mutatja be az elméletet. A részletesebb bizonyításokat csak a fontosabb és érzékenyebb bizonyításoknál vezetünk le, a többit rövidítve közöljük. Fontos: a részletes, forrásokkal megerősített elemzéseket és forrásjegyzékeket az elmélet megfelelő fejezetében találja meg az Olvasó. A fejezeteket itt rendhagyó módon, I-II. - IV. - III. - V. sorrendben tárgyaljuk, kiegészítve a megértést segítő rövid összegzésekkel.
IV. ELEMZÉSEK ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEK
A szénizotópos kormeghatározás problémái
A valódi Dionysius-i húsvéttábla
I. AZ ELTÉVESZTETT IDŐSZÁMÍTÁS
Tisztelettel köszöntök minden Kedves és Kedvetlen Érdeklődőt. Egy 2008-ban indult szellemi kalandtúrára invitálom Önöket a történelem, a csillagászat és a kronológia összefonódó útjain, ahol bizonyítani kívánjuk, hogy a mai időszámításunk egy félreértés során terjedt el Jézus születésétől számolt éraként. Valójában ez egy másik, létező időszámítás. Ebben az összeállításban ezt az elméleti kutatást ismerheti meg az Érdeklődő.
A kezdetekről
- Még 2003-ban egy ismerősöm derűs hangulatban ledobta az asztalomra Heribert Illig Kitalált középkor című könyvét, miközben azzal humorizált, hogy ilyet még nem látott a világ, mert a dolgokat ellopni szokás. Hozzálopni már valóban istentelen cselekedet, és néhány szóban elmondta, hogy olyan 300 évet lopott be valaki az időszámításunkba észrevétlenül, ami nem történt meg.
- Már első hallásra is valami olyat mondtam, hogy ez kacsa lesz. Valami könyvpiaci sületlenség. Biztos voltam benne, hogy lehetetlen végigvinni anélkül, hogy valaki, valahol fel ne jegyezze ezt a huncut szándékot és nincs is nyoma a forrásokban.
- Ezzel a véleményemmel elvoltam egészen a 2008-as esztendőig. A véleményem alapvetően továbbra sem változott, csak ekkor ismerkedtem meg az időszámításunkban lévő anomáliák hitelesnek mondható igazolásával. Arra már nem emlékszem pontosan, hogy milyen információs csatornák voltak és milyen sorrendben történt, de az igazán meghatározó Gáspár Róbert: A caesari naptárreform és a szaktudósok című dolgozata volt
- Ez a dolgozat fedte fel előttem, hogy a problémakör igenis létezik, és nem az Illig-könyv tárta a szakma elé, hanem jóval régebbi keletű. Valamint azt is igazolva láttam, hogy ezek szilárd bizonyítási alapon állnak. A hozzáértők mindig is látták az időszámításunk problémáit, de senki sem akart, vagy nem mert jobban elmélyedni a témában. A borzolt felszínt könnyedén elsimító magyarázatokat pedig mindenki jobbnak látta elfogadni. Néhány kalandvágyó újra és újra felvetette a témát, de nem találtak szellemi táptalajra és elsorvadt kétesnek látszó kezdeményezésük.
Az anomáliák
- A kalandvágyó kételkedők első és legfontosabb anomáliája a BC 45-ös Caesar-i és az 1582 évi Gergely-féle naptárreform között eltelt évek száma. Ez elvileg 45 és az 1582 összege, ami 1627 év. A Gergely pápa reformjának központi tétele pedig a tavaszi napéjegyenlőség, azaz a tavaszpont időpontjának visszahelyezése március 11-ről március 21-re, tíz nap eltörlésével.
- A kalandvágyó kételkedők problémafelvetése a következő tényekre épül: a Julianus-naptár éve 11 perccel hosszabb, mint a valós év. Ezért a tavaszpont évente 11 percet csúszik a hónap eleje felé. A hiba 128,2 évente egy napra nő. Gergely pápa naptárreformja során tíz napot törölt, ami csak (10x128,2=) 1282 évet jelent. Azonban a reformok közt (45+1582=) 1627 év telt el. Honnan került elő (1627-1282=) 345 plusz év? Lásd az alábbi szemléltető ábrát.
- Az anomália megerősítéséhez tisztázni kell, hová került a Caesari naptárreform során a tavaszpont. Március 21-re, vagy ahol eredetileg is volt a régi római naptárban, március 25-re? A problémakör csak akkor áll fenn, ha ez 21-e lesz. Gáspár Róbert dolgozata ezt a tényt bizonyítja.
- A dolgozat lényege: a 90 napot késő régi naptár visszaigazítása során a tavaszpont az eredeti helyére került, azaz március 25-re. Majd bevezették az új naptárat, ahol mind a január, mind a február két nappal hosszabb, mint az eredeti január és február. Így a március hónap már négy nappal később kezdődött. Az a nap - az év 82. napja - ami korábban 25-re esett, most négy nappal előbbre került, azaz március 21-re. Vagyis már a Caesar-i naptárreform idején azonnal március 21-re került a napéjegyenlőség dátuma. Ez a tény pedig megerősíti az anomália létét, és egyben felveti tíz napra vonatkozó kérdést: miért volt elég a 10 nap? Az alábbi képen jól láthatóak a dátumok illeszkedése.
- A sötét középkor problémájára mutatott rá Fuhrmann professzor, aki szerint a sötét középkor századaiban a hamisítók tömegével írtak le olyan szövegeket, amelyek nem illettek a keletkezési idejükbe, hanem több száz évet vártak. Volt olyan, ami 500 évet várt. Olyan óriási mennyiségű okmányról van szó, hogy a professzor egy konferencia záróbeszédét a következőkkel zárta: Vagy minden kora középkori hamisító egy zseniális látnok volt, vagy probléma van az időszámításunkkal.
- A problémát erősíti, hogy az európai történelemnek VI-IX századi szakaszáról rendkívül gyér az ismeretanyagunk. Mintha generációk elfelejtettek volna minden tudást. A keresztény írásbeliség eltűnik. Egyetlen irodalmi vagy történelmi mű vagy szerző neve nem maradt fent. Nem építkeztek, nem találhatóak ebből a korból származó épületek, romok. Ugyanez a helyzet a régészeti leleteknél. A kézműipar elsatnyul, a kereskedelem megszűnik. Eltűnik maga a népesség is, városokkal együtt.
- Általánosan kijelenthető, hogy a sötét középkor egy furcsa rendellenesség a kultúra történetében, aminek nem kellene ott lennie. A hétköznapi élet lendülete nem enged ilyen töréseket a fejlődésben. Ha pedig valóban volt egy kb. 3-400 éves szakadás, miért nem egy másik, egy új kultúra fejlődött ki? Miért folytatódott a latin törés nélkül? A mai időszámításunk hitelességében, pontosságában kételkedőknek igazuk van, itt valami nincs rendben.
- Csak ezek után gondolkodtam el azon, hogyha az anomália létezik, és a plusz 300, vagy akárhány év beszúrása nem működhet a hatalmi ellentétek miatt, akkor mi történhetett az időszámításunkkal?
Az ötlet
- Bevillant egy megérzéses gondolat: Lehet, hogy a mai időszámításunk valójában nem Jézus születésétől indult? Lehet, hogy ez egy másik, létező időszámítás, amit valamilyen félreértés vagy tévedés miatt gondolták Jézus születésétől számolt éveknek? Ezek a kérdések indították el a kutatást, és jutottam el az elmélet papírra vetéséig.
- Kérdés, hogyan lehetne ennek az ismeretlen érának a nyomára bukkanni? Ha egy másik, most még ismeretlen időszámítás terjedt el Krisztus születése szerinti éraként, akkor bizonyára maradt utána néhány eredeti évszám valamelyik középkori iratban. Olyan történelmi forrásokat, évszámokat, leírásokat kellett keresni, amelyek eltérnek a mai elfogadottaktól, és amire a hivatalos történelemírás nem igazán talált megfelelő magyarázatot. A középkori magyar krónikák, a maitól jelentősen eltérő évszámaikkal szinte azonnal a figyelem központjába kerültek.
- A módszer: egy adott esemény hivatalostól eltérő évszámából ki kell vonni a korban szóba jöhető időszámítások induló évszámát. Ha az új évszámnál találunk egy hasonló, valós történelmi eseményt, akkor abban az időszámításban érdemes szétnézni.
- Új név kellett az elméletnek, mivel más úton indult el, mint az eddigi összeesküvés-elméletek. Eredetileg az „eltévesztett időszámítás” elnevezést kapta volna, ami talán pontosabban adta volna vissza, hogy valójában mi is történt az időszámításunkkal.
- Az ötlet, hogy a mai időszámításunk valójában nem a Krisztus születése utáni, hanem egy másik időszámítás, életképesnek bizonyult. Kézai Simon középkori krónikájában találtam egy évszámot, ami megfelelt a gondolatnak. Kézai „A hunok és magyarok viselt dolgai” című művében a hunok elindulását a nyugati tartományokba 700-ra teszi. Az arszakida időszámítás induló évszámát - kezdőéve i.e. 247 - kivonva belőle , 453-at kaptam, ami Attila halálának évszáma. A két esemény nem pontosan azonos, de mindkét évszámhoz tartozó esemény a hunokhoz kötődik.
- Az ötletre alapozva, a Kézai Simon krónikájának évszámai az egykori pártus birodalom arszakida időszámításában íródhattak. Ebből következik, hogy az elmélet alapötletének ismeretlen időszámítása valószínűleg a pártusok érája és a további kutatás erre összpontosult. A több mint tíz évnyi kutatás ebben irányban alakította ki az eltévedt időszámítás elméletének mai állapotát.
A megoldandók
- Itt még csak egy érdekes egyezésről volt szó, ezért a kutatásnak elsődlegesen három kérdőjeles problémára kellett megoldást találnia. Először is kellett egy magyarázat a 700-as évszámhoz kapcsolt két esemény - a hunok bejövetele és Attila halála – különbözőségére és hogy a 700-as évszámhoz odakapcsolható-e Attila halálának éve. Kellett egy, az időszámítást összetévesztését előidéző körülmény, név, vagy valamilyen egyéb ok, és kellett egy útvonal, amelyen a pártusok időszámítása bekerülhetett az európai köztudatba.
- Az elemzés során két középkori szerző krónikáját hívtam segítségül annak bizonyításában, hogy Kézai évszámai az arszakida időszámításból származnak, és Attila 700-ban halt meg. Kézai Simon gesztáját (1280) és Kálti Márk Képes Krónikáját (1360). Ellenpróbaként pedig Anonymus Gesta Hungarorum (1200) című művét és Vámbéry Ármin által hazahozott, török nyelvről lefordított Tárih-i Üngürüsz-t (~1500) vizsgáltam meg.
- A kutatás korai állapotában a krónikák összefüggései voltak az elsődleges bizonyítékok arra, hogy mai időszámításunk a pártusok érája. A további kutatás azonban számos más megerősítést talált. Mára annyiban változott elengedhetetlen feladata, hogy megerősítse azt az állítást, hogy Kézai évszámait az egykori pártus birodalom arszakida időszámításában kell értelmezni.
- Valamint, hogy abból a 700-as évszámból, ami Attila hunjainak Pannóniába jövetelének éve Kézai Simon művében, a későbbi krónikaírók Attila halálának évét származtatták. Itt kerül bizonyításra, hogy az időszámítás bevezetése után az eredeti, pártus érában írt évszámokat a Képes Krónika szerkesztői átszámolták az új időszámításba és átnevezték a XIII. századtól használt alakra.
A krónikák titkai
- Az elmélet bizonyítása kapcsán kifejezetten szerencsésnek mondható a Kézai Simon krónikájának léte és szakmai szempontból elvetett tartalma. Ha nincs krónika, nincs elmélet.
- A kutatás során apró jelekre figyeltem fel, amelyek a krónikák közti kapcsolatról árulkodtak. Ezek legtöbbször párhuzamokként jelentek meg, néha pont fordítva, hiányként. Az egyik ilyen jel, hogy a krónikák évszám bevezetései, megjelölései között szembetűnő különbség fedezhető fel. Abban a korban az évszám bevezetéseknek fontos szerepük volt. Számos időszámítást használtak, és hogy tudják, milyen érában íródtak, egy megkülönböztető előnevet kaptak.
- A dátumok megnevezései Anonymusnál, a Képes Krónikában, de még a Tárih-i Üngürüsznél is szabatosak, egybehangzóak, míg Kézai minden évszámot más-más névvel vezet be. Képes Krónika szabatos bevezetése: Urunk születésének 373. esztendejében indultak a hunok Pannóniába. Anonymus szabatos bevezetése: Úr megtestesülésének 451. évében szállt ki Attila Szkítiából. A Tarih-i Üngürüsz szabatos bevezetése: Iszának 373. évében elindultak (Pannóniába). Oka, hogy Kézai másolatában megmaradtak a különböző forrásokból származó eredeti dátumozási formák, míg a többinél a kódexmásolók átírták az évszámok bevezető szövegeit.
- A Kézai-krónika évszámai: Az évek jegyzése három időszakra bontható. Az elsőben három évszámot említ. A másodikban kizárólag uralkodói évek szerepelnek. A harmadik a mű jelenéhez tartozik, ahol egy évszám szerepel, és azt a kor dátumozásának megfelelően írta le. Kezdőponttól számított évszámból négy van a krónikában, a többi uralkodói évszámítás szerint lett jegyezve. Talán túl sok számnak tűnik, de megnyugtatásul jelzem, hogy nekünk csak az első két évszámra lesz szükségünk, a 700-ra és 872-re, valamint a két szám különbségére a 172-re.
| 1. Az 1000. év előtti évjegyzések: Úr 700. esztendejében történt a hunok bevonulása Jézus Krisztus születésének 872. esztendejében jöttek Pannóniába a magyarok Úr születésének 967. esztendejében nemzette Gyeics vezér István királyunkat 2. 1000. év utáni uralkodói évjegyzések: Szent István uralkodásának 46. esztendejében …Péter uralkodásának 3. esztendejében …Aba királyságának… 3. esztendejében 11 esztendő telt el András uralkodásának első esztendejéig Péter uralkodott első és másod ízben hatodfél esztendeig Aba pedig uralkodott 3 esztendeig András uralkodásának 12. esztendejében …maga pedig elhala uralkodásának 15. esztendejében Béla uralkodott pedig 2 esztendeig s a 3.-ban múlt ki e világból Salamon után pedig Gyeics (I. Géza) uralkodék 3 esztendeig László halálával pedig Kálmán uralkodék 18 esztendeig Kálmán után. Béla uralkodik 11 esztendeig …Béla után Gyeics (II. Géza) uralkodék 20 esztendeig …ez után uralkodik István 11 esztendeig 3. A krónika jelenének évjegyzése: Urunk születésének 1241. esztendejében történt a tatárjárás |
- Az 1000. év előttieket valószínű, hogy nem Kézai illesztette be az Úr időszámításába. Ha így lett volna, akkor átírta volna az István utáni évszámokat is, ami jóval egyszerűbb művelet lett volna. Biztos, hogy valamennyi évszámát készen kapta az ősgesztákból. Az eltérő bevezetések és az egyedi évszámok azt mutatják, hogy a szerző nem módosította a forrásokból nyert információt.
Az évszámokat az eredeti forrásokból változatlanul átvett adatokként értelmezem, amelyek István előttről származnak. A továbbiakban Kézai gesztájának elnevezéseit és évszámait tekintem alapnak, amikor összehasonlítom a többi krónika dátumozásával.
- A Képes Krónika évszámai: Kálti Márk műve kiemelt szerephez jut az elmélet igazolása során. A következőkben kerül sor annak a bizonyítására, hogy a Kézainál szereplő 700-as évszám nem a hunok bejövetele, hanem Attila halálának éve. A Képes Krónikában szereplő évszámok - Kézai számaihoz hasonlóan - szintén eltérnek a hivatalos történetírásban rögzített időpontoktól
- Az eltérés mellett néhány helyen még az összetartozó évszámok összegei sem helyesek. A pontatlanságok ellenére követhető egy logikai vonal: Ahol egységesítik a régi kútfők különféle dátum elnevezéseit, ott átszámítják az odatartozó évszámot is. Itt az elnevezés átírásának az „Úr” szó „Urunk” alakra átírt formáját kell érteni. A régi kútfők a Kézai ősforrásait jelentik.
- Ahol átírták a bevezetést „Urunk születésének” alakra, ott egy megváltozott évszám található. Alább a Képes Krónika valamennyi évszáma az államalapításig. Meglepő, de az itt látható valamennyi évszám - a 969 kivételével - kapcsolódik a Kézai-krónika két évszámához, a 700-hoz és a 872-höz. Ez az a kapcsolat, amivel beazonosítjuk és bizonyítjuk az ismeretlen időszámítás létét.
| - Urunk születésének 373. esztendejében… indultak a hunok Pannóniába. - Urunk születése után a 401. … Pannóniába jövetele után… a 28. esztendőben lett Attila király. - A cesumauri ütközettől Attila királyságáig 1 év folyt el. Uralkodott Attila 43 esztendeig, a vezérséget bírta 5 évig, élt 123 évig. - Attila meghalt… Pannóniába jövetele után a 72. Urunk születése után a 445. esztendőben… - Urunk születésének 677… Attila… halálának 104. évében jöttek másodszor a magyarok. - Urunk születésének 677... Attila halálának pedig 100. évében, ..jöttek másodszor a magyarok. - Úr születésének 969. évében, nemzette Szent István királyt Sarolttal. |
- Látható, hogy szinte valamennyi évszám bevezetését az új alakban írták le, kivéve Istvánnál, de ott nem írták át a születési dátumát sem. Mind alakban, mind értékben lényegében ugyanaz maradt, mint Kézainál, igaz, két év eltéréssel - 967 helyett 969.
- A Képes Krónika zavaros évszámai: A szerzők feltételezése szerint a Kézai-krónika évszámai egy másik, de számukra ismeretlen eredetű időszámításhoz tartoznak. Ezért megpróbálták átszámítani Jézus születésétől számolt érába, és az új évszámokat elhelyezni a saját krónikájukban.
- Első lépésként a magyarok második bejöveteléhez kapcsolt két különböző évszám - 872 és 677 - miértjére, vagyis az évszám átszámításának módszerére kerestem megoldást. Először kivonásokkal próbáltam nyomára jutni, hogyan lett 872-ből 677, de nem találtam semmit. Valami mást kellett keresni. Ekkor ugrott be az indictio-ciklus, ami a bizonyítás során nagyon fontos szerepet kapott.
- Röviden az indictio-ciklusról: A ó- és középkori évjegyzésben az indictio-n 15 éves ciklust értettek, amelynek éveit I–XV sorszámmal látták el. Azt, hogy hányadik indictio-ciklusról van szó, nem jegyezték fel. A konzuli és az uralkodói évszámítás nehezen követhető éveit egészítették ki vele. Az adott indictio mindig azt jelzi, hogy az éppen aktuális 15 éves ciklus hányadik évében járunk.
- Az ötlet: lehetséges, hogy az indictio-ciklus segítségével állapították meg a magyarok második bejövetelének 677-es évszámát? Elosztottam 15-el mindkét évszámot (872-t és a 677-t) és kiderült, hogy mindkettő maradéka öt. Hivatalos formulával, latinul: indictione V.
- Elvégezve a műveletet valamennyi évszámnál, a sejtés igazolást nyert. Még két számnál találtam azonos osztási maradékot. Mégpedig Kézai 700-as és Képes Krónika 445-ös évszámánál. A szerzők úgy módosították az évszámokat, hogy az indictio-cikluson belüli sorszáma ugyanaz maradjon.
- Tehát: a Képes Krónika szerzői Attila halálának 445-ös évét a 700-as évszámból származtatták. Igazolódott az elmélet állítása, hogy a 700-as évszám valójában Attila halálának éve, amit a 700 és a 247-es különbség alapján feltételeztünk. A 247-es különbség miatt igazolódott az is, hogy Kézai évszámai a pártus időszámításban íródtak.
- A Képes Krónika egyéb számai azonban igencsak furcsán, mondhatni zavarosan alakultak. Látható, hogy gond van velük, például Attila nagykirály rendkívül magas életkora. De azt is látni, hogy valamilyen kapcsolat van köztük. Átszámították a hunok illetve a magyarok bejövetelének évszámait. Az elsőt 373-ra, a másodikat 677-re tették, és az egyéb események évszámait a két bejövetelhez képest próbálták megállapítani. Ez rendben is volna, és az is, hogy a két bejövetel közt eltelt időt Attila életeseményeire alapozva bontották szakaszokra
- Azonban tévedésből nem az új évszámok, a 373 és a 677 közti 304 évet osztották szét, hanem a Kézai krónikából származó (872-700=) 172 éves különbséget építették be a Képes Krónikába, ráadásul többször.
- A 172-es szám első megjelenése: Attila haláláról és a magyarok második bejöveteléről szóló mondatrészletek: „hunok Pannóniába jövetele után 72 évvel hal meg Attila.” „Attila halálának 100. évében jöttek másodszor a magyarok”. A számok összege: 72+100= 172
- A 172-es szám második megjelenése: A második 172-es számhoz köthető, kissé fura mondat: a cesumauri ütközettől Attila királyságáig 1 év folyt el, uralkodott pedig Attila 43 esztendeig, a vezérséget bírta 5 esztendeig, élt 123 esztendeig. Az Attila életeseményeit leíró mondattal látszólag nincs semmi baj, hacsak a matuzsálemi életkort nem tekintjük annak. Azonban a mondat számainak összege: 1+43+5+123=172, és semmi keresnivalója a Képes Krónikában. Érdekességképpen: Attila extrém életkora a Tarih-i Üngürüszben is visszatér, csak épp 124 éves értékkel.
- Harmadszor is megjelenik a 172-es szám (104+68=172), ami Nagy Sándor halálától számolt éra 323-as évszámhoz kapcsolódik. A részletes kifejtését az I. fejezetben találja meg az Olvasó.
- Kézai évszámainak kétféle visszahelyezése az időskálán - az indictio-ciklus és csak megemlített Nagy Sándor halálától számolt évek (323) - azt bizonyítja, hogy Kálti Márk és társai nem voltak annak tudatában, hogy milyen évszámokról van szó. Az itt-ott zavaros évszám és eseménypárosítás pedig arra utal, hogy azt sem tudták, hogy miért kell átszámítani az évszámokat.
- Az egyedüli felismerhető folyamat: ahol átírják az évszám bevezetését új alakra, ott átszámítják az éveket is. Átírják az eredetileg uralkodói években írt évszámokat is. Pár évszám átkerült a Tárih-i Üngürüsz-be, ami három Képes Krónikával azonos évszámot említ. Viszont Anonymus 1200-ra testált Gestájának egyetlen évszáma sem kapcsolódik a többihez.
- Az eltévesztést okozó körülmény, hogy az Úr/Domini kifejezés mind a latinban, mind a magyarban Úr Jézust is jelenti. Ezért az Úr/Domini bevezetésű időszámítást Úr Jézus születésétől számított időskálának vélték. A különböző népek közötti átadás/átvétel során, és több mint ezer évvel kezdete után a valódi eredete homályba veszhetett, ezért a félreértés reális lehetőség.
- Ezt bizonyítja a Kézai-krónika a magyarok bejövetelének évszáma, a 872. A szerző nem az Úr évével, hanem Jézus Krisztus születésének évével vezette fel. Az eredeti ősforrásban az évszámhoz tartozó megjelölés vagy olvashatatlan volt, vagy teljes egészében hiányzott. A másoló pedig automatikusan azzal a bevezetéssel helyettesítette, amilyen időszámításnak vélte az évszámot.
- Az időszámítás Európába kerülésére több útvonal is számításba jött: egyik a pártusok lovasnomád rokonnépein keresztül történhetett, és a népvándorlások egyik hulláma magával hozhatta. A másik és sokkal valószínűbb lehetőség, hogy a pártus birodalom területéről kiinduló vallási mozgalmak hozták magukkal vallásos írásaikban. Ezek a vallási mozgalmak már a harmadik századtól jelen voltak a római birodalom területén, illetve Európában.
- Hogyan tovább? Innentől tudatosan kezdtem keresni a 247 éves elcsúszás nyomait és számos példát találtam. Főleg olyanoknál, amelyekre nem talált hiteles magyarázatot a mai történelemtudomány. Jellemzően a kronológia területéről származnak, mivel az lett elrontva. Időszámítások kezdőpontjai, históriai és csillagászati események kaptak új szemléletet.
II. MISZTIKUMOK ÉS FELOLDÁSOK
- A sötét középkor keletkezése: Az időszámításunk elterjedése után igény támadt arra, hogy a római kort összeillesszék az új időszámítással. A téves gondolat szerint ezek Jézus születésétől számolt évek, ezért Jézus természetesen 1-ben született. A Bibliában található adatok alapján pedig ismert volt a Jézus korához kapcsolódó korszak, Augustus császár uralkodásának évei.
- A római korszakra úgy kell tekinteni, mint egy szerteágazó, de bonyolultan összefonódó, együtt létező egészre. Az egész korszak kronológiája pedig ugyanilyen összefonódó tömbként viselkedik.
- Amikor a kronológia felépítése során a mai időszámítás 1-es évszámához, tévesen, Augustus császár kora rendelődött, a teljes római kort, és az ahhoz kapcsolódó valamennyi történelmi esemény 247 évvel hátrébb helyeződött.
- A római naptár alapjának számító konzulokat nyugaton 536-tól, keleten 541-től eltörölték, ezért az megszakadt. Az ez utáni események már nem kötődtek a konzuli évekkel datált római korszakhoz. Maradtak a valós helyükön. A 247 évvel hátrébb csúszott római korszak és az utána következő valós korszak közé olyan 247 év került, aminek lényegében nincs történelme.
- A betoldódó 247 év persze nem maradt esemény nélkül. Az üres éveket a históriásuk feltöltötték, részben a hátracsúszott 247 évből, hisz eredetileg ez jött volna a római kor után. Részben pedig a valóban odatartozó eseményekkel, nem kevés ismétlődéssel, amit néhány példával igazolunk.
- Ha egy liter leveshez hozzáöntünk még egy liter vizet, akkor lesz két liter híg valamink. Ez történt a korszakkal is, felhígult. Klasszikus kifejezéssel élve, besötétedett. Így jött létre a kronológia sötét középkora. A hossza 247 üres és a 247 valós év összege lenne, azaz 494 év. De csak elméletileg.
- A baloldali ábra mutatja a két eseményben gazdag rész között a megritkult, forrásszegény időszakot. A jobboldali ábrán az események normál eloszlása látható. A feleannyi időre a meglévő dokumentum és régészeti leletanyag elfogadható mennyiségű háttéranyagot biztosíthat
- Az itt leírtak alapján már érthető Horst Fuhrmann a sötét középkorral kapcsolatban tett kijelentése a rengeteg furcsa viselkedésű hamisítványról, mely szerint, majd minden hamis okmány legalább 300 évet várt, mire hasznát vették. Nem a Fuhrmann professzor által vizsgált okmányok hamisak, hanem a korszak, aminek kronológiája lett tévesen felépítve.
- A felső kép a történelmi korszakokat ábrázolja, benne az üres évek sávja, ami Rómát és az egész ókort időben hátrébb tolta. Az alsó ábrán pedig a valós helyen lévő korok láthatóak.
- Az egyéb időszámítások nem érintettek benne. Sem a kopt, sem az iszlám, de a VIII. században létrejött bizánci és zsidó világéra sem. Csak ha a mai időszámításunk téves adatait vették át. Azokat az iratokat, amelyek valamilyen oknál fogva nem illeszkedtek az új kronológiába, egyszerűen hamisnak minősítették, vagy figyelmen kívül hagyták.
- Csillagászati megerősítések: A kronológia pontosságát előszeretettel szokták megerősíteni a csillagászati események időpontjaival. A következőkben az új helyére került események évszámait igazoljuk a tavaszpont és a holdfázisok segítségével.
- A Julianus-naptár bevezetésének éve a mai időszámításunk (247-44=) 203. évével azonos az elméletünk szerint. Egyes források tényként közlik, hogy a bevezetés éve újholddal kezdődött, amit a csillagászati programok AD 203. január 01. 01:55 percre igazolnak.
- Abban az évben a reformnak köszönhetően március 21-re került a tavaszpont, amit Gáspár Róbert segítségével igazoltunk. A programok pedig AD 203. március 21. 22:45-re jelzik a tavaszi napéjegyenlőség bekövetkeztét. Kisebb pontatlanság a programok részéről, hogy a források szerint a Julianus-naptár bevezetésének éve - ÚR/AD 203 - szökőév volt. A programok és a ma alkalmazott szabályok szerint viszont nem az. Egy külön fejezet szól róla.
- Gergely pápa tíz napja AD 203-tól gyűlt össze. A két naptárreform így már megfelelő időbeli távolságra van: 1582-203=1379 év. Az anomáliát igazoló 345 éves különbség lecsökkent 83-ra.
- A Julianus-naptár bevezetése (203) és a niceai zsinat új dátuma (ÚR/AD 572) között 369 év telt el. A csillagászati programok ÚR/AD 572. március 18. 7:33-ra jelzik a tavaszpontot, ami igazolja a niceai zsinat által jelzett három napos csúszást (3x128=384 év).
- A niceai zsinat a mai, téves időszámítás szerint 325-ben volt. Ekkor a napéjegyenlőség a programok szerint AD 325. március 20. 11:50-re esett, és semmi nyoma a zsinat jegyzőkönyveiben jelzett három napos eltérésnek. Viszont az AD 203-tól összejött majd egynapos eltérésnek - ami az eltelt 122 év alatt gyűlt össze - van.
- A programok szerint AD 188 és 223 között március 21-én következett be a napéjegyenlőség. Illetve következett volna, de mint tudjuk, az ÚR/AD 203-as év előtt a naptár három hónapos elcsúszása miatt a valós históriai események dátuma és a program által számított adat eltérő lesz.
- A világérák és a konzuli évek: A világérákat egységesen a VIII. század végén vezették be. Az utolsó konzulokat 536-ban és 541-ben nevezték ki. Kérdés, hogy miért vártak egy birodalom számára nélkülözhetetlen intézmény bevezetésével majd kétszázötven évet? A konzulok utolsó éveit előre hozva 247 évvel ÚR/AD 783-t illetve 788-t kapunk. Vagyis a VIII. század végére kerültek, a világérák bevezetésének korába.
- A feltett kérdésre a válasz, hogy nem vártak. Csak a mai, téves kronológiában van két és fél évszázadnyi távolság a két esemény között. Valójában rögtön, illetve valószínűbb, hogy még a megszüntetésük előtt bevezették és csak a bevezetés után törölték el a névleges konzuli tisztségeket.
- A betlehemi csillag: 239/240 telén megtaláltuk a Király csillagát és a Betlehemi csillagot, az evangéliumi írásoknak megfelelően, pontosan 247 évvel a téves kronológiában i.e. 8-ra került Augustus-i népszámlálás után. Tehát Jézus 239/240 telén született, valamikor december 25 és január 6-a között. Pontosabb meghatározásra nincs mód, de nem is szükséges, elegendő az évszám.
- A keresztrefeszítés éve: Az elmélet szerint, ha Jézus 240-ben született, akkor ÚR/AD 273-ban lett 33 éves. A hagyomány szerint abban az évben Nissan 15-e - az első tavaszi hónap teliholdja - péntekre esett. Alább az újszövetségi nagycsütörtököt követő éjszaka bekövetkezett telihold adatai.
- Ezek alapján Jézust ÚR/AD 273. március 21-én, pénteken feszítették keresztre, 33. életévében és vasárnap, március 22-ről 23-ra virradó éjszaka nézték végig - az evangéliumok szerint - Jézus feltámadását az őrségen álló szemtanúk.
- Az etiópok időszámítása ténylegesen AD 7-8-ban indult és az indító eseménye került 247 évvel hátrébb. A téves kronológiában, i.e. 238-ban III. Ptolemaiosz be akarta vezetni a négyévenkénti szökőévet a régi egyiptomi naptárban, ami állítólag nem sikerült. Emellett a források szerint a fáraó ez időtájt csatolta az etióp területek törzseit Egyiptomhoz. Ezek szerint az etiópok naptára a Ptolemaiosz által megreformált, majd számolásban újra kezdett ókori egyiptomi naptár folytatása.
- A koptok időszámítása ténylegesen AD 284-ben indult, 44 évvel Jézus ÚR/AD 240-es születése után, és Márk harminc éves korában, aki 14 évvel Jézus után született. Ekkor indult el Pál, Márk és Bertalan hittérítői útjukra. A hitvallás szerint ekkor léptek a mártíromságukhoz vezető útra, aminek egyik végállomása Róma. A koptok időszámítása ezért indul a Mártírok évével és ezért nevezik következetesen a Mártírok időszámításának. A római korszak 247 évvel történő hátrébb tolódása vitte vissza az időskálán az indító eseményt. A 284-es év és a Diocletianus-kor kapcsolata téves gondolat. A jobboldali képen látható időszakasz a téves kronológia évszámait felhasználva lett ábrázolva, ahol Jézus i.e. 7-ben született.
- Az iszlám időszámítás: Az iszlám eseményei maradnak a helyükön az Úr időszámításában. Tisztán holdéveket számolnak, egy holdév 10-11 nappal rövidebb egy napévnél. Az éra kezdetét jelentő hidzsra, 622. július 16-án, egy újholdnapon történt, ami Mohamed Mekkából Medinába történő menekülésének időpontja. Alább az újhold képe.
- Az ÚR/AD 622-es év eseményei 247 évet hátracsúszva a római korral, AD 375 körül találhatóak. Ekkor hoznak szigorú törvényeket, a pogányok és az eretnekek ellen. Az iszlám időszámítás kezdő dátuma így azonos korba kerül az arianizmussal, amely leginkább hasonlít az iszlám tanításaihoz
- Az örmény időszámítás AD 552-ben indult. A források alapján 247 évvel korábban, AD 305-ben emelték államvallássá a kereszténységet (552-247=305). Az elmélet gondolati vonalán haladva, az örmény időszámítást a kereszténység államvallásként történt bevezetésétől kezdtek el számolni.
- A kettős honfoglalás: A hunok és az avarok a téves kronológiában a következőképpen helyezkednek el egymáshoz képest egy idővonalon ábrázolva.
- A hunok korszakának eseményeit 247 évet előrehozva pontosan lefedik az avarok korának eseményeit. Az avarokról pedig szó sem esik középkori krónikáinkban. Domanovszky Sándor szerint krónikáink hun története valójában avar történelem. De ez lehet fordítva is, az avar történelem tulajdonképpen a hun korszak történelme.
- Kronológiai ismétlődések: Érdekes módon, több esemény kronológiai ismétlődésével is lehet találkozni, a különböző érákban feljegyzett adatoknak köszönhetően. Ilyen például az előzőleg bemutatott hun/avar kor, valamint az ókori alexandriai könyvtár sorsa.
- Az állítólagos végső pusztulása 640–642 között következett be, amikor Amr ibn al-Ász seregei elfoglalták Alexandriát. Ekkor I. Omár kalifa parancsára, azzal az indokkal, hogy „ha a könyvek azt tartalmazzák, mint a Korán, feleslegesek, ha nem, akkor veszélyesek”, elégették a könyveket.
- Ugyanakkor a IV. század közepétől több beszámoló is született a felekezetek közötti utcai összecsapásokról, ahol a könyvtár is sérüléseket szenvedett. A könyvtár ekkor feljegyzett végső pusztulása 391 körül, Theophilus pátriárka utasítására következett be.
- A történetíróink szerint bizonyosnak látszik, hogy a IV-V. században már nem létezett. Vajon mit égetett el Omár kalifa? Valószínűleg itt egy égetésről van szó, csak az egyik a 247 évet hátrébb csúszott kronológiában, a másik pedig a helyén maradó iszlám történetírásban lett lejegyezve.
- Fontosabb kronológiai eseményeket és sarokpontokat mutatunk be a következőkben grafikai eszközök segítségével, két meghatározott tulajdonságú csoportra bontva.
- Az első csoport évszámai a téves kronológiában is helyükön voltak. Ezek jellemzően létező időszámítások kezdőévei, amire a mai história csak bizonytalan válaszokkal szolgál. Az 1-es évszámmal induló érák kezdőéve ott maradt, ahol valóban találkozott a mai időszámításunkkal és az azt elindító esemény csúszott hátra 247 évet a római korral együtt. Ezeket az indító eseményeket kellett beazonosítani, megfelelő magyarázatokkal.
| Megnevezése | Valós indító esemény | Téves dátuma | Valós dátum |
| Etióp időszámítás 1. éve | Etióp törzsek Egyiptomhoz csatolása | BC 238 | ÚR/AD 8 |
| Kopt/Diocletianus éra 1. éve | Péter és Márk Rómába indul | AD 37 | ÚR/AD 284 |
| Ifjabb Probus konzuli éve | Probus császár konzuli éve | AD 278 | ÚR/AD 525 |
| Örmény időszámítás 1. éve | Kereszténység államvallássá emelése | AD 305 | ÚR/AD 552 |
- Az ifjabb Probusról még nem volt szó. Vele Dionysius argumentumaiban találkozunk majd, aki az elsőnek kiszámolt Jézus utáni évszám, az 525-ös év konzuljának „ifjabb Probust” adta meg. Megnézve a 247 évvel korábbi év (AD 278) konzuljait, szintén Probust találunk. Ami fura benne, hogy míg az ifjabb, az 525-ös Probusról semmit nem tudunk, addig az idősebb, 247 évvel korábban élt Probus a számos forrással megerősített, tragikus sorsú római császár volt. A helyes kronológiában az 525-ös esztendő konzulja szintén Probus lesz, csak az idősebbé.
- A második csoportnál mind az esemény, mind az évszám előrejön. Emellett van két időtartomány is, amelyek bizonytalan határokkal mozdulnak előre. Ezek a hun illetve az avar korszak és a világérák bevezetésének kora. Néhány eseménynél jelezve van a talált csillagászati jelenség is.
| Esemény megnevezése | Téves dátum | Helyes dátum | Kül. | Kapcsolódó csillagászati esemény |
| Pártus időszámítás kezdete | BC 247 | ÚR/AD 1 | 247 | |
| Julián-naptár bevezetése | BC 45 | ÚR/AD 203 | 247 | Jan. 1: Újhold; Márc. 21: tavaszpont |
| Augustus népszámlálása | BC 8 | ÚR/AD 239 | 247 | A 239/240 évi bolygó együttállások |
| A király csillaga | BC 8 | ÚR/AD 239. dec. | 247 | Vénusz/Jupiter együttállás |
| Betlehemi csillag | BC 8-7 | ÚR/AD 239/240 | 247 | Szaturnusz/Regulus együttállás |
| Keresztrefeszítés éve Jézus 33. életévében | AD 26 | ÚR/AD 273. márc. 21. | 247 | 273. március 21: Telihold (Nissan 14) |
| Tetrarchia éve | AD 293 | ÚR/AD 540 | 247 | i.sz. 540-es napfogyatkozás |
| Niceai zsinat | AD 325 | ÚR/AD 572 | 247 | i.sz. 572: tavaszpont 3 nappal elcsúszva |
| Korai hun/avar korszak | AD 380 | ÚR/AD 630 | 247 | |
| Kései hun/avar korszak | AD 420 | ÚR/AD 670 | 247 | |
| Attila halálának éve | AD 453 | ÚR/AD 700 | 247 | |
| Utolsó konzuli évek / Világérák | AD 536-541 | ÚR/AD 783-788 | 247 |
Hogyan történt?
Tekintsük át a mai időszámításunk bevezetésének folyamatát, ami lényegében egy új kezdetet hozott létre az amúgy sem folyamatos történetében. Összefoglalva pedig a következő fontosabb állításokra épül:
- A mai időszámításunk a körülbelül 500 évig fennálló pártus birodalom arszakida időszámítása. Az éveket Anno Domini 100, illetve az Úr 100. évében alakban jegyezték. A téves kronológiában az időszámításunk előtti 247-ik évben indult, 1-es évszámmal, a pártus birodalom megalakulásának évében. Valójában ez a mai időszámításunk 1. éve.
- Az idén 2023 éves időszámításunk életútja kalandosabb, mint gondolnánk. A története négy különálló, egymástól független időszakaszból és földrajzi elterjedtségből áll, ahol az utolsó a tizenkettedik században indult, európai színtéren. Itt tulajdonképpen egy jószándékú félreértés miatt került bevezetésre, majd egy erős hatalmi befolyás során új kronológiai kezdetet kapott. Mondhatnánk azt is, hogy meghamisították, összeesküvés-elmélet hívők nagy örömére.
- Az első szakasz természetesen pártus birodalomhoz kötődik. A második az egykori, pártus fennhatóságú Arméniához kapcsolható. Az egyik utódállamában a mai napig használatos, mégpedig Örményországban. Feltehetőleg innét került át Rómán keresztül az európai köztudatba, ahol harmadik életszakaszában a vallási iratok által vált ismerté a műveltebb körökben és jelent meg itt-ott az írásokban. Például Nagy Károly birodalmában és a Kézai-krónika forrásaiban.
- A hivatalos bevezetésére az 1-es évszámhoz képest jelentős távolságra, majd ezerkétszáz év után került sor. A választás oka - jóhiszeműséget feltételezve - hogy az Úr elnevezés miatt Úr Jézus születésétől számolt éveknek vélték.
- Kiváltó eseménye pedig egy 1054-ben lezajlott, balul sikerült diplomáciai találkozó. A balsiker másik következménye már jóval ismertebb. A nagy egyházszakadás. Görögül a szkizma, amit több évszázados politikai és vallási feszültség előzött meg. A küldöttség tagjainak diplomáciai alkalmatlansága pedig végleges szakításhoz vezetett. Az eredménye kölcsönös kiközösítés és máig tartó különállás.
- Az egyházak szakításához hozzájárult a birodalom Constantinus óta fennálló keleti és nyugati megosztottsága. Feltehetőleg ez volt az egyházszakadás valódi oka. Az egyházak a saját birodalomrészük hatalmi berendezkedéséhez igazodtak. Keleten egy erős uralkodó volt, a bizánci császár és alatta több egyházi vezető. Nyugaton több uralkodó volt és felettük egy erős egyházi vezető, a pápa. Emiatt szinte törvényszerű volt a szakadás, csak idő kérdése volt, hogy mi váltja ki.
- A szakítás idejében a birodalom két fele időszámításában sem volt egységes. A keleti birodalomrész a bizánci világérát használta. Nyugaton pedig jobbára az uralkodói éveket jegyezték. Ennek oka, hogy a nyugati világ nem volt olyan egységes birodalom, mint Bizánc. Az uralkodók többsége a saját uralkodási évét számoltatta. Az uralkodó évekhez kapcsolódott még a többféle évkezdetekkel rendelkező indictio-ciklusok.
- Az említetteken kívül még számos időszámítás volt aktív használatban. A két világ teremtésétől számolt éra, az alexandriai és a zsidó. A különböző keresztény területek érái, a kopt, az etióp, az örmény. Az iszlám pedig a saját időszámítását használta. Valamint a mai időszámításunk elődje, ekkor még csak itt-ott felbukkanó Anno Domini, magyarul az Úr időszámítása.
- A valódi eredetéről csak sejtések voltak, tekintve, hogy több mint ezer év telt el kezdete óta. Ez a bő ezredévnyi idő viszont kérdésessé teszi eredetének hiteles ismeretét. Tulajdonképpen kijelenthetjük, hogy fogalma sem volt senkinek arról, honnan származik, de a neve miatt egyértelműen Úr Jézus születésétől számolt éveknek gondolták.
- Az 1054-es szakítás utáni szembenállás tovább erősödött, és az újraegyesülés egyre távolibbá vált. Róma ezért egy másik időszámítást keresett egyháza és a nyugati birodalmak számára, megerősítve vele a keleti egyháztól való különállását. Mottó: ti a világ teremtésétől, mi Urunk születésétől számoljuk!
- Valós és hivatalosnak mondható évjegyzése valójában az 1150 és 1200 között kezdődhetett. Ennek egyik jele, hogy legalább III. István idejéig, azaz 1172-ig még nem használták az Anno Domini bevezetésű időszámítást. Őt még uralkodói évjegyzésben jelölték: „...ez után uralkodik István tizenegy esztendeig” (Kézai Simon).
- A másik jele, hogy az 1200 előtti csillagászati megfigyelések jellemzően pontatlanok. Az 1200 utáni megfigyelések leírásai pedig jellemzően pontosak, ami arra utal, hogy a már használatban lévő évjegyzésben rögzítették őket. Az 1200 előttieket pedig utólag kellett beemelni a kronológiába.
- A bevezetése után találtak valami nyugtalanító, a keresztény egyházra nézve rendkívül kellemetlen információt, ami a pánik időszakához vezetett - az elmélet V. fejezete szól róla . A pánik időszakának kezdete 1160 utánra tehető, és III. Ince pápa regnálása idején csúcsosodik ki.
- A pánik időszakán belül elindítanak egy brutális folyamatot, amely során kiirtják a katharokat és egyéb, hozzájuk hasonló elveket valló felekezeteket, valamint szisztematikusan üldözik és elpusztítják a manicheista iratokat, amelyekben az időszámításunk beérkezhetett Európába.
- A korabeli iratokban fellelhető évszámokat átszámíttatják Európa-szerte, így a Kárpát-medencében is. Néhány forrásban azonban megmarad, mint például a Kézai-féle krónikában.
- Az átszámítás tényét bizonyítja, hogy a Kézai-krónika (1280) után 80 évvel készült Képes Krónika valamennyi 1000 előtti évszámát - István születésének kivételével - a Kézai-krónika két évszámából, a 700-ból és a 872-ból, valamint annak különbségéből, a 172-ből eredeztették. Itt igazolódott be, hogy a Képes Krónikában 700-ból származtatták Attila halálának 445-ös évszámát.
- A sötét középkor pedig szinte törvényszerűen jött létre azzal a téves gondolattal, hogy Jézus az ÚR/Domini időszámításának 1. évében született.
- Dionysius Exiguus munkáin keresztül Diocletianus uralkodásának kezdetét a kopt időszámítás 1-es, a mai időszámítás 284-es évszámához rendelik. Ez az a kronológiai pont, ahol a római korszak és a mai időszámításunk egy forrás által először találkozik. Igaz, ez a munka jóval 1200 után készült.
- Ezzel a mozdulattal a pártus időszámítás 1-es évszámához kapcsolják Augustus korát, illetve szándék szerint Jézus születési évét. Készítenek hozzá egy húsvéttáblát, ami abban a formájában anakronizmus, és semmi keresnivalója nincs 525-ben, a 0 számérték használata miatt. A 0, mint számérték csak a 12. században jelenik Európában (Fibonacci). Ez azt is jelenti, hogy a Dionysius-i munkákat valakik a pánik időszaka után meghamisították.
- Az egész római kor, és a hozzá szervesen kapcsolódó esemény 247 évvel korábbra került a valódi időpontjához képest. A valós történelem és a római korszak közé 247 üres, történelem nélküli év került. A kronológiával foglalkozók persze feltöltik az üres éveket, igaz kissé ritkásan, és létrejön a sötét középkor forráshiányos időszaka.
- Az időszámításunk hibája alapvetően két - szándékos vagy félreértésen alapuló – tévedés, tévesztés következménye: Az egyik, hogy a koptok időszámítása Diocletianus uralkodásával kezdődött, a másik, hogy a mai időszámításunk Jézus születésétől számítódik.
- A hiba a história újabb keletű kiegészítő területein is mutatja hatását. Egyik a szénizotópos kormeghatározás, ahol túl nagy tűréssel tudják behatárolni az ókori leletek korát. A másik a csillagászati delta-T, ahol aránytalanul megnőtt a becsült adatok értéke a valós mérésekhez képest.
IV. ELEMZÉSEK ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEK
Az elmélet szempontjából kulcsfontosságú problémák megoldását mutatjuk itt be. Az összefüggések elemzése egyszerre erősíti meg az alapötletet, és tárja fel a történelem néhány kiegészítő tudományágának problémáját, amit a történelmi kronológia hibája okozott. Választ keresünk a szökőévek illeszkedésére, felderítjük Dionysius húsvéttáblájának titkát, valamint elemezzük a társelméletek megoldásait és kapcsolódásait elméletünkhöz. Itt tárgyaljuk az elmélet talán a legfontosabb tételét: mi történt valójában sötét középkor kronológiájával.
A kronológia sötét középkora
A szakértők szerint a sötét középkor a történelem 476-tól 800-ig tartó időszaka. Más szemlélet szerint pedig 500 és 1000 közé esik. Általánosan gazdasági, szellemi és kulturális hanyatlás, háborúk és a városi élet gyakorlati eltűnése jellemzi.
- A sötét középkor kifejezést kerülik a történészek a benne rejlő értékítélet miatt, de az elmélet szerint a sötét középkor a valós történelemben nem létezett. Csak a téves kronológiában van jelen.
- Az utolsó konzuli évek és a 247 év behatárolják, hogy mikor kezdődtek és végződtek az üres, történelem nélküli évek. Amíg a konzuli évek összekapcsolták a római korszak eseményeit, addig az egész korszak kronológiája bonyolultan összefonódó tömbként viselkedett. Ezért kompletten csúszott hátra 247 évet. Azt az időhatárt, ahol megszakadt a Rómához köthető kronológia, ismerjük, nyugati részen AD 536, keleten pedig AD 541.
- A téves kronológiában a 247 üres év AD 536/541-nél kezdődik és ÚR/AD 783/788-ig tart. Alább, a még kitöltetlen üres évek helyét bemutató idővonal képe:
- Ez az ábra pedig valóban megtörtént históriai idővonalat mutatja, ahol a valós helyére került a római korszak, természetesen minden hozzákapcsolható ókori eseménnyel együtt.
- A sötét középkor időtartamáról eltérőek a vélemények. Alább a bevezetőben már említett időintervallumok, AD 500-tól 1000-ig, illetve AD 476-tól 800-ig, benne a 247 üres év. Jól látható, hogy a szűkebb időszakasz - 476-tól 800-ig - eléggé szorosan fogja közre a történelem nélküli éveket.
- Érdekes módon, az üres évek az elején és a végén is található egy-egy virágzó korszak. Az elején Justinianus bizánci császár kora, a végén pedig Nagy Károly frank birodalmának kora.
- Az elmélet állítja - az üres évek elején és végén lévő történelmi események virágzása kapcsán - hogy a sötét középkor csak az üres évekre korlátozódik, 536-tól 788-ig. A Nagy Károly birodalmának bukása utáni kisebb eseményszegénység az egymást kioltó, hamis okmányok rovására lehet írni.
- Üres évek statisztikai anomáliái: Vizsgáljunk meg néhány középkori statisztikai adatot a kultúra és a népesség területéről Nyugat-Európa 500-tól 1500-ig tartó időszakából. A lenti ábra a középkori kéziratgyártást mutatja be. Jól látható az alacsony kéziratszám az üres évek évszázadaiban. A 700-as évek erős növekedése Nagy Károly korához kapcsolható, ami folytatódik a 800-as években
- Hasonló arányokat mutat a városokban lakó népesség is. Sőt, talán még nagyobb a hiány, mint a kéziratoknál. Főleg az Itálián kívüli területeknél, ahol ez gyakorlatilag nulla. Az oka, hogy a kéziratok megőrződtek, míg a lakosságot az üres évek nem létező adataival kellett volna meghatározni. Alább Itália 10000 nagyobb városban lakók arányát szemlélteti.
- A sötét középkor itt finomabban árnyalódik. Az üres évek hasonlóak, mint a kéziratoknál. Az üres évek utáni századokban nem észlelhető nagyobb hiány a városi lakosság létszámában sem.
- Az üres évek miatt hátrébb kerültek az oda tartozó történelmi események, így az üres évek valódi tartalma jelenleg 536/541 előtti 247 évben találhatóak, 289 és 541 közötti intervallumban.
- Kérdés, hogy milyen eseményeket tartalmaznak az üres évek? A válasz, hogy azokkal az eseményeket, amelyek eleve itt következtek volna be. Például kevésbé jelentős, a római korszakhoz nem kötődő, azonos vagy más néven szereplő történelmi személyeket és eseményeket.
- Az 536-tól 788-ig tartó üres évek eseményei három csoportra bonthatóak, a 247 üres évhez történő kapcsolódástól függően. A lenti táblázat tartalmazza az eseményeket, amelyeknek az üres években lenne a helyük, és amelyek stabil pontként segítik az üres évek rendbetételét.
Esemény | Téves időpont (AD) | Valós időpont (ÚR/AD) |
- Diocletianus kora | 284–305 | 531-552 |
- tetrarchia létrejötte | 293 | 540 |
- a niceai zsinat éve | 325 | 572 |
- Konstantinápoly a birodalom fővárosa | 330 | 577 |
- Attila halála | 453 | 700 |
- Ókor vége | 476 | 723 |
- I. Justinianus kora | 527- | 774-812 |
- Konzuli évjegyzés megszűnése | 536/541 | 783/788 |
- Itt a téves kronológia üres éveiben is valós helyükön maradt események láthatóak.
Esemény | Valós időpont (AD-ÚR/AD) |
- az iszlám időszámítás és eseményei | 622-től |
- Nagy Károly és kora | 768-814 |
- Karoling reneszánsz | VIII-IX századforduló |
- Ezek pedig azok az események, amelyek ismétlődve jelennek meg, esetleg más néven.
Elcsúszott esemény / Helyén ismétlődő esemény | Téves időpont (AD) | Valós időpont (ÚR/AD) |
- kereszténység államvallássá emelése / örmény időszámítás kezdete | 305 | 552 |
- hunok térnyerése Balkánon / avarok támadása Bizánc ellen | 375 | 622 |
- a hun korszak / avar korszak | 380-435 | 630-670 |
- az alexandriai könyvtár pusztulása / Omár könyvégetése | ~391 | 640-642 |
- A legfontosabb konzekvencia: A sötét középkor valójában egy meg nem történt eseménysor a téves kronológián belül.
- Kérdés, hogy az azonos korba kerülő Justinianus és Nagy Károly kora miért vált szét? A válasz, hogy Bizánc a konzuli évek miatt csúszott hátra a római korral együtt. Nagy Károly udvara viszont az Úr időszámítását használta, ezért ott maradt a valós helyén. A téves kronológiában a virágzó birodalmaknak van egy „éppen gyengélkedő” ellenpárjuk az üres évek elején és végén.
- Az elméletnek több feladata van még. Például a bizánci császárok listája, a római pápák listája, a hamis okmányok sora és a római konzulok listái. Megjegyzendő, hogy a történészek egyiket sem tartják abszolút hitelesnek, legfeljebb a körülményekhez képest elfogadhatónak.
A szökőévek illeszkedéséről
- A naptárreform során bevezetésre kerülő első szökőév ÚR/AD 203-ban volt, ami páratlan szám. A mai szökőévek évszáma viszont néggyel osztható. Nincs leírás arról, hogy a szökőévek hogyan és mikor kerültek néggyel osztható évszámhoz, de most ott vannak. Kérdés, hogyan?
- Macrobius leírja, hogy Caesar halála után a papok azonnal elrontották a léptetést, és az 5. év helyett minden 4. évben iktatták be a szökőnapot. Így 36 év alatt 12 lett beiktatva ott, ahol csak 9-nek kellett volna. A hiba észlelésekor Augustus császár kihagyta a szökőnapokat oly módon, hogy 12 évig nem iktattak be szökőnapot. Miután a 12 év elfogyasztotta a három hibás napot, elrendelte, hogy Caesar által megadott módon legyen szökőév, örök időkig.
- Innentől kezdve találgatásra vagyunk utalva, hogyan történt és mely évek voltak. Néhány javasolt változat az elmúlt négyszáz évből.
- Látható, hogy minden esetben úgy vezették le, hogy néggyel osztható évszám legyen az első szökőév. De a javaslatok egyike sem lesz néggyel osztható, ha 247 évvel előrejönnek. Az AD 4. év az ÚR/AD 251-nek, az AD 8. év pedig az ÚR/AD 255-nek felel meg. Még a naptárreform ÚR/AD 203-as évszáma sem illeszkedik, ami valóban szökőév volt.
- A szökőév az Augustus császár korrekciója során csúszott el egy évet, és került néggyel osztható évszámhoz. A feladat egy olyan ésszerű megoldást találni, amely nem mond ellent a forrásoknak.
- Logikus, hogy a naptárreform első évének szökőévnek kellett lennie, mert csak akkor lett volna az 5. év szökőév. Az alábbi táblázatokban a reform utáni első 36 év szökőévei és 34-től 50-ig tartó korszak évei láthatóak. Jelzések: JC, a naptárreform évei, ÚR, az elmélet szerinti helyes évszámok, a BC ill. BC/AD, mai, hibás kronológia szerinti évek. A reform első 36 évében tizenkét nap lett beiktatva kilenc helyett, a következő elrendezésben:
- Ez Bünting 1590-ből származó listájával azonos. Helyes szöktetés esetén a következő kilenc év lett volna szökőév: 1-5-9-13-17-21-25-29-33, naptárreform utáni (JC) években számolva.
- Mivel nincs forrás, ami leírná a történéseket, csak valószínűsíteni tudjuk azokat, mint fenti a lista tudósai tették. Alább a 34-től 50-ig tartó korszak táblázata. A JC 34 az utolsó beiktatott szökőnap éve, a JC 37 az esedékes szökőév mind a hibás, mind a helyes léptetésben, JC 38 a 12 év első, és Augustus császár rendeletének valószínűsíthető éve.
A hipotézis:
1. A papok 36 év után vették észre a hibát, és a JC 37. évében járunk. A 37. év mind a hibás, mind a helyes szerint szökőév lett volna. Talán ezért jöttek rá ekkor. Ha 38-ban jöttek volna rá, akkor a 37-es év szökőnapja - 13. szökőnapként - be lenne iktatva. Az utolsó beiktatott szökőév - a 34. évi - sorban a tizenkettedik volt. A helyesben 33-ban lett volna és a 9-ik. Ez egyezik a források adataival.
2. Augustus rendelkezik JC 37-ben, U. Laffi forrása szerint JC 38-ban: a 37-es szökőév kimarad, és további 12 évig ne legyen szökőév, azaz JC 38-tól JC 49-ig. JC 50 lesz a következő (ÚR/AD 252), és ezután Caesar rendelkezése szerint, örök időkig.
3. Önmagában egy 12 éves szökőévmentes szakasz nem oldja meg a hibát, ugyanis a naptárrendszer szökőévvel indult. Egy szökőnap már benne van a naptárban, amit a következő évek fognak ledolgozni. Majd kezdődik, illetve kezdődött volna az egész folyamat elölről az 5. évvel. Először az utolsónak megtartott, JC 34-es szökőév napját kell elfogyasztani a 34-től 36-ig tartó szakaszban. Utána következhet a három plusz nap elfogyasztása. Tehát 34-től nem 12, hanem 14 évnyi üres szakasz kell (kellett volna), hogy a három napot letudja.
4. Kérdés, hogy miért van 15 évnyi üres szakasz a következő szökőévig? Feltételezhetően a hiba észlelésekor - JC 37-ben - a papok látták a megoldást: 12 évet ki kell hagyni (37-el kezdődően) és a naptár a helyére kerül, amit azután a császár elé terjesztettek. Ez rendben is lett volna, ha a császár még 37-ben rendelkezik. A források szerint csak JC 38-ban történt meg. A császár elé valószínűleg nem a bonyolult számítások kerültek, hanem csak egy döntési helyzet. Számítgatás nélkül elrendelte a papok által javasolt 12 évet, amit így 38-tól kellett végrehajtani.
5. A JC 50-es év azonos az ÚR 252. évével (AD 252), ami osztható néggyel. A találkozás problémája megoldódott.
- Kiegészítés: ekkor az éveket az adott év konzuljaival azonosították. Az előretekintő keltezés másképp működött, mint ma, ahol kimondjuk, hogy 251 és kész. Az elrendelés évében - BC 8 illetve ÚR/AD 240 - C. M. Censorinus és C. A. Gallus voltak a konzulok. A rendelet pedig következőképpen íródhatott: „Censorinus és Gallus konzulságának évétől további 12 évig ne legyen szökőév”.
- A konzulok mindig az adott évre lettek kinevezve. Nem lehetett tudni, hogy kik lesznek majd 12 év múlva a konzulok. Így aztán nem tehettek mást, minthogy a rendelet alapján járnak el, akkor is, ha helyesen a 11-ik évben kellett volna beiktatni a következő szökőnapot. A 12. év pedig esett, ahová esett. Ténylegesen megtörtént históriai szökőévek a naptárreformtól kezdve:
- Az elméletet támadó egyik ellenérv a papok hibájára alapozva valószínűsíti, hogy Augustus idejében valószínűleg elronthatták ezt a kiigazítást. A fentiek alapján az elmélet elfogadja, hogy a szöktetés valóban el lett rontva, de a rendelettel rendbe lett hozva. Ezt bizonyítja a niceai zsinaton feljegyzett három napos elcsúszás. Ez pontosan annyi, amennyinek a bevezetése óta az időbeli távolság miatt eltévesztés nélkül össze kellett gyűlnie. Tehát ki lett javítva.
A szénizotópos kormeghatározás problémái
- A szénizotópos kormeghatározás módszerének kidolgozása Willard Frank Libby amerikai kémikus nevéhez fűződik, amiért 1960-ban kémiai Nobel-díjat kapott. Alapja:
- A kozmikus sugárzás hatására a magas légkörben lényegében állandó mennyiségű C-14-es szénizotóp képződik. A légköri oxigénnel reakcióba lépve széndioxiddá alakul, ami az anyagcsere során beépül minden élő szervezetbe. Aránya addig állandó, amíg az alany él. Halál után a C-14-es izotóp mennyisége kb. 5730 évenként megfeleződik.
- A C-14-es szénatomok aránya mutatja a lelet korát, ±10%-os pontossággal. A módszer kb. 50-60 ezer éves időtartamig használható. A mérések pontosságát szerves mintákkal tesztelték. Kezdetben még 5568 éves felezési idővel számoltak. Utólag kiderült, hogy más külső körülmények is befolyásolják a mérések pontosságát.
- A módszer és a hibás kronológia kapcsolatában fel kell tenni a következő kérdést: Ha a mai időszámítás több mint kétezer évéből 247 nem történt meg, akkor hogyan lehet pontos a jelenlegi kormeghatározási módszer? Emellett milyen hatással van a plusz 247 év a mérések eredményére?
-A vizsgálat kialakítása során nem számolhattak azzal, hogy a kronológiával gond van. A jelenlegi időrendben a római történelem teljes szakasza 247 évvel hátrébb van, mint ahol valójában lennie kellene. A sötét középkor pedig olyan 247 évet tartalmaz, aminek nincs valós történelme.
- A +247 év megnöveli a vizsgálati hibahatárt, ami most ±10%. A megfelelő helyén lévő leletet gyakran egy későbbi korhoz tartozónak ítélik. Főleg az ismert dátumhoz köthető eredményeknél érzékelhető. A 247 többletév kétezer évnél már több mint 12 százalékos eltérést jelent. Ebben az időtávban a kormeghatározás nem működhet helyesen. Egyszerűen nem találkozik a kor és a lelet.
- Az vizsgálatok eredménye kapcsán már több kutató hangoztatta kétségeit a radiokarbon vizsgálatokkal kapcsolatban, felidézve olyan eseteket, ahol ismert korú kézirat vizsgálata más kort adott vissza. Talán nem is a kalibrációval van a baj, hiszen azok a fák évgyűrűivel megtámasztott értékek. Az ismert dátumhoz kötődő leletek mérései lesznek pontatlanok, szinte kivétel nélkül, az is csak a sötét középkorig. Ráadásul, nem a területen dolgozó tudósok tévednek, hiszen az eredményeik jók. A kronológiánk a hibás. Amíg az a 247 év el nem tűnik a módszerből, sok téves vizsgálattal fognak szembesülni.
A valódi Dionysius-i húsvéttábla
- Az időszámítás hibájáról úgy gondolkodtam, hogy csak úgy megtörtént, szándékosság nélkül. A különböző eseményeket pedig megtalálom 247 évvel később. Így gondoltam Dionysius Exiguus húsvéttáblájára is. A megerősítések miatt bíztam abban, hogy ez is ott lesz a 247 évvel később. Azonban, amit találtam meglepetésként ért, és nem volt megnyugtató. Egy ideig félre is tettem, hogy tisztuljon a gondolat. A kifejtés előtt nézzük meg, mi a hivatalosnak tekinthető álláspont a témáról.
- Dionysius Exiguus Kis-Szkítiában született 470 körül. Rómába 496 környékén érkezik és itt is hal meg 544 körül. Az akkori pápa, I. János ifjabb Probus konzulságának évében (AD 525-ben) bízza meg őt a húsvét idejének kiszámításával, amikor is az Alexandriai Cirill a Diocletianus éra 247. évéig, azaz AD 531-ig tartó húsvéti táblázatát még 95 évvel tovább vezette.
- Írásában jelezte, hogy a „az Úr megtestesülésének” évétől, latinul „ab incarnatione Domini” számolja az éveket, vagyis Jézus születésétől indulva. A táblájában Jézus születésétől számított 532. évet a Diocletianusi éra 248. évével azonosította, de ma sem ismert, hogyan kapta ezt az adatot.
- A húsvét ünnepe mozgó ünnep, azaz minden évben más időpontra esik. A tavaszi telehold idejét eredetileg megfigyeléssel állapították meg. A zsidók az első tavaszi hónapja, a Niszan, a tavaszpont előtti új holdsarló megjelenésével indult, és a hónap 14. napján - holdtöltekor - volt az előkészületi nap a legnagyobb ünnepük, a pészah előtt.
- Jézus egy ilyen előkészületi nap délutánján, Niszan 14-én halt meg. Halála évében a készületi nap péntekre esett, pészah ünnepe szombaton volt. Ekkor a nap napnyugtától napnyugtáig tartott. Mivel napnyugta után – pészah napján - már tiltották a temetést, ezért sietni kellett Jézus sírbatételével. Föltámadása az ünnep utáni hét első napján, Niszan 16-án, vasárnap történt.
- A niceai zsinat rendelete: A ősegyházakban többféle nézet volt arról, hogy mikor kell a húsvétot ünnepelni. Ezért a niceai zsinat 325-ben kimondta, hogy húsvét napja a tavaszpontot követő első holdtölte utáni vasárnap legyen, és hogy a keresztények a húsvétot ugyanazon a napon ünnepeljék. A tavaszpont dátumát március 21-ben határozták meg. A holdtölte kiszámításával megbízták az alexandriai püspököt, és hogy évente hirdesse ki a húsvét dátumát.
- A húsvéti holdtöltét egy ciklusos számítási módszerrel határozták meg. Ez azon alapul, hogy 235 holdhónap csaknem pontosan 19 napévvel egyezik meg, vagyis a holdfázisok 19 évenként az évnek ugyanazon napján megismétlődnek. Az ünnep a tavaszpontot (III. 21.) követő holdtölte utáni vasárnapra esik, legkorábban III. 22-én, legkésőbb IV. 25-én. A rendelkezés egészen a Gergely-féle naptárreformig biztosította a húsvét egységes megünneplését a kereszténységen belül.
- Tehát, az elsőkörös megoldáskeresés során csak előre viszem a táblát 247 évvel, mint a többi eseményt. Így a készítésének éve 772 lesz. Több ciklusnak kellett megfelelni. A ciklusok: a 19 éves holdciklus, a hetek rendje (7), a 15 éves indictio ciklus, és a négyéves szökőév rendszer.
- Az indictio ciklus megoldódott azzal, hogy Diocletianus kora előrejön 247 évet, és az AD 312-es év I. indictio-ja az 559-es évhez kerül. A holdciklus sem probléma, ugyanis a 247 maradék nélkül osztható 19-el (13x19=247). A hetek ciklusa szintén rendben van, ugyanis ebben a 247 évben 90216 nap van, ami osztható héttel. A lehetetlen előrecsúsztatás lehetségesnek látszott.
- A kigyűjtött adatok alapján előre is jöhetne a Dionysius-féle húsvéttábla. Jóformán minden adat elfogadhatóan egyezik az új helyen. Az indictio-k, a teliholdak, a hét napjai, egyet kivéve. Az Úrnap - a húsvétvasárnap - szökőévben hétfőre esik. Ezt Dionysius Exiguus nyilván észrevette volna.
- Az a gondolat, hogy mindent megtalálok 247 évvel később, itt nem működött. Ha nem találom meg az eddigi 247 éves eltéréseket, köztük betlehemi csillagot, talán gond is lehetne. De a fellelt bizonyítékok száma arra késztetett, újraelemezzem a Dionysius-féle húsvéttáblát és létrejöttét.
- A húsvéttábla elemzése előtt ismételjük át, mit állítunk az elmélet alapján és az elemzés során mely adatokra támaszkodunk. A mai időszámításunk a pártusok időszámítása. A római kor előrejön 247 évet, minden eseményével együtt. Jézus születési évét egy csillagászati jelenség jelöli ki. Ezek alapján Jézus ÚR/AD 240-ben született. A kopt érához tartozó időpontok maradnak a helyükön. Egyes események előrejönnek 247 évet, mások pedig maradnak a helyükön. Nézzük meg, mely kapcsolódó események tartoznak az előrejövők, melyek a maradók közé.
Az előrejövő időpontok:
Esemény | Régi évszám | Új évszám |
Augustus uralkodása | BC 27-AD 14 | ÚR/AD 221-261 |
Jézus születési éve | BC 7 | ÚR/AD 240 |
Diocletianus uralkodása | AD 284-305 | ÚR/AD 531-552 |
Indictio kezdő éve | AD 312 | ÚR/AD 559 |
Niceai zsinat | AD 325 | ÚR/AD 572 |
Dionysius Exiguus élete | AD 470-544 | ÚR/AD 717-791 |
Ifj. Probus konzuli éve | AD 525 | ÚR/AD 772 |
A helyükön maradó időpontok:
Esemény | Régi/új évszám |
Mártírok/Diocletianus érája | ÚR/AD 284 |
Alexandriai Cirill | ÚR/AD 370-444 |
Alexandriai Cirill húsvéttáblája | ÚR/AD 436-531 |
Dionysius Exiguus húsvéttáblája | ÚR/AD 532-626 |
- Gondolom, ez meglepetésként hat! Míg Dionysius és kora előrejön, addig a húsvéttáblája marad a helyén. Ez a tábla oda készült. Az Alexandriai Cirill eredeti táblája nem engedi előrejönni. Ugyanis az a kopt, pontosabban a Diocletianus érára alapul, ami marad az eredeti helyén.
- Akármikor készítette el Dionysius, vagy valaki más a táblázatot - legyen az időben új helyen, 772-ben, vagy még később - ha folytatta az 531-ig tartó Cirill-tábla számait, a mai helyére lesznek érvényesek, 532-től 626-ig.
- Ha Dionysius valóban olyan képességű számoló volt, ahogyan táblája alapján feltételezni lehet róla, akkor azt bizonyára észreveszi, hogy ifjabb Probus konzulságának évében - ÚR/AD 772-ben - nem jók a számításai.
- Formás ellentmondás. Dionysius nem élhetett 525 körül, a betlehemi csillag 240-es évszáma miatt. Tőle tudjuk, hogy kb. 500 évvel Jézus születése után élt. A tábla pedig nem jöhet előre 247 évet, mert a szökőéveknél pontatlan. Igazuk lesz azoknak, akik megkérdőjelezik hitelességét?
- Újra kellett értékelnem a táblázat dokumentumait. Az elemzés során kialakult egy határozott vélemény, hogy a táblázat és a Dionysiusnak tulajdonított írások szövegei nincsenek szinkronban. Mintha valaki utólag kiigazította volna a táblázat értékeit, de az argumentumokban - értsd: Dionysius Exiguus számítási utasításaiban - már nem tette meg. Nyomai vannak egy átszerkesztésnek. Emellett néhány anakronizmus és hitelességi probléma is fennáll. A tábla valódiságát ezek a kiigazítások igencsak megkérdőjelezik. Vegyük sorra a talált és más kételkedők által említett problémákat.
- Egyesek szerint az 532-es cikluson keresztül kapta meg Jézus születésének évét. A fikciót a következőkre épül: A hét napjai 7x4=28 évenként azonos dátumokra esnek. Minden 19x28=532-ik évben a Hold fázisai ugyanazon a napon és azonos dátumon megismétlődnek. Azonban Dionysius munkáiban az 532-es érték csak az első 19 éves ciklusnak az első éve. Nem található meg máshol.
- Az első Krisztus utáni évszám hitelessége: A probléma, hogy nem adta meg a hiteles számítási módszerét, amivel az 525-ös évszámot megkapta. A Dionysius-i szöveg: Ha tudni akarod, hogy a hány év telt el Úr Jézus Krisztus megtestesülése óta, akkor számolj 15-ször 34-et, ami 510. Adj hozzá 12 évet, ami 522. Add hozzá annak az évnek az indictio számát, amelynek keresed évszámát, pl. 3-at, a fiatalabb Probus konzulsága alatt, ami összesen 525. Ennyi év van Urunk megtestesülése után.
- A következő számok szerepelnek a számításban, sorban: 15, 34, 12 és 3. A három, ifjabb Probus konzuli évének indictio száma, ez rendben. A 15-ös a teljes indictio-ciklus értéke, ez is rendben. A többivel viszont van egy kis gond. A 34, ami az eltelt indikciók száma a számítás időpontjáig. A probléma, hogy nincs olyan lista, amin ezt számon tartották volna. Honnan vette ez a számot?
- A 12-es érték. Teres szerint, a római éra évének indictio száma és a hozzátartozó Krisztusi évszám indictio-számának különbsége. Összetartozik az 525-ös és az AUC 1278 év. Az 525 indictio száma 0, ezért 15 lesz. Az 1278-nak pedig három. Így 15-3=12. Rendben is volna, de: most számolta ki a világtörténelem első Krisztus utáni évszámát 12 hozzáadásával: Hogyan számolta ki, hogy 15 lesz az indictio-ja, ha még nem is létezett? Körkörös hivatkozás klasszikus esete.
- A következtetés: Az egész művelet csak akkor működhet, ha már eleve tudta, hogy az 525-ös évszámot kell hozzárendelni Probus konzuli évéhez. A módszer esetlensége, hogy csak addig működik, míg a 3-as indictio ciklusa át nem vált egy új ciklusba. Azt már nem írta oda, hogy ekkor a 34-et, az indictio-k számát növeld meg eggyel.
- Ifjabb Probus konzuli éve: Furcsa, árulkodó kérdőjel, hogy Dionysius miért csak egyetlen konzuli évet említ írásaiban? Abban a korban ez elengedhetetlen dátumozási forma volt. Honnan kapta a Probus nevet? Egy ötlettől indítva kivontam 247 évet 525-ből, ami pontosan 278, és lásd:
- A római konzulok listájában a 278. év konzulja szintén Probus, pontosabban Marcus Aurelius Probus császár. Társkonzulja Virius Lupus. Pontosan 247 évvel korábban? Ez nem lehet véletlen. Ráadásul a két év konzuljai között van egy nagy különbség. A 278. év konzuljai forrásokkal megerősített személyiségek – Pannóniához kötődő, tragikus sorsú császár és később római prefektusi hivatalt betöltő társkonzul - míg az ifjabb Probusról semmit nem tudunk a nevén kívül. A konzulok évei közt megjelenő 247 évnyi távolság pedig ismét bizonyítja, hogy mai éránk a pártus időszámítás és megerősíti az elcsúszás időtávját is.
- Egy másik fontos következtetés: a Probus nevű konzulok évei közti 247 év különbség arra utalhat, hogy eleve tudták, hogy ez az időszámítás a pártusoké. Egy kötekedő kérdés: Az „ifjabb” jelző csak nem egy szándékos és cinikus megkülönböztetés a két Probus között? Az „idősebb” Probus pedig maga Marcus Aurelius Probus császár?
- Ugyanakkor ez a feltételezés behatárolja a készítés korát is, hiszen mikor is jöhettek erre rá? Csakis az Anno Domini XII. századi bevezetése után!
- A nulla anakronizmusa: A következő probléma a nulla szó használata, számértékként. A nullát, mint számértéket, Európában a XII-XIII századtól kezdik használni zéró kifejezéssel. A zéró kifejezés Fibonaccitól származik, aki az arab szifr szót vette át (jelentése: üres, semmi). Ezt olaszosan zefiro-nak írta, ez rövidült le zéróvá. A zefiro másik jelentése: könnyű, alig érzékelhető szél.
- A nulla számértéket (bindu=pont) Indiában kezdik használni 600 után. A nulla, nullus szót használták már korábban is nincs, semmi jelentéssel. Jelölésére az N. alakot használták. Dionysius csak a nihil szót használta a maradékos osztásoknál. Ahol a nihil, vagyis nincs maradék, ott mindig az osztó értéke kerül beírásra. Például a 19-es osztásnál 19, a 15-ös osztásnál 15. Ezt Dionysius le is írja a VIII. argumentumában. Ebben a korban a nulla számérték még nincs értelmezve.
- Azonban itt mindegyik táblázat első sorában ott van az epakta értékét jelezve. Ráadásul Alexandriai Cirill utolsó 19 éves ciklusába is be van írva a nulla.
- Az epaktánál ez az érték 29 lenne. Értsd: március 22-én a Hold 29 napos, de helyette az áll, hogy nulla (0) napos. Dionysius leírja, hogy az egyiptomiak hozzátesznek egy napot, és 30 lesz. Mégis nullát találunk, ami számérték, és itt egy számnak kell állnia, mert műveleteket végeznek vele. Alább az epakta értékei a Metón-ciklus éveiben. A Dionysius-i nulla eredeti értéke a 19. évnél lenne látható.
- A nulla számérték itt anakronizmus, akár 525-re, akár 772-re tesszük a húsvéttábla elkészítését, a Cirill-tábla 444 előtti elkészítéséről nem is beszélve.
- Furcsa mód az évek bevezetése az V. és a VI. argumentumban a pártus időszámítás alakjában íródtak: sume annos Domini, vagyis az Úr évében és nem az akkor és itt kitalált ab incarnatione Domini alakban. Mintha Dionysius elfeledkezett volna róla, hogy már elnevezte az időszámítást. Vagy az átszerkesztő valakik felejtették el ezeket átírni az „Urunk megtestesülésének” alakra?
- A Cirill-tábláról: A források szerint az eredeti Cirill-féle tábla szintén 95 éves időtartamra lett kiszámolva. Az utolsó ciklus lett folytatva az 532-es évben. Az eredeti tábla 436-tól 531-ig tartott. Ismétlésképpen: Diocletianus uralkodási ideje ÚR/AD 552-ig tartott. Az indictio-ciklus ÚR/AD 559-ben indult egyes indictio-val. A niceai zsinat pedig ÚR/AD 572-ben történt.
- Az adatok alapján még a következő kérdéseket kell feltenni a Cirill-táblával kapcsolatban:
Mit keres a Cirill-táblában a még nem létező indictio-ciklus, ráadásul nincs rá szükség?
Miért nevezi Cirill püspök Diocletianus érának, ha a névadó még meg sem született?
Miért ennyire pontos, holott az ebből a korból származó húsvéttáblák tele vannak hibával?
Miért növekszik időben visszafelé a húsvéttáblák hibahalmozódása még a Cirill táblánál is?
- Mi történhetett a táblákkal, hogy ennyi durva rendellenességet találtunk? Erre csak egy válasz lehet, az utólagos átszerkesztés. Akárki volt a tettes, nem csak a Dionysius-táblát írta át, hanem hozzászerkesztette a Cirill-féle táblát is. Ugyanakkor a korszakolással is problémák vannak, amelyek további kérdéseket vetnek fel. Mi lett még átírva? Mi lehetett az eredeti Cirill-táblában? Mi lehetett az eredeti Dionysius-i húsvéttáblázatban? Egyáltalán, volt olyan, hogy eredeti tábla?
- Gondolatok és kérdések: Az utószerkesztés idejének meghatározásához támpontot adhat, hogy az átíróknak rendelkezniük kellett bizonyos új ismeretekkel, és hiányában kellett lenniük a múlt akkor még feltáratlan tényeivel. Általában kétséggel fogadok minden összeesküvés elméletet, de itt kivételt kell tennem. Számos nyom, adatkapcsolat bizonyít egy látszólag értelmetlen, a húsvéttáblázattal elvégzett műveletsort, aminek lennie kellett valamilyen nyomós okának.
- Ki lehet jelenteni, hogy Dionysius Exiguus húsvéttábláját valakik kiigazították. A Cirill-táblában ez letagadhatatlan. Ezért a Dionysius-táblák sem lehetnek rendben.
- Az elkövetőket abban a korban kell keresni, amikor felmerült ennek szüksége. A másik fontos szempont, hogy mikor lehettek rá képesek. Például mikor kezdték el használni a „ab incarnatione Domini” alakot? Az egyházszakadás utáni századokban. Mikor kezdik el használni a 0 számértéket? Körülbelül ugyanakkor, 1200 körül. Az a kor jön számításba, amikor olyan részletek merültek feledésbe, hogy mit, miért neveztek Diocletianus érának. Ekkor már az Úr időszámítását széleskörűen használhatták, és az is elfelejtődött, hogy az indictio-kat soha nem listázták.
- Az egész az egyházszakadás után kezdődhetett, amikor igény támad egy jól használható időszámításra. Majd találtak valamit, ami az eredetére utalt. Az a valami igencsak kellemetlen lehetett a keresztény kultúrának, ha végrehajtották a következő pontok eseményeit:
· Átnevezik az időszámítást „Anno Domini”-ról „ab incarnatione Domini” alakra.
· Az új megnevezést Dionysius Exiguus-tól eredeztetik.
· Jézus születési évét a pártus időszámítás egyes évszámához rendelik.
· Az évhez megadnak egy hiányos számítási módszert, holott ismerniük kellett.
· Kiigazítják a táblát és leteszik olyan korba, ahol ebben a formában semmi keresnivalója.
A Diocletianus éra rejtélye
- A Diocletianus éra eredete szintén a történelem rejtélyei közé tartozik. Az évszámai valóban azonosak a kopt Mártírok érájának évszámaival. Az elfogadott álláspont szerint azért kapta a Diocletianus nevet, mert a császár idejében indult keresztényüldözéseknek akartak emléket állítani.
- Hogyan lehet azonos a Jézus születése után 44 évvel induló „Mártírok érájával” a 200 évvel később született Diocletianusról elnevezett éra? Már a kérdés is ellentmondásos. A megoldásához vezető nyomra - a dátumjegyzések különbségére - a húsvéttáblák elemzése során figyeltem fel.
- Ismétlésképpen: a koptok naptára a régi egyiptomi naptárra épül. Tizenkét, egyenként 30 napos hónapból áll, és a maradék 5 napot, a szökőévben pedig 6 napot, 13. hónapként az év végére teszik. A Mártírok évével indul, és a Mártírok időszámításának nevezik. Az újévet jelenleg szeptember 11-én - szökőévben szeptember 12-én - tartják. 2018. szeptember 11-től az 1735-ös évben járnak. Az alábbi ábrán az Úr és a kopt időszámítás elhelyezkedése látható egymáshoz viszonyítva.
- Alább a Diocletianus-i 229. év teliholdjának napja és húsvétja. Felül a Julianus-naptár szerinti, alul pedig a kopt naptár szerinti megnevezés látható. Ez ugyanaz a nap, kétféle megnevezéssel.
Az időszámítás | Évszám | Telihold | Úrnap |
Diocletianus-i éra | 229 | non. Apr. (Ápr. 5.) | VII. id. Apr. (Ápr. 7.) |
Mártírok érája | 229 | Phamenóth 08. | Phamenóth 10. |
- Már említettük, a niceai zsinat határozatával az alexandriai pátriárka feladata volt a húsvét időpontjának meghatározása. Alexandriában viszont az kopt naptár szerint számolták és állapították meg a húsvét időpontjait. Ahhoz, hogy a birodalomban értelmezni tudják a dátumot, át kellett alakítani a Julianus-naptár hónapjaira, napjaira.
- Minden kopt naptári napnak van egy Juliánus-i megfelelője. A megfeleltetés során - például a Cirill-féle táblában – az évszám maradt a kopt időszámítás évszáma, a hónapok, a napok pedig a Julianus-naptár szerinti alakjában lettek jelezve.
- Az alábbi táblázatokban jól láthatóak az összetartozó napok, hónapok. Jobbra a Diocletianus év szerkezete. Ez az év szintén szeptembertől szeptemberig tart, ugyanúgy, mint a kopt év. A szökőnap helyét viszont a Julianus-naptárból örökölte (vastagon szedve), így került itt is néggyel osztható számhoz.
- A Diocletianus-i éra használata csak a niceai zsinat után kezdődhetett az egységes húsvétszámítás elrendelésével. Valószínűleg soha nem használták időszámításként. A Diocletiánus név csak azt jelzi, hogy a napok a birodalmi naptár szerint vannak jelölve. Miért épp Diocletianus? Nem tudom. A bizonyításához sem tudok forrást felmutatni, talán hozzá kötődik használata.
- A Diocletianus éráról szóló mondat Dionysius-tól: ..nem akarjuk a 248. évhez egy zsarnok emlékezetét adni, azzal keresztényüldöző bűnösök közé tartozni, ezért „Úr Jézus Krisztus megtestesülésének” éveként számoljuk tovább.
- Nem azért nevezik a kopt időszámítást Mártírok érájának. A koptok az időszámításukat Márk és Péter Rómába indulásától számolják. Azaz Péter és Márk mártírok útjára lépésétől.
- Diocletianusról: egy szétesőben lévő birodalom császára volt. Azon kevés császár közé tartozott abban a korban, akiket nem erőszakos halál ért. Békés öregkort megélve hunyt el lemondása után. Keresztényüldözését inkább az állami kötelezettségeknek eleget nem tevők megbüntetése jellemzi.
- Nem a vallásuk miatt ítélt el keresztényeket, hanem az ellenséges fellépésük miatt a többi vallás iránt. Ráadásul a keresztény hitet is felvette, igaz, a később eretneknek nyilvánított Arius-féle kereszténységet. Talán ezért lett Diocletianus nagyon gonosz. Egy átlagos uralkodó volt, aki a szétesés korszakának viszonylag békés levezetésével inkább pozitív értékelést érdemel.
- A Diocletianus-i éra a két naptár - a római és az egyiptomi/kopt - összehangolásának praktikus eszköze lehetett, az előretekintő keltezés problémája miatt. Például a húsvét napját közölték a püspökök felé vagy a levelezésben, de semmi másra nem használták. Az egész Dionysius-i tévelygés vagy a valós ismeretek hiányának, vagy egy kellemetlenné váló információ miatti utólagos beavatkozásnak az eredménye. Esetleg mindkettő.
A társelméletek kapcsolódásai
- Az Eltévesztett időszámítás nem előzmény nélküli. Az elméletet több hasonló elgondolás inspirálta, de pont az ellenkező hatással, mivel egyik sem mutatott fel életszerű megoldást. Ez a kételkedés indított el egy másféle megoldás keresésére, tagadva a fantomévek betoldását.
- Ugyanakkor az időszámítás problémájának létezését erősítette meg, hogy számos kutató indult el különböző irányokban, különböző megoldásokkal színesítve az összeesküvés-elméletek amúgy is bő tárházát, és próbálták feloldani az időszámítás anomáliáit. Jellemzően kisebb-nagyobb számú év utólagos betoldását feltételezték, kivétel Fomenko, aki törölt mindent, ami 1200 évnél régebbi. A következőkben nézzük át az ismertebb elméleteket, rövid tömörséggel, csak a leglényegesebb információra hagyatkozva:
- Heribert Illig Kitalált középkor című elmélete volt a legsikeresebb az összes többi között. A német író és könyvkiadó szerint az időszámításunk 614–911 közötti évek nem léteztek - 297 fantomév - és minden erre a korszakra dátumozott esemény máskor következett be, vagy meg sem történt, az ekkor élt személyek pedig vagy máskor éltek, vagy kitalált alakok.
- Anatolij Fomenko, az Új kronológia elmélete több ezer évet tüntet el, azt állítva, hogy az emberiség írott története még 1500 éves sincs, valamikor a AD 800-as években kezdődött, ezután van kétszáz éves megszakítás, ezekről az esztendőkről ebben a rendszerben nem tudunk semmit, majd 1000-től vannak ismét pontosabb forrásai a történésekről. Az Új kronológia egybevonja az ókort és a középkort, történelmi szereplőket és városokat. Így szerinte Jézus személye több személyből jött létre, aki 1152-ben született és 1185-ben lett keresztre feszítve a Boszporusznál. Összevonja Jeruzsálem, Róma és Trója történelmét. A szerző a statisztikát használja a hasonmások keresésére. H a hasonlóság értéken belül van, akkor azonos eseményről, szereplőről van szó.
- Hunnivári Zoltán a Hungár naptár elmélete szerint az időszámításunk 961-től és 1149-ig tartó időszaka nem létezik - 198 fantomév - és hasonlóan Illig elméletéhez, az ide datált események sem történtek meg. Ennek megfelelően 198 többlet történelem, azaz kitalált történelem került be a mai kronológiába. A történelem 961 előtti eseményei valóban megtörténtek, csak 198 évvel hátrébb kerültek. A történelem 1149 utáni eseményei pedig rendben vannak.
- Amit általánosan el lehet mondani a felsorolt elméletekről: ahány szerző, annyi fantomév. A különböző számú fantomévek kapcsán idézzük ide Fuhrmann professzorról szóló bekezdések egyikét, amelyben a különböző kora középkori okmányok hamisításáról volt szó:
- „A hamisítványoknak közös jellemzője, hogy keletkezésük idejében nem vették hasznát. Szinte minden okmány legalább 300 évet várt, mire hasznát vették.”
- A lényeg: Fuhrmann beszédében említett úgynevezett várakozási idők hossza nagy szórást mutat a sötét középkoron belül. E szerint az események elcsúszása sem azonos mértékű. Talán ez is magyarázhatja, hogy a szerzők miért találtak különböző értékeket.
- Az egyes elméletek megoldásával kapcsolatban felmerül az a kérdés, hogy a szerzőik miért oda tették fantomkorukat? Nézzük meg, hogy az egyes időszámításokat mikortól kezdték el élesben használni. Lássunk néhány példát, hogy érthetőbbé tegyük a gondolatot: az iszlám és a kopt időszámítást valós első évtől számolják, így történelmi eseményeiket valós időben tudták rögzíteni.
- Azonban a világ teremtésétől számolt érákat kizárt, hogy valós első évtől tudták volna jegyezni, érthető okoknál fogva. Ezeket egységesen a VIII. század végétől írják, egy, akkor megállapított évszámtól. Ezért a világérákban a valós idejű dátumozás a VIII. század végén kezdődött. Az ettől korábbi eseményeket utólag, más források alapján kellett beemelni a kronológiájukba. A forrásoktól függően, vagy sikerült a valós helyére iktatni, vagy nem. Ha egyáltalán felmerült ilyen szándék.
- Hasonló a folyamat a mai időszámításunknál esetében is, annak ellenére, hogy az eredeti, pártus időszámítás első évtől indult. Indulásakor csak a pártus birodalom területén használták. A hivatalos bevezetése jóval az 1053-as egyházszakadás után történt, és az adatok alapján ez 1150 utánra tehető.
- Már említett igazolása, hogy III. István - 1162-1172 - királyságának idejét a Kézai krónikában még uralkodói évjegyzésben írták le. Az európai jegyzésének jeleit, forrásait pedig a XIII. század utáni átszámítások során gyakorlatilag eltörölték. Nagyon kevés évszám maradt meg. Például Kézai évszámai, illetve néhány olyan elfogadott esemény, mint Nagy Károly és korának évszámai.
- Konzekvenciák: Fomenko 800-tól tartja megtörténtnek a kronológiában lejegyzett eseményeket. Körülbelül ekkortól kezdték valós időben használni a világérákat, köztük a bizáncit, amit az orosz területeken - Fomenko kultúrterületén - még 1699-ig jegyeztek. Nagy Péter ekkor cserélte le a mai időszámításunkra. Hiszem, hogy egy időszámítás kezdetéhez kötni az emberi történelem kezdetét, mert a korábbi eseményeket utólag emelték be, kissé abszurd gondolat.
- Hunnivári Zoltán pedig 1150-től tartja érvényesnek a mai időszámításunk kronológiáját. Vagyis szintén a valós használatba vételének idejétől. Ebben hasonlít Fomenko megoldásához.
- Illig megoldása kicsit más. A fantomkorának végét - a 911-es évet - oda teszi, ahová az Eltévesztett időszámítás elmélete a zavaros sötét középkor végét, körülbelüli értékkel elhelyezi.
- Nem várt módon, de a társelméletek körében is megjelenik a 247 év. Igaz, nem az elmélet igazolásának lett szánva. Amikor kész lett az első kiadás, megírtam Hunnivárinak, hogy mit találtam. Egy rövid mondattal válaszolt: „Milyen érdekes... Illig 297-e és Hunnivári 198-a között eltaláltad..., a közepet, a 247-et...”
- Akkor fel sem tűnt az új adatok lázas kutatása közben és eltelt egy kis idő, mire felfigyeltem rá, hogy valóban érdekes, hogy a két kutató - Illig és Hunnivári - egymástól függetlenül, azonos távolságra adta meg fantoméveinek számát a pártus időszámításhoz kapcsolódó 247-es számtól.
A 247 kérdései és válaszai
- A római korszak 247 éves hátracsúsztatását számos példán keresztül, hitelt érdemlően igazoltuk. Arra viszont nincs még válasz, hogy miként történt. A feltett kérdéseken keresztül próbáljuk megtalálni az ide illő válaszokat. Korábban nem biztos, hogy korrekten lehetett volna válaszolni, mivel a kellő információk, bizonyítások csak a végére tisztázódtak.
Megnevezhető olyan konkrét esemény, aminek helyét meghatározva megtörtént a hátracsúszás?
- Erre már korábban választ adtunk, mégpedig Dionysius szövegével kapcsolatban, amikor is Diocletianus uralkodásának kezdetétől számolt évekként azonosítja az egyiptomi koptok éráját és ezzel a 284. évhez teszi Diocletianus uralkodásának kezdetét. Ezen a ponton kapcsolja össze a római kort az új időszámítással a Dionysius-féle húsvéttábla és argumentumai.
Ha a gondolat szerint Jézus AD 1-ben született, akkor miért került mégis hét évvel korábbra?
- Azt, hogy ténylegesen mikor született Jézus, akkor és jelennek mondható időkig nem keresték. Tényként kezelték, hogy az Úr időszámításának első évében született. Az ezt megkérdőjelező források jóval később kerültek elő. Például, Augustus Res Gestae-ja, amiben a császár megadja a népszámlálásainak évét, csak 1555-ben találták meg Ankarában. Diocletianus uralkodásának kezdetét tekinthetjük első kapocsnak a két éra között. A többi esemény pedig került, ahová került, a forrásokhoz és egymáshoz igazodva. Így Augustus kora és természetesen népszámlálásának éve is.
Miért pont 247 évet ment hátra a római kor?
- A 247 évet azok a tapasztalati tények igazolják, amikre számos különböző példát találtunk, kezdve az arszakida időszámítás induló évével egészen a betlehemi csillag jelenségéig. Ha a mai időszámításunk az arszakida, de jelenleg BC 247-ik évnél kezdődik, akkor pontosan 247 évet kellett hátramennie, vele együtt Diocletianus korának és a római kornak is.
- A következő ábrán látható a két időskála - az Úr és a kopt/Diocletianus - egymás alatt. Berajzolva a bennünket érintő események, ahol jól érzékelhető a két különböző eredetű, de azonos értékű szám érdekesnek mondható egybeesése, ami kétséget is ébreszthetne: miért pont ugyanannyi?
- Pedig érthető: ha Diocletianus uralkodásának kezdetét előrehozzuk 247 évvel, akkor természetesen a Kopt/Diocletianus éra 247-ik évéhez kerül, hisz eddig az 1. évnél volt. A kopt érának és Diocletianus császárnak a valós történelembe lényegében semmi köze nem volt egymáshoz.
- Térjünk vissza a kérdéshez: miért pont 247? Azért, mert Diocletianus valóban 247 évvel később került trónra. Alapvetően ez határozta meg a római kor hátracsúszásának értékét. A többi csak következmény. Ha Diocletianus más számértékkel eltolódott volna el, akkor az a „másik szám” állna mindegyik „247” helyén.
Hol jelenik meg a 247 valós számértékként?
- A 247-es szám először a téves kronológiában jelenik meg, mint az arszakida birodalom érájának induló éve, és lett az elmélet alapszáma. Másodszorra, látszólag ettől függetlenül az AD 531-ig tartó Cirill-féle húsvéttáblában, mint a kopt/Diocletianus éra 247-ik éve. A többi 247-es értéket az elmélet találta meg különböző összefüggésekben.
Valóban 247 évvel módosították a korszakot, vagy más érték is szóba kerülhet?
- Elvileg lehetséges más érték is, de igencsak kicsi a valószínűsége. A kronológiai sarokpontok 247 éves távolságai gyakorlatilag kizárják más érték jelenlétét. Jó példa erre a Diocletianus uralkodása alatt történt fogyatkozás. A napfogyatkozásnak és a tetrarchia évének kapcsolatáról szóló forrás eredetisége és hitelessége nem kérdőjelezhető meg.
Hogyan kaphatták meg a 247-es számot a Cirill-tábla alkotói?
- Itt két szám különbségéről lesz szó. A 284 adott volt, mint a kopt éra és a mai időszámítás különbsége. A másik érték pedig az 532-es ciklus lesz. A hét napjai 7x4=28 éves ciklusokban megismétlődnek. A Metón-ciklus 19 évből áll, ami után a Hold fázisa az évnek ugyanarra a napjára esik. Minden (19x28=) 532 évben a Hold fázisai ugyanarra a napra és azonos dátumra kerülnek.
- Tény, a 284-es szám és a nagy év 532-es ciklusa keretbe foglalja 247-es számot. Az ismétlődő év az (532-284=) 248-ik lesz a kopt/Diocletianus érában, ami (284+247=) 531 után kezdődik. Ha a két éra 284-es különbsége más lett volna, akkor más lett volna a 247-es szám is.
Létrejöhetett-e jóhiszemű tévedésként a 247 éves elcsúszás?
- Elvileg igen. Dionysius gondolhatta (525+247=) ÚR/AD 772-ben, hogy a kopt érát valóban Diocletianus uralkodásától számolták. Alkothatott egy húsvéttáblát is, de az semmiképp sem lehet azonos azzal, amit ma ismerünk, a 0 érték miatt.
- Már volt szó a Dionysius-féle húsvéttáblák utólagos módosításáról, amit a XIII. századra testáltunk. A táblát átírhatták úgy, hogy a 247-ik évnél legyen vége. Ez a válasz arra a kérdésre is, hogy az elcsúszások 247-es értéke miért egyezik a tőlük független Cirill-tábla 247-es évszámával.
- Mivel az elmélet szerint a Cirill- és a Dionysius-tábla hamisítvány, nem követünk el nagy hibát, ha nélkülük vizsgáljuk meg a megcsúszott kor történelmi eseményeit: szinte azonnal rájövünk, hogy Dionysius tábláinak Diocletianus 284-re helyezésén kívül nincs más valós hatása a kronológiára. Igaz, ez a „gonosz” tett csúnyán összezavarta az elmúlt évszázadok históriásainak dolgát. A Cirill-tábla 247-e valójában semmit sem befolyásoló információ a kronológia számára.
Mindezek ellenére lehetséges-e, hogy a valóban megtörtént históriai események nem a kiigazított kronológia szerinti időpontjuknál következtek be?
- Elméletileg elképzelhető, hogy a kronológia építése során - jóhiszeműen - összevontak vagy megosztottak eseményeket, éveket. Például, ha egy adott évszámú időszakon belül kellett elrendezni nagyobb, vagy kisebb időtartományhoz tartozó eseményköröket.
- A felvetésben az a meglepő, hogy meg is történt, mégpedig a sötét középkornak nevezett időszakban, ahol egy 500 éves szakaszba valójában csak 250 évnyi történelem került beépítésre.
- A csillagászat által igazolt kronológiai sarokpontok bizonyos korlátokat képeznek a feltételezés gyakorlati megvalósításában és az ilyen szintű láthatatlanságában. Viszont lehet hozzá alkotni egy újabb összeesküvés-elméletet.
III. A HISTÓRIAI FOGYATKOZÁSOK ÉS A DELTA-T SZEREPE
A kronológia pontosságát előszeretettel igazolják a forrásokban leírt fogyatkozások időpontjának azonosításával. Azonban furcsa is lenne, ha az elmélet nem talált volna egy-két csavart az azonosítási folyamatban. Ráadásul nem is kicsiket…
- A területet kutató Newton professzor szerint a megfigyelések 80-90 százaléka megbízhatatlan és pontatlan. A kijelentéssel egyet kell értenünk. Az elmélet arról szól, hogy a kronológiánk téves. A sötét középkortól kezdve a beazonosított fogyatkozások egyszerűen nem lehetnek a helyükön.
- Ezért fel kell tenni egy kardinális kérdést: Ha a mai időszámítás 2023 évéből 247 nem történt meg, akkor mennyire lehet pontos a históriai fogyatkozások deltaT értékei? A válasz bonyolultabb, mint gondolnánk. Minden fogyatkozáshoz tartozik egy megadott deltaT érték, de…
- Következzen egy hosszabb szakmai ismertető Gesztesi Alberttől, amiből kiderül, hogy milyen feltételei vannak a fogyatkozások létrejöttének, mi az a szároszciklus és mi is az a titokzatos deltaT…
- Napfogyatkozás újhold idején jöhet létre, és csak azokról a helyekről figyelhetők meg, amelyeken áthalad a Hold árnyéksávja. A részleges napfogyatkozásnál csak a Hold a napkorongnak csak egy részét takarja el. A megfigyelő ilyenkor a Hold félárnyékában tartózkodik. Egy teljes napfogyatkozás időtartama maximum 7 és fél perc, a gyűrűsé pedig 12 lehet.
- Teljes napfogyatkozáskor a Hold árnyéka, az umbra egy keskeny sávban vonul végig a Föld felszínén. A sávon belüli megfigyelő teljes napfogyatkozást láthat. Gyűrűs napfogyatkozást látunk, ha a Hold körül vékony sávban látható a Nap.
- Holdfogyatkozás teliholdkor jöhet létre. A rövid ideig tartó napfogyatkozással ellentétben a holdfogyatkozás időtartama három és fél órát is eléri, és minden olyan helyről megfigyelhető, ahonnan a Hold látható. A teljes holdfogyatkozás során a Hold fénye narancsvörösre változik a légkörön átszóródó fény miatt. Részleges holdfogyatkozásnál egy szürke árnyék vetül a Holdra.
- A fogyatkozások kialakulása: A fogyatkozások akkor következnek be, amikor a Nap, a Föld és a Hold egy vonalba kerülnek. A másik fontos feltétele, hogy a pálya egy adott szakaszán belül legyenek. Oka, hogy a Hold pályasíkja 5°-os szöget zár be a Föld keringési síkjával, A Hold többnyire jóval a Föld keringési síkja alatt vagy felett tartózkodik. Ilyenkor nem jöhet létre fogyatkozás.
- A Hold pályája két pontban metszi a Föld pályasíkját, az ekliptikát. Az egyikben éppen fölé emelkedik, a másikban pedig alá száll. Ezek az un. csomópontok. Az egyik a felszálló, a másik a leszálló csomópont. Fogyatkozás tehát csak akkor következhet be, ha telehold, vagy újhold idején a Hold ezeknek a csomópontokban, illetve azok közvetlen közelében tartózkodik.
- A Nap az ekliptikán, a Hold pedig a pályáján közeledve a csomóponthoz, ott és akkor fogják „érinteni” egymást - és kezdődik a fogyatkozás - ahol a két pályaív távolsága a két égitest sugarának összegével egyenlő. Az ekliptikának ezt a szakaszát az úgynevezett fogyatkozási zónának nevezik.
- A Föld naptávolságától, és a Hold távolságától függően a fogyatkozási zónának a hossza is változik. A Nap kb. 31-37 napot tölt a fogyatkozási zónában. Ez az idő több mint egy holdhónap - 29,53 nap - vagyis minden esetben lesz legalább egy fogyatkozás.
- Egy vagy két napfogyatkozás lehet félévente. A holdpálya azonban lassan elfordul a térben a bolygók zavaró hatására, mégpedig az ekliptika északi feléről tekintve az óra járásának irányában. Emiatt a Nap felszálló csomótól felszálló csomóig nem egy év alatt, hanem valamivel rövidebb idő alatt teszi meg útját, mivel a csomópont szemben halad a Nappal. Egy fogyatkozási év ezért csak 346,62 napból áll, és 18,62 nappal rövidebb a naptári évnél. Valamilyen fogyatkozás minden fogyatkozási szezonban bekövetkezik. Ezek kerekítve 178 naponként követik egymást.
- A szárosz: Az egykori káldeus csillagászpapok felismerték, hogy a fogyatkozásoknak van egy hosszú, 223 holdhónapból álló periódusuk, aminek hossza 18 év 11 nap és hét óra. Kerekítve 6585 nap. A 18 évente bekövetkező fogyatkozások hasonlóak és mindig ugyanott jelentek meg. Az így kapcsolódó fogyatkozásokat szároszciklusoknak, szárosz-sorozatoknak nevezzük. Egy szároszciklusban átlag 70 fogyatkozás van, amiből 41 nap-, és 29 holdfogyatkozás. Évente kettő és hét közti fogyatkozás lehet. Ha csak két fogyatkozás van, akkor mindkettő napfogyatkozás.
- A 223 szinódikus periódus a 6585,3 nap. Ez kb. 18 év, 11 és 1/3-ad nap. Az egyharmad nap alatt a Föld 120 fokot fordul kelet felé, így a fogyatkozás sávja ennyivel nyugatabbra kerül. Három szároszciklus után - exeligmosz, ami 54 év és 34 nap - a fogyatkozás visszatér, de néhány száz kilométerrel északabbra vagy délebbre, attól függően, hogy le- vagy felszálló csomóponti a sorozat. Az alábbi kép (Astronomy, 2016/6. M. Zeiler) a 136-os szároszciklus fogyatkozásait jeleníti meg.
- Egy szárosz-sorozat több mint ezer évig tart, amíg fogyatkozásai végigvándorolnak a fogyatkozási zóna 31-37 fokos ívén. A sorozat vagy déli pólusnál kezdődik és az északi pólusnál ér véget, vagy fordítva, attól függően, hogy a leszálló vagy a felszálló ági. A Föld és a Hold pályájának excentrikussága miatt a szárosz-sorozatok hossza, és a fogyatkozásaik száma változó. A hossza 1226-től 1550 évig terjed, ahol 69-87 fogyatkozás lesz, ezekből 40-60 lesz teljes vagy gyűrűs.
- A szárosz-sorozatokat aszerint jelölik meg, hogy mikor érik el csúcspontjukat. vagyis amikor a Hold teljes árnyékának a tengelye a Föld középpontjához legközelebb halad el. A sorszámot a csúcspontjainak időrendje határozza meg. A felszállóak páratlan, a leszállóak páratlan számot kapna.
- Mivel évente minimum kettő, maximum öt napfogyatkozás is lehetséges, nagyjából negyven szároszciklus zajlik egyszerre. Például 2000 és 2020 között 42 szároszciklus futott.
- A holdfogyatkozásoknak is vannak szároszciklusaik. A számozásuk itt ellentétes a napfogyatkozásokhoz képest. A felszálló ágiak a páros számúak, és leszálló ágiak páratlanok.
- Mi is az a deltaT? A fogyatkozások kiszámításához ismernünk kell a Föld forgási periódusát, annak időbeli változását, és a Hold mozgását. A Hold és a Nap gravitációja tengeri és szárazföldi dagályokat idéz elő. A folyamat a Földtől forgási energiát vesz el. A tengerek és a Föld-felszín közötti árapály-súrlódás miatt a Föld forgása minden évszázadban kb. 0,002 másodperccel lassul.
- Ez a lassulás nem nagy, de nagyon is mérhető, egymásra halmozódó hatásai vannak a Föld-Hold rendszerre. Emiatt a Föld-Hold rendszer egy évszázad alatt 45 mp-t is veszíthet egymáshoz képest, vagyis ennyit is késik a normál menetrendtől. Értsd: 45 mp-re van attól helytől, ahol akkor lenne, ha minden egyes nap azonos hosszúságú lenne.
- A Föld-Hold rendszer impulzusmomentuma lényegében állandó. Ezért, ha a Földé csökken, a Holdénak növekednie kell. Ez úgy valósul meg, hogy a Hold egyre nagyobb pályán mozog a Föld körül. A Hold-pálya távolsága kb. 3,8 cm-el nő évente. Viszont a Hold gyorsulására vonatkozó adatok alig száz évre nyúlnak vissza, és nem biztos, hogy állandó.
- A Hold földkörüli keringése sem olyan egyszerű, mint gondolnánk. A Hold nem egyenletes sebességgel halad a pályáján ellipszis alakja miatt. Földközelben 363 ezer, földtávolban 406 ezer km távolságban van. Pályasíkja pedig 5 fokos szöget zár be a Föld keringési síkjával, és ez az érték is ingadozik. Pályasíkja pedig precesszál, azaz kb. 18,6 év alatt körbefordul.
- Az égi mechanika egyik legnehezebb része a Hold mozgásának leírása. Hosszú távú elméleti becsléseket ezért csak igen tág hibahatárok között szabad megkockáztatni. Emiatt a különböző deltaT számítások nagyon eltérnek egymástól. Ami leginkább megnehezíti és bizonytalanná teszi, hogy nincs pontos megfigyelési adat a Hold mozgására vagy pozíciójára az 1700-as éveket megelőzően.
- Az idő alapvető mértékegysége a Föld forgási periódusa volt. Az univerzális idő (UT), a Föld az égi objektumokhoz - csillagok, kvazárok - viszonyított forgásán alapul. De az UT sem állandó értékű, mert a Föld forgási ideje csökken. Ugyanakkor rendelkezünk egy állandónak mondható, úgynevezett dinamikus idővel (TT), amit a földi atomórák járása határoz meg. A deltaT tulajdonképpen e kettőnek a különbsége (TT - UT). A deltaT értéke 1902 elején 0, 2002-ben 64 mp volt. Azaz a Föld forgása kb. 64 mp-el tovább tartott az atomidőhöz képest.
- Bár a napfogyatkozás előrejelzései a földi atomórák idejére (TT) alapulnak, egy-egy fogyatkozás központi sávjának helyzete a Föld felszínén továbbra is az egyetemes időtől (UT) függ. A TT-s adatok UT-re történő átszámításához pedig ismerni kell a kettő különbségét, azaz a deltaT-t.
- Miért olyan fontos ez? A napfogyatkozás során a Hold árnyéka a Föld felszínére vetül. Igen ám, de hová? Ez attól függ, hogyan fordult be a Föld a Hold árnyékkúpja alá. A napfogyatkozást számolók mindig egy bizonyos deltaT-vel dolgoznak. A különböző deltaT értékek a Föld szögelfordulásában pedig 10-50 fokot is jelenthetnek! Tehát, ha egy fogyatkozás Athénból teljes fogyatkozásnak látszik, egy másik deltaT-vel csak részleges lesz, vagy létre sem jön!
- A történelmi feljegyzések, némi bizonytalansággal beszámolnak egy fogyatkozáshoz kapcsolt históriai eseményről, egy adott helyről. Legyen ez Athén. Ha a történészek pontosítani szeretnék a dátumot, megkérik a csillagászokat, hogy nézzék meg, az idő tájt mikor volt ott fogyatkozás. A csillagászok számára már eleve rendelkezésre áll a szárosz-sorozatok segítségével alkotott a nap- és holdfogyatkozások listája. Nevezzük ezt kabátnak. A történelmi események pedig legyenek a gombok, amit a kabátra, azaz fogyatkozáshoz kellene illeszteni, azaz odavarrni.
- Azonban az adott időpontban nincs olyan fogyatkozás, ami Athénból látható lenne. Ezért fogják a deltaT-t, és megváltoztatják az értéket, amivel egyszerűen odavonszolnak egy közeli időszámítást a kívánt időpontra. Itt az athéni eseményhez. Vagyis a kabátot varrják a gombhoz
- Egy példa: Egy napfogyatkozás vetett véget Alüattész lüd és Küaxarész méd király közötti csatának a Halüsz folyónál. A harcosok megrémültek, hogy eltűnt a Nap az égről. A BC 585. május 28-i fogyatkozással azonosították, de a csata színhelyén csak este hatkor kezdődött. Aligha vették volna észre az ekkor kezdődő fogyatkozást. Ám, ha egy másik deltaT-vel nézve, kiderül, hogy BC 601. szeptember 20-án a kérdéses helyen déltájban csaknem teljes napfogyatkozás volt látható.
- Konzekvenciák: Nem elég, hogy az elmélet szerint a kronológiánkban olyan 247 év található, aminek nincs valós történelme, de a megfigyelési adatok hiánya miatt sejtelmünk sincs arról, hogy 1700 előtt hogyan alakult a Föld-Hold rendszer mozgása, illetve milyen deltaT-vel számoljunk.
- Így az elméleti extrapoláció (becslés) sem működhet a 247 plusz év miatt, mivel időben 250 évvel korábbi fogyatkozások közül kellene megfelelőt találni - a jó ég tudja, hogyan imbolygó Föld-Hold rendszer nem létező adataival. Lehet, hogy ott még hasonló sem volt a valós történelemben.
- Amikor az elmélet kidolgozása során az egyes történelmi eseményekhez társított fogyatkozások helyett a 247 évvel későbbi megfelelőit kerestem, a deltaT értékekkel nem foglalkoztam, mivel akkor úgy gondoltam, hogy ezek a számok csillagász szakemberek által kiszámolt egzakt értékek.
- A különböző hivatalosnak tekinthető listák és programok segítségével beazonosítottam a megfelelő fogyatkozást, és elfogadtam az ott figyelembe vett deltaT-t. A talált fogyatkozásoknál ezért fel sem tüntettem, gondolván, hogy azok állandóak és mindig elérhetőek
- Ráadásul, ott, akkor nem is tűnt fontosnak, mivel a talált fogyatkozások legtöbbje, érdekes módon, jobban illeszkedett a történelmi források leírásához, mint a jelenleg elfogadottak, az oda tartozó, de kisebb értékű deltaT bármilyen változtatása nélkül. Meg sem fordult a fejemben, hogy kezdjek valamit a deltaT-vel. Emellett elgondolkodtató, hogy nem volt rá szükség…
- Egy csillagász ismerősöm írt rám, hangsúlyozva a deltaT fontosságát és bemutatva azok megállapításának körülményeit, nehézségeit és értékének bizonytalanságait. Egy kicsit meg is lepődtem, hogy a históriai deltaT bizony nem is olyan egzakt, ahogyan gondoltam. Főleg, ha négyszáz évnél régebbi fogyatkozásokat kell kiszámítani…
- Kérdés, hogy lehet így találni a történelmi források, feljegyzések valóban megtörtént fogyatkozásait? A 100%-os pontosság kizárt. A jelenlegi téves kronológiában igen csekély esélye van. Nem csoda, ha a kabátot varrják a gombhoz, cérnaként használva a deltaT-t.
- A bevezetőben jelzett bonyodalmak erre utalnak, és az is kijelenthető, hogy az elmélet által eddig talált fogyatkozásokra másként kell tekinteni. Valamennyi eddig beazonosított nap- és holdfogyatkozást újra kellett vizsgálni, és bizony, átértékelni.
- A deltaT kutatása és jelenlegi értékei: Számos kutató próbálta helyretenni a bizonytalan forrású, elveszett fogyatkozásokat a deltaT segítségével. A legelfogadottabbak közülük talán F. R. Stephenson és L.V. Morrison által közzétett kutatások anyaga. Stephenson és Morrison 1995-ben, Stephenson 1997-ben publikálta a napfogyatkozások, időzített holdfogyatkozások és egyéb adatok összes rendelkezésre álló megfigyelésének legteljesebb elemzését. A csillagászati programok ezekre az adatokra építenek, és a bekapcsolódó kutatók által finomított deltaT számításait alkalmazza.
- A következő bekezdések Stephenson 2002-es előadására támaszkodnak. A 18. század közepéig fel sem merült, hogy a Föld forgási sebessége változó lehet. Kant vetette fel először 1754-ben, hogy az árapályváltozások lassíthatják a Föld forgását. A következő évszázadban egyre finomodott a vizsgálatok eredménye, de a történészek csak lassan fogadták el az árapály-hatások fontosságát.
- Newton vette fel újra a fonalat 1972-ben, és végzett vizsgálatokat az ókori és középkori megfigyelésekről. A Hold keringési sebességének és a Föld forgási sebességének változására keresett megoldást. A vizsgált megfigyelések kétséges volta miatt. túl nagy szórást mutattak.
- Az előző bekezdések és Stephenson 2002-es előadása alapján állíthatjuk, hogy az egész kutatás során a téves kronológiában rögzített ókori és középkori fogyatkozások leírása alapján próbálták meghatározni a keresett adatokat. Azzal tisztában voltak, hogy a forrásokban leírtak pontatlanok illetve hiányosak, de arra, hogy maga a kronológia is hibás, senki sem gondolt vagy gondolhatott.
- A teleszkóp feltalálása utáni megfigyeléseket (kb. 480 ezer) ábrázolja az alábbi kép. amely Stephenson és társainak munkájából kölcsönvett ábra leegyszerűsítésével készült.
- Az eredmények 1623–2015 közti adatokból származnak. A 350 éves szakasz megfigyelései alapján lett megállapítva a múlt és jövő deltaT-je. Jól látható a megfigyelési eredmények szórásában történő erőteljes váltás kb. 1700 után, amely a teleszkóp megjelenésének és az ingaórának köszönhető (1656). Az ez után feljegyzett időzített adatok szórása 40-50 másodpercen belül maradt.
- A teleszkóp feltalálása utáni deltaT értékek vonaldiagramja látható az alábbi ábrán. Egy függőleges vonallal elválasztva az 1700 utáni alacsony szórású, valós mérésekre épülő számítás vonalát az 1700 előtti, becslésre épülő, meredeken emelkedő deltaT vonalától.
- Az 1700 utáni adatokat tekinthetjük az első olyan deltaT értékeknek, amik nagyobb pontosságú, alacsony szórású megfigyelésekből származnak. Érdekes, hogy körülbelül 1900-ig - mintegy 220 év alatt - lényegében alig változott a deltaT értéke. Majd a következő 110 évben, felment jóval 60 fölé. Az, hogy miért ennyit és hirtelen – globális felmelegedés, jégsapkák, leolvadása - az elmélet számára is fontos lehet, mivel feltehetőleg, egy külső, civilizációs hatás okozza az átlagtól való eltérést.
- Az átlagérték az 1700-tól eltelt 300 évben mozgott le és fel kb. 70 másodpercet, ráadásul ebből 50 az utolsó 100 évre esik. Az ábrán is jól látható, hogy 1700 előtti becsült adatok igencsak meredeken futnak felfelé, ellentmondva az 1700-tól 1900-ig tartó kétszáz éves időszak mozgásának.
- A deltaT extrapolált, becsült értékeiről: A 1700-as évektől kellően pontos deltaT értékekkel rendelkezünk. Az ettől régebbről azonban nincs adat. Azok hiányában tudományos becsléssel, közelítő számításokkal próbálták megtalálni a megfelelő értéket. A különböző szakértők más-más eljárással dolgoztak és tekintélyüktől függően fogadtatták el adataikat.
- A következő diagram a jelenleg általánosan használt -500 és 3000 közti deltaT értékeket tartalmazza. Több adattáblát ellenőriztem, de a diagram vonalvezetése alig változott. Az ábrán a deltaT értéke „óra - perc - másodperc” alakban van megadva.
- Az ábrán meg lett jelölve és nevezve több, a deltaT értékét meghatározó időszak, a becsült időszakok és a valós adatokra épülő deltaT időszaka. Az időszámításunk bevezetésének ideje. Az eseményeket innentől jegyezték valós időben, így a fogyatkozásokat is. Külön színnel jelöltük az üres éveket -536-tól 788-ig - ami előtt jelen van a plusz 247 üres, történelem nélküli időszak hatása.
- A diagram múltba nyúló adatvonalán jól látható a két meghatározó időszak – az időszámítás bevezetése és az üres évek - okozta irányváltás. A 800-as év előtti adatvonal pedig szinte törés nélkül futja végig a diagramot, hisz végig benne van az a bizonyos plusz 247 év, és nincs megállás. A diagramról hiányzó időtartamban is hasonló emelkedéssel növekszik a deltaT értéke.
- A szakértők szerint a Föld forgásának lassulása hasonló volt a múltban is. De amit itt látunk, az 1700-tól induló 300 évhez képest igencsak aránytalan. A diagram szerint ebben a 300 évben mozgott le-fel összesen egy percet, míg 1700-tól visszafelé számolt 2200 év alatt majd 300-szor annyit? Ezt az aránytalanságot semmiképp sem lehet hasonlónak nevezni.
- A mért, úgynevezett teleszkópos korszakból származó adatok annyira alacsony értékek, hogy egy-egy fogyatkozásnál észrevehetetlenek. Ehhez képest a becsült, extrapolált értékek igencsak elszálltak, mind a múlt, mind a jövő értékeit nézve.
- A deltaT hatása a fogyatkozásokra: A fogyatkozásokat több időponttal jellemzik. A takarásba való ki- és belépés időpontjával, valamint a fedési maximum értékével és időpontjával. A maximum időpontja alapján jegyzik szárosz-sorozatban elfoglalt helyüknél is. Az alábbi ábra szemlélteti azokat a változásokat, amelyeket a különböző deltaT értékek alkalmazása idéz elő.
- Tehát a 0 másodperces deltaT esetén a fogyatkozás egy megadott helyen következik be. Ehhez képest a pozitív „x” értékű deltaT „x” másodperccel kelet felé tolja el a fogyatkozást, míg a negatív érték nyugat felé. Az alábbi ábra egy valós napfogyatkozással szemlélteti a különböző deltaT értékek hatását. Ugyanazon fogyatkozás három állapota látható, tízezer mp-s különbséggel.
- A történelmi forrásokban leírt jelenségek megtalálásában a deltaT-t eszközként használták a terület kutatói. Ezzel igazították a kívánt helyre, az oda megfelelőnek gondolt fogyatkozását.
- A deltaT és 247 üres év: Kérdés – az időszámításunkban lévő plusz 247 év tudatában - hogy mi történt a deltaT-vel, illetve milyen hatással van a 247 üres év annak értékére? Hogyan alakult ki ez az ellentmondás a mérésekre alapuló és a becsült adatok között?
- Az egyik oka, hogy a szakemberek abból indultak ki, hogy a történelmi események addig ismert kronológiája és a mai időszámításunk rendben van. Eszükbe sem jutott, hogy a sötét középkor előtti események nincsenek a valós helyükön, és téves adatból csak téves eredmény származhat.
- A másik ok tisztázásához, megértéséhez kicsit jobban ki kell fejteni a tévedéshez vezető körülményeket és információkat. A következő bizonyítási láncban fontos szerepet foglal el a szárosz-sorozat és a szároszciklus, amiről már volt szó. Az üres évek hatásával körülbelül 800-tól visszafelé kell számolni. Az alábbi ábrán olyan história események évszámait láthatjuk, amelyekhez a források szerint napfogyatkozás is tartozik. A felső számsor folyamatos és az elmélet szerint a valóban megtörtént helyükön szerepelnek. Az alsóban pedig beépítettük a 788-tól 536-ig tartó szakadást. Az összetartozó évszámok közti vonal a kapcsolatot és a deltaT értékét is jelzi. Az alsó sor jobboldali részén nincs elcsúszás, így a deltaT értéke kicsi, míg a szakadás után jelentősen megemelt értékkel tudták odakötni a fogyatkozásokat.
- Az helyes kronológiai helyükön lévő események a valós fogyatkozásukkal találkoznak, mint majd látni fogjuk, alig függenek a deltaT értékétől. Azonban 247 évet elcsúszva már más a helyzet.
- Az alábbi ábrán a kör- és a könyvikonok olyan históriai eseményeket szimbolizálnak, amelyekhez a források szerint fogyatkozások tartoznak. A középső sor körikonjai a szároszciklus segítségével kiszámolt fogyatkozásokat jelzik. A felette lévő sorban a valós időben bekövetkezett, természetes helyükön lévő források, históriai események ikonjai láthatóak.
- A lenti sor - kék színnel - a 247 évet hátravitt eseményeket tartalmazza. A szemléltetés szándéka szerint jól látható az adott helyen bekövetkezett égi esemény és a históriai esemény közti idő- és helybéli távolság. Ezt a távolságot hidalták át deltaT értékének megnövelésével a szakemberek.
- Az alábbi kép szemlélteti a keletkezett problémát. A kép felső része a 247 éves időtávot ábrázolja, míg az alsó részén a hármas szároszciklusok - exeligmoszok - sora látható.
- Az eredeti helyüktől 247 évet elcsúszott események a saját hármas ciklusuk elejéről az ötödik hármas ciklus közepére kerültek. Minden időpontban kb. 40 szároszciklus fut, de más lesz a Föld-Hold rendszer pillanatnyi állapota. Egy más helyzetben kell hasonló fogyatkozásokat találni. Kizárt, hogy az új helyzetben minden eseményhez, évhez találjanak megfelelő fogyatkozást.
- Oka, hogy a fogyatkozások nem túl gyakoriak, félévente 1-2 fordul elő az egész bolygóra kivetítve. Itt pedig egy adott időpontra és helyre kell keresni a jelenséget, esetleg egy országnyi területre, abból a 2-4 fogyatkozásból, ami statisztikailag rendelkezésre áll évente. Gyakran több évtized, de akár száz év is eltelhet, mire ugyanott újra bekövetkezik egy megfelelő vagy hasonló fogyatkozás. Szinte biztos, hogy nem lesz minden eseményhez megfelelő csillagászati jelenség.
- Ahogyan a szakmai ismertetőben jelezve lett, a csillagászok az 1700 előtti időszakról semmiféle információval nem rendelkeznek a Föld-Hold rendszer mozgásáról és sajátosságairól a mai napig. A szakemberek helyes kronológiában gondolkodtak, ezért a Föld-Hold rendszer egymáshoz viszonyított mozgásának a mérttől jelentősen eltérő változásában és keresték a megoldást.
- A deltaT segítségével több forráshoz találtak egy közelítően megfelelő jelenséget, de nem mindhez és ehhez igencsak túl kellett méretezni. Szemléltető példának idézzük a már említett Halüszi csata fogyatkozását. Nulla deltaT értékkel vizsgálva a fogyatkozás az Atlanti óceán közepén fejeződik be. A Halüsz folyónál semmit nem láthattak belőle, akármikor is volt a csata - baloldali részlet. Ahhoz, hogy Halüsz folyónál látni lehessen, az egész fogyatkozást eltolták kelet felé 5 órával.
- Tehát az időben 247 évvel elcsúszott megfigyeléseknél a deltaT-t megnövelve érték el, hogy az időben legközelebbi fogyatkozás a megfelelő helyszínhez kerüljön. Természetesen ez nem minden esetben sikerült, mivel a deltaT értéke nem ugrálhat le-fel, és ezt a történelmi deltaT kutatói szem előtt tartották. A nagyobb értékű oda-vissza váltások a bolygómozgásban nem életszerűek. Valószínűleg bolygóméretű katasztrófákat okoznának, amiről nincs tudomásunk.
- Amit még tudnunk kell, hogy megítélhessük a jelenlegi deltaT pontosságát, és a téma meghatározó kutatóinak nehézségeit: A deltaT történeti értékeinek származtatásáról Stephenson, Morrison és Hohenkerk egy 2016-ban kiadott munkájukban megjegyzik, hogy iteratív módon történt és bizonyos értékeknél némileg önkényesen jártak el.
- Az, hogy találtak valamennyire illeszkedőt, körülbelül 250 évvel távolabb keresgélve attól kortól, mint amikor a históriai események valójában megtörténtek, kisebb csoda, de legalábbis jelentős mennyiségű iterációs számolgatás következménye, és nem a szakértő csillagászok munkájával van probléma, hanem magával a mai, téves kronológiával.
- Azokat a forrásokat, amelyekhez nem találtak megfelelő fogyatkozásokat, egyszerűen mellőzték, mint hamis vagy téves adatokat. Így járt például Attila itáliai hadjáratának napfogyatkozása, pedig bizánci és itáliai forrás is megemlíti. Ugyanakkor, az elsődleges és meghatározó adatok maguk a történelem forrásokkal megerősített évszámai. A fogyatkozások csak kiegészítő, megerősítő pontjai a kronológiának. Ha hitelesek, ha nem.
- Következtetések: Az elmélet szerint a csillagászati események statisztikai ritkasága, azon belüli változatossága miatt kijelenthető, hogy kizárólag a saját, eredeti idejükben találkoznak a források a fogyatkozásukkal, feltéve, hogy az feljegyzésnek valóságban is volt fogyatkozása.
- Szemléltető ábra: Bárhogyan mozgatnánk el a kék (fogyatkozások) és a szürke sávot (források) egymáshoz képest (felső kép), egyetlen helyzetben fognak pontosan illeszkedni (alsó kép).
A 247 évvel hátrébb tolódott, csillagászati eseményeket leíró források olyan környezetbe kerültek, ahol megnövelt értékű deltaT segítségével találtak csak viszonylagosan megfelelő fogyatkozásokat. Ha a históriai forrásokat a saját, úgymond valós idejű csillagászati eseményeikkel társítjuk, nem lesz szükség a jelenlegi, valószínűleg túlméretezett deltaT-re.
- A történelmi forrásokról: Ahogyan már a bevezetőben is volt róla szó, a tudósok a forrásokban leírtak 80-90 százalékát megbízhatatlannak és pontatlannak minősítették. A saját kutatás tapasztalata – és talán ellentmondásnak tűnik - hogy nem is a pontatlan forrásokkal akadtak problémák, hanem éppen ellenkezőleg, a pontosakkal, illetve a pontosítottakkal. Azokkal, amelyekbe a mai kronológia rendezése során belenyúltak, időzítették, célirányosan át- vagy újrafogalmaztak. Persze vannak olyanok is, ahol a valóban hiányos adatok miatt nem sikerült megtalálni a megfelelő eseményt.
- F. R. Stephenson a 2002-es előadásának végszavában a következőket jelenti ki a történelmi forrásokkal kapcsolatban: „A megbízható adatok különösen értékesek lennének a legősibb időszakban – BC 700 előtt – és néhány évszázadra az AD 500 két oldalán is. Az ilyen megfigyelések megszerzésének kilátásait nehéz felmérni; nagyra értékelnénk a történészek együttműködését!”
- Meglátások Stephenson kijelentéseivel kapcsolatban: 1. Úgy néz ki, hogy a csillagászok jobban szeretnék rendezni a históriai deltaT-t, mint a történészek. Sajnos, egy olyan kronológiában, ami az üres évek nélkül is tele lenne lukakkal, amit ezzel-azzal elfedtek. Voltak olyan esetek, hogy szavaztak, hogy melyik esemény kerüljön egy adott időponthoz. Azonban az írott történelem nem egy regényfolyam, amit csak fel kell olvasni a hozzáértőknek. Rengeteg szakadás van benne és néha reménytelen bármilyen kapcsolatot keresni vagy találni köztük. Általában ilyenkor jön a szavazás.
- 2. Stephenson rámutat azokra az időpontokra, ahol az elmélet is problémát lát. Az AD 500, ahol kb. az üres évek kezdődnek (~536), és BC 700, ahol a kronológiának már semmi köze a valódi időpontokhoz. Az ÚR/AD 500 körüli forrásokból alig-alig idéztem, illetve nem is találtam forrást. Ez az új időpontba került keresztényüldözések kora. Az eredeti, téves helyén AD 118-292, az új kronológiában ÚR/AD 264-540 között.
- Az sem véletlen, hogy a téves időpontú fogyatkozásokkal a BC 300-as éveknél megálltam. A BC 339 előtti forrásokat és fogyatkozásaikat újra kell építeni. Nem az a probléma, hogy nincs megfelelő esemény, hanem túl sok hasonló jelölt közül kell választani és nincs megbízható kapaszkodó, ami eldönthetné, hogy melyiket hová tegyük. A folyamközi csillagászpapok ékírásos leírásaival pedig az a gond, hogy a legkisebb takarású fogyatkozásokról is beszámoltak. Ezek pedig gyakoriak és bármelyik lehet közülük.
- Ezért több, a kérdéses időszakokhoz tartozó, az eddigi kiadásokban benn lévő fogyatkozást bölcsebb volt kihagyni. Meg kell várni, hogy a deltaT elfogadott értékei hogyan változnak az elmélet által nyújtott új információk birtokában.
- Históriai fogyatkozások és megfigyeléseik: A fogyatkozások két csoportba vannak besorolva. Első csoportban azok vannak felsorolva, amelyekre nincsenek hatással az üres évek és a valós helyükön vannak megfigyeléseik, azaz kb. 1500-tól 788-ig. Második csoportban összehasonlítjuk azokkal az 536 előtti fogyatkozásokkal és deltaT értékeikkel, amelyeknél már biztosan jelen vannak az üres évek és megfigyeléseik hátracsúsztak 247 évet. A 788 és 536 közti fogyatkozások aszerint lesznek besorolva, hogy eredeti forrásaik szerint a valós helyükön vannak, vagy elcsúsztak 247 évet.
- Időben visszafelé haladva minden fogyatkozásnál megkeressük azokat a legnagyobb és legkisebb értékű deltaT-ket, ahol a helyszínen még észlelhették és feljegyezhették a jelenséget, és diagramok segítségével megpróbáljuk behatárolni a szükséges deltaT értéket a helyes és téves éveknél egyaránt. Kizárólag napfogyatkozásokra támaszkodunk.
- A tárgyalt fogyatkozások táblázata: A táblázatban 1-től 15-ig a helyükön lévő fogyatkozások találhatóak, 16-tól 35-ig pedig a 247 évvel eltolódott fogyatkozások. A „Mai DT” a jelenlegi deltaT érték, a „Min. DT” az az érték, aminél még észlelhették a leírtaknak megfelelően.
| Valós év adatai | Megnevezése (területe) | Téves év adatai | ||||||||
| Időpontja | Mai DT | Min. DT | Mai DT | Min. DT | Időpontja | |||||
1 | 1433. jún. 17. | 400 | -400 | Fekete óra (Skócia) | Tévesben is a helyén van | ||||||
2 | 1241. okt. 06. | 624 | -624 | Cirill pátriárka (Nílus-delta) | Tévesben is a helyén van | ||||||
3 | 1176. ápr. 11. | 821 | -414 | Cizre, (Törökország) | Tévesben is a helyén van | ||||||
4 | 1140. márc. 20. | 939 | -450 | Malmesbury Vilmos (Anglia) | Tévesben is a helyén van | ||||||
5 | 1133. aug. 02. | 965 | -432 | I. Henrik király (Anglia, Németo.) | Tévesben is a helyén van | ||||||
6 | 1086. febr. 16. | 1192 | -540 | Malaterra, (Szicília, Dél-Itália) | Tévesben is a helyén van | ||||||
7 | 1061. jún. 20. | 1292 | -640 | Ibn al-Jawzi (Bagdad) | Tévesben is a helyén van | ||||||
8 | 968. dec. 22. | 1786 | -850 | Leon diakónus (Bizánc) | Tévesben is a helyén van | ||||||
9 | 939. júl. 19. | 1963 | -900 | Simancasi csata (Spanyolo.) | Tévesben is a helyén van | ||||||
10 | 878. okt. 29. | 2369 | -1189 | Fulham (London) | Tévesben is a helyén van | ||||||
11 | 840. máj. 05. | 2677 | -2677 | Jámbor Lajos (Karoling birodalom) | Tévesben is a helyén van | ||||||
12 | 809. júl. 16. | 2923 | -2923 | Angolszász krónika I. (Anglia) | Tévesben is a helyén van | ||||||
13 | 733. aug. 14. | 3530 | -1000 | Angolszász krónika II. (Anglia) | Tévesben is a helyén van | ||||||
14 | 664. máj. 01. | 4156 | -400 | Angolszász krónika III. (Anglia) | Tévesben is a helyén van | ||||||
15 | 632. jan. 27. | 4443 | -400 | Mohamed fiának halála (Medina) | Tévesben is a helyén van | ||||||
| |||||||||||
16 | 698. dec. 08. | 3810 | -1903 | Marcianus fogyatkozása (Bizánc) | 6168 | 4000 | 453. febr. 24. | ||||
17 | 670. jún. 23. | 4094 | -400 | II. Theodosius fogyatkozása (Bizánc) | 6512 | 5500 | 418. júl. 19. | ||||
18 | 644. nov. 05. | 4340 | -1500 | Jeromos fogyatkozása (Róma, Betlehem) | Nincs megfelelő - AD 397. | ||||||
19 | 606. jún. 11. | 4690 | -1500 | Am. Marcellinus fogyatkozása (Róma) | Nincs megfelelő - AD 360. | ||||||
20 | 594. jún. 23. | 4754 | -1500 | Philippus és Salia fogyatkozása (Róma) | 7211 | -1500 | 348. nov. 09. | ||||
21 | 592. márc. 19. | 4777 | -400 | Napfogyatkozás és földrengés (Róma) | 7235 | -1500 | 346. jún. 06. | ||||
22 | 590. okt. 10. | 4792 | -400 | Firmicus fogyatkozása (Szicilia) | 7354 | 5000 | 334. júl. 17. | ||||
23 | 540. jún. 20. | 5295 | -4705 | Tiberianus és Dione (Róma, Bizánc) | 7776 | 3000 | 292 máj. 04. | ||||
24 | 484. jan.14 | 1500 | -1500 | Gordianusok fogyatkozása (Africa) | 8301 | 3000 | 237. ápr. 12. | ||||
25 | 364. jún. 16. | 7055 | 0 | Hadrianus és Salinator (Római bir.) | 9412 | -9412 | 118. szept. 03. | ||||
26 | 346. jún. 06. | 7235 | 0 | Nerva császár halála (Római bir.) | Nincs megfelelő - AD 98. | ||||||
27 | 319. máj. 06. | 7506 | 0 | Vespasianusok fogyatkozásai | 9887 | 7000 | 71. márc.20. | ||||
28 | 306. júl. 27. | 7634 | -1500 | Agrippina halála (Római bir.) | 10006 | 4000 | 59. ápr.30. | ||||
29 | 262. jún. 15. | 8085 | -400 | Augustus halála (Róma) | Nincs megfelelő - AD 14. | ||||||
30 | 252. jún. 24. | 8174 | -1500 | Cornelius és Messala (Római bir.) | 10547 | 0 | 5. márc.28. | ||||
31 | 212. aug. 14. | 8498 | -1500 | Cicero halála 2. (Római bir.) | Nincs megfelelő – BC 38. | ||||||
32 | 207. máj. 14. | 8540 | -1459 | Cicero halála 1. (Római bir.) | Nincs megfelelő – BC 43. | ||||||
33 | 49. máj. 20 | 10105 | 0 | Fogyatkozás Cumae-nél (Cumae) | Nincs megfelelő - BC 203. | ||||||
34 | 29. nov. 24. | 10300 | -1500 | Fogyatkozás Arpinál (Foggia) | Nincs megfelelő - BC 217. | ||||||
35 | -93. jún. 29. | 11524 | 0 | Rutilus és Torquatus (Római bir.) | 14459 | -2000 | -339. szept. 15. | ||||
- A helyes és a téves évek deltaT értékeinek összehasonlítása: A valós és téves évekhez tartozó fogyatkozások deltaT értékeinek viselkedése között határozott különbség tapasztalható. A valós évek fogyatkozásaira jellemző, hogy alacsony deltaT értékeknél (a táblázatban Min.DT) is megfelelnek a források által megadott kívánalmaknak. Ugyanez az illeszkedés már nem mondható el a téves évek fogyatkozásainál. Jellemzően magas értéknél és szűk intervallumban feleltek meg csak a forrásoknak. Ugyanakkor, a 20 forrásból nyolcnál még megfelelő fogyatkozást sem találtunk.
- Az elmélet szerint a mai deltaT értéke túl lett méretezve az elcsúszott fogyatkozásoknál, ami a maradó fogyatkozásoknál is jelentkezik, mivel az értéknövekedés egyenletes kell, hogy legyen. A deltaT értékében nem lehetnek nagyobb szakadások. Egy tűréshatáron belül maradva folytonosnak kell lennie. Az új deltaT érték a 247 üres év nélkül közelíteni fog mért értékekhez.
- A következő diagramokban kerül bemutatásra a három időszak deltaT értékeinek alakulása: a helyes évek, bontva 1433-tól 632-ig tartó, és 698-tól -93-ig tartó időszakaszra – helyén maradt és elcsúszott események szerint - valamint a téves évek. A kék vonal a mai deltaT értékét jelenti, míg a piros vonal a minimális értéket, aminél még észlelhették a fogyatkozást.
1. A helyes évek fogyatkozásainak deltaT diagramja 1433-tól 632-ig (15db)
A helyes évek első csoportjában fogyatkozásainál a negatív értékeket igyekeztünk szűkebbre szabni, hisz ekkora érték valószínűleg soha nem volt.
2. A helyes évek fogyatkozásainak deltaT diagramja 698-tól -93-ig (20db)
- A helyes évek második csoportjában a minimális érték a nulla felé mozog és el is éri. Ugyanakkor, az ÚR/AD 484. évnél – Gordiánusok fogyatkozása – a mai deltaT 1500-as értéke igencsak szűkre szabja az értékhatárokat. De az is lehet, hogy az egyik érintett keleti tartományban jegyezték fel, és akkor a szürke ponttal ábrázolt érték is valós lehetőség (5859 mp).
3. A téves évek fogyatkozásainak deltaT diagramja 453-tól -339-ig (12db)
- Ez a diagram az előző ellenpárja és fekete ponttal jelöltük azt az évet illetve helyet, ahol nincs megfelelő fogyatkozás. Több esetben jól érzékelhető a jellemzően szűk intervallum.
- A deltaT értékvonala a kék és a piros vonal között halad el, szigorú folytonossággal és nagyobb törés nélkül. Az alábbi, téves éveket bemutató ábrán a 418-as és az 71-es évekhez tartozó deltaT-k lehetetlenné teszik a nulla közeli értéket. Egyúttal meghatározzák a helyes évek - 788-tól 2000-ig – deltaT-jének körülbelüli értékét is (a szaggatott vonal).
- Az alábbi diagram mutatja be, hogy jelenleg -500 és 2000 között évente hány másodperccel változik az egyes korszakok túlméretezett deltaT-je. A mért korszakban - 1700-tól 2000-ig - évente csak 1-2 másodperc, míg az extrapolált értékek birodalmában, 1700 előtt ez jelentősen megnő. BC 500 körül már évente 18 másodperc. BC 3000 körül pedig 30 és 60 mp között mozog, a szakértő csillagásztól függően. A mai állapot szerint szükség is van rá, hisz 700 körül még elég a nulla körüli érték, míg 400 körül már 5000 másodperc is kevés és nem ugrálhat 300 év alatt kb. másfél-két órát.
- A helyes évek diagramján viszont végig él a nulla körüli érték. A felső értéket csak a Gordianusok fogyatkozása szűkíti be 1500 másodpercre 484-ben, de mint már említettük, itt az 5859 mp-es érték is szóba jöhet, és akkor a deltaT-t a világosabb szürke tartományban kell keresni.
- Gondolatok: Az elmélet célja nem egy új históriai, vagy valós deltaT meghatározása, hanem hogy rámutasson a mai érték kialakításának téves történelmi adataira. A múlt és a jövő deltaT értékének újrakalibrálása az égi mechanikában jártas csillagász szakemberek dolga.
- Hiszem, hogy ebben a fejezetben a téves adatok létét hitelt érdemlően igazoltuk. Hiszem, hogy a túlméretezett deltaT értékek létrehozásánál nem a csillagászok hibáztak, és úgy gondolom, ugyanúgy nem hibáztathatóak a hivatásos történészek sem.
- Ők is éltek azokkal az adatokkal, amelyeket örököltek. Az is lehet, hogy látták az anomáliákat, de mint legtöbben, ismerték az élet a nagy igazságát: „ússz az árral, ha nem akarsz bajt a fejedre”.
- Akkor kik a hibásak? Ezt a későbbiekben elemezzük, de előzetes információnak talán annyi megengedhető, hogy azok, akik az Úr időszámításának bevezetése után szinte azonnal felismerték, hogy ezt az érát nem Jézus születésétől számolják.
Átvezető gondolatok
Egy történelmet tanító barátom humoros kedvében megkérdezte tőlem, hogy el tudnám-e magyarázni, hogyan is tévedt el az időszámítás, de anélkül, hogy összezavarnám azzal a rengeteg számmal.
- Évszámok nélkül? Nem is tudom... - feleltem, mivel én jöttem zavarba váratlan kérése miatt, de sikerült feltalálnom magam és visszakérdeztem - Egyszerűen? Azt hiszem úgy, hogy elkezdték használni.
- A választ ott, akkor természetesen humornak szántam, de azonnal rájöttem, hogy mennyire rátapintottam az igazságra. Azzal, hogy Róma elkezdte hivatalosan használni az Anno Domini bevezetésű időszámítást, szinte azonnal tévútra lépett vele.
- Szinte törvényszerűen létre kellett jönnie a kronológiában a „sötét középkornak” nevezett forráshiányos időszaknak. Szinte törvényszerű, hogy korban a sötét középkor elé datált szénizotópos vizsgálatok pontatlanok, túl nagy tűréssel dolgoznak, és szintén törvényszerűnek mondható, hogy a valós helyükre kerülő fogyatkozásoknál jóval kisebb értékű deltaT is elegendő. Az sem véletlen, hogy az időszámítás hibáit firtató társelméletek a sötét középkor környékén keresgélnek.
- A további beszélgetés során az elmélet elmagyarázása nem igazán sikerült. Képtelen voltam számok nélkül elmondani a lényeget. Próbáltam egyszerűsíteni a vonalat, de az ismerősöm kis idő múlva szólt, hogy elvesztette a fonalat. Akkor ébredtem rá, hogy a levezetések egy kicsit „számosabbak”, mint kellene, és itt sem látni a „királyi utat”. De vigasztalásul egy családi történet:
Édesanyám és a kamasz fiam egy kosárlabda mérkőzést néztek a tévében. A nagymama és unoka közös szurkolása közben mindig történik valami különleges. Édesanyám egyre-másra ócsárolta az éppen mellédobó játékost: - Miért nem tudja bedobni? Hogy lehet ilyen kétbalkezes? Dobd már be... - és így tovább, és így tovább. A fiam, valamennyire ismerve a kosárlabda nehézségeit, megjegyezte, hogy ez azért nem olyan egyszerű. Mire az életében sohasem sportoló Édesanyám csak legyintett egyet és annyit mondott: Ah, nem olyan nehéz az! Azóta a családban, ha találkozik valamelyikünk egy lehetetlen vagy nagyon nehezen megoldható feladattal, őt idézzük.
- Szóval, nem olyan nehéz ez - mondanám én. Azonban az elmélet felépítése során jó néhányszor kellett az elejétől átfutni, újraszámolni, újra értelmezni az adatokat, amikor egy új probléma megoldása közben elveszett a fonal. El kellett fogadnom, hogy nem egyszerű.
- Talán ezért is maradhatott rejtve és került csak most a felszínre. Kérdés, mi az, ami nehézzé teszi az elmélet megértését? Mi az, amivel különbözik ez az elmélet, más történelmi jellegű tanulmánytól?
- Mondják, ha három számnál több szerepel egy beszélt szövegben, követhetetlen lesz. Ráadásul egy szám és egy időpont egy mondatban tovább nehezíti a megértést. Ezeket valahogy nehezen dolgozza fel az elménk. Itt pedig van bőven, hisz időszámítás, kronológia a témája.
- Ugyanakkor a sok szám mellett van egy jellemzően más színezete a tanulmánynak. Az egész valami új, valami más. A tabukkal szembeni kritikus hozzáállás vagy szemlélet. Sajnos vagy természetesen, egyféle ellenállást hoz létre jóformán mindenkiben, ha kultúrájának alaptételeit vonják kétségbe. Maga az elfogadás hiánya is gátolja a megértést.
- Amire mindig vigyáztam és igyekeztem betartani: kizárólag ésszerű, logikus magyarázatokat kerestem és fogadtam el, a hétköznapi élet racionalitására támaszkodva. Igyekeztem távol tartani magam az érzelmi, szubjektív történelemszemlélettől, amire - meglátásom szerint - szintén igény van és talán szükséges vonala is a mindennapi és a politikai, hatalmi élet gyakorlatának.
- Ehhez az elmélethez azonban elengedhetetlen a „két lábbal a földön”, jellegű életszerű eseményértékelés, hogy közelebb lehessen kerülni a valós történelmi eseményekhez.
- Ezt az életszerűséget követtem következő, különálló hipotézist összeállításánál, ami talán az elmélet legérzékenyebb, leginkább felkavaró gondolatait tartalmazza.
- A húsvéttábla utólagos módosításának időpontja a nulla számérték európai használatához kötődik. Csak akkor vált lehetségessé, anélkül hogy anakronizmus jönne létre, amikor a nulla napos Hold - az epakta értéke - már értelmezhető volt a matematikai gondolkodásban. Ez pedig körülbelül az 1200-as évek után jöhet szóba.
- Ugyanakkor, az 1200 évek elején hajtja végre a katolikus egyház történetének legkegyetlenebb, emellett a legérthetetlenebb vallási üldözését. Ebben az időszakban pusztítják el a manicheizmusra épülő nézeteket valló katharokat, az időszámítást elterjesztő manicheista irataikkal együtt.
- Ekkor kapcsolódik össze, mind korban, mind oksági viszonylatban a húsvéttábla módosítása és az a bizonyos ijesztő információ miatt történt eseménysor.
- Az kijelenthető, hogy a probléma nem az volt, hogy az időszámítás a pártusoké. Ez egy újraszámolással megoldódott volna. A probléma eredője a pártusok érájának neve, az Úr/Domini időszámítása elnevezés volt, ami miatt felmerült, hogy Úr Jézus pártus származású volt. Az elmélet igent mond erre, de önmagában talán még ezzel is megbirkózott volna az egyház. A nagyobb próféták mindegyike nemes vagy gazdag származású volt, és nagy tekintélyű háttér állt mögötte.
- Az igazi problémát valójában az ebből származó következtetések jelentik. Életének eseményei az apokrif és az Újszövetségi evangéliumok leírása alapján, valamint a keleti területeken közismert információ miatt felmerült az a keresztény egyházra végzetes gondolat, hogy Jézus feltámadása azt is jelentheti, hogy továbbélte életét.
- A kereszténység alaptételét jelenti az a tézis, hogy Isten Krisztus képében emberré lett, magára vette az emberiség összes bűnét, és kereszthalált halt, hogy áldozatával megváltsa a benne hívőket. Majd kiderült, hogy emberként élt tovább, nem pedig a mennyben, az Atya jobbján. Ez már valóban elfogadható ok volt a pánikra.
V. A FELISMERÉS KORA
- A pártus Jézus, mint lázadó gondolat nem előzmény nélküli: Jézus pártus származását taglalja Badiny Jós Ferenc A pártus Jézus című munkájában. Az elméletben kizárólag az Úr/Domini szó miatt vetődik fel újfent a kérdés. Jézus neve és megszólítása már a legkorábbi iratokban is Úr volt: így, ha a pártusok időszámításának neve Úr/Domini, akkor Úr Jézus szintén pártus származású volt?
- A válasz pedig valószínűsíthetően igen, mivel az evangéliumi írások arra utalnak, hogy Úr Jézus a pártus birodalom uralkodó családjának rokonságához tartozott és a vitathatatlan tekintélye pedig ebből a tényből ered.
- A napkeleti bölcsek királyt, krált, malka-t, arká-t keresték. E miatt nem látott ebben problémát Heródes, mert a pártus uralkodóház királya, tagja volt. Így válhattak később a bölcsek háromkirállyá. Magas rangjuk által pedig hozzájuthattak azokhoz az információkhoz, ami miatt Egyiptomba menekítették a családot.
- Jézus pártus származását vállalja is Pilátussal történő párbeszédük során: Az én Királyságom nem ebből a világból való.
- Ezután Pilátus mindent megtett, hogy mentse Jézust. Először jobb belátásra próbálja bírni a feltüzelt tömeget. Miután kudarcot vall, egy méltatlan – csak rabszolgák esetében alkalmazott - de az első napot túlélhető kivégzési formát választ, a keresztrefeszítést.
- A feltámadásról: Helyükre kell tenni a múlt misztikumait, amiket sérthetetlen dogmaként őriznek az erre hivatottak. Ilyen dogma Jézus feltámadása is, mert aki feltámadt, az nem halt meg.
- Ma a klinikai halál állapotának nevezi a tudomány, ahonnan visszatérők tovább élik életüket, csak sokszor teljes fordulattal az addigi életfelfogásuknak, pozitív értelemben. Jézus is feltámadt - és fel kell nőni, nem maradhatunk mesevilágban élő gyerekek: Jézus utána továbbélte életét.
- A tanítványai találkoztak vele, látták gyógyuló sebeit, ember volt. Damaszkusz környékén Pálra térítette Sault, ami nagyon messze van attól a helytől, ahol a tanítványok utoljára látták, állítólag felhőbe, mennybe emelkedve.
- Feltehetőleg hazafelé tartott - illetve menekült üldözői elől - kísérőivel az Úr országába, az akkori pártus uralkodó védelme alá, mert nem halhatott meg. Halála Jeruzsálem pusztulását okozta volna, és birodalmi szintű konfliktushoz Róma és a pártusok között.
- A keresztrefeszítés: Jézus megfeszítésének folyamata sokban más volt a szokásosnál. A keresztrefeszítés egy hosszan tartó kivégzési mód volt, amelyet többféleképp rövidíthettek meg. Előzetes korbácsolás, kifárasztás, csukló alatti felszögelés, lábszáreltörés, lándzsaszúrás a szívbe, tűzgyújtás a kereszt alatt, stb..
- Az ostorozás állítólag megtörtént, de csak a katonák voltak jelen. A keresztet már Simon vitte, hogy ne fáradjon el. A tenyerén ütötték át szöget, nem a csukló alatt. Ennél erősen fel kellett kötni a kart, különben nem tartja meg. Ez azt is jelenti, hogy a kötél tartotta őt.
- Mirhás bort itattak vele, amit keserű epeként közöltek a körülálló néppel. Ez ismert gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő gyógyszer volt abban a korban.
- A katonák eltörték a két lator lábát, hogy siettessék halálukat, de Jézusét nem. Írások szerint már halott volt hat órával a felszegezés után. Egy tapasztalt hozzáértő (pl. Petronius centúrió) könnyedén ejt olyan látványos sebet, ami csak a hámréteget sérti és elkerüli a létfontosságú szerveket.
- A keresztrefeszítésnél nem volt szokás leszedni a holttesteket. Ez is része volt a büntetésnek. Jézus esetében mégis kivételt tettek. A testet pedig átadták Jézus belső köreihez tartozó esszénus Arimathiai Józsefnek, aki egy vadonatúj, sírnak még sosem használt helyre viszi.
- Az őrség története Péter apokrif evangéliuma alapján: Az őrséget három napra kérték, hogy távol tartsák az embereket, és ne derüljön ki, hogy Jézus él a népakarat és ítélet ellenére. Újra megjelenik Petronius centúrió, hogy a beavatottak száma minél kisebb legyen.
- Az őrség harmadik napján megérkeztek - fényeket és zajokat keltve - a megkínzott Jézust menekítők. Ezzel létrehozzák az állítólagos Isteni eredetű feltámadás misztikumát.
- Nem csak a rómaiak őrködtek, hanem helyi öregek is néhányan, akik megértették, hogy nem lenne jó magukra haragítani a pártusokat. Nem lépnek közbe, csendes szemlélői az eseményeknek.
- Még az éjszaka jelentik az eseményeket Pilátusnak. Pilátus válasza pedig a megkönnyebbülés szava volt: Tiszta vagyok az Isten fiának a vérétől. A vének arra kérik őt, hogy tartsák titokban, de nem a feltámadást. Azt, hogy a halálos ítéletet nem hajtották végre és Jézus élve távozott.
- Egy kiegészítés: ha Jézus 240-ben született, akkor ÚR/AD 273-ban lett 33 éves. Ebben az évben Nissan 15-e - telihold napja - március 21-re esett és valóban pénteki napra. Ezek szerint Jézust ÚR/AD 273 március 21-én, pénteken feszítették keresztre és vasárnap, március 22-ről 23-ra virradó éjszaka nézték végig Péter evangéliuma szerint Jézus elvitelét az őrségen álló szemtanúk.
- Jézus feltehetőleg folytatta, amit elkezdett, ezért egy pártus prófétát kell keresnünk. Egyet ismerünk. A manicheizmus megalapítóját, anyja révén a pártus rokonságból származó Manit.
- Mani-Jézus párhuzamok: A mai ismeretünk szerint több mint kétszáz év különbséggel élt vallásalapítók közötti párhuzamok olvashatóak a lenti táblázatban.
Jézus | Mani | |
Származása: | pártus rokon, herceg | pártus rokon, herceg |
Hitéleti szerepe: | vallásalapító | vallásalapító |
Anyja neve: | Magdalai (?) Mária | Mariam (pártus rokon) |
Apja neve: | a zsidó származású József | a zsidó származású Pattiq |
Született/Meghalt: | Betlehem | Beth Lapat |
Anyanyelve: | arámi és héber | arámi és héber |
Első vallási közössége: | zsidó-keresztény bemerítő közösség | zsidó-keresztény bemerítő közösség |
A közösség neve: | esszénusok | elkhaszaiták |
Hasonló nevű helyeik: | Názáret (an-Nasiri, Nasrath) | Naser |
Elhívásai: | 12 évesen | 12 és 24 évesen |
Testi sérülések: | keresztrefeszítés nyomai | lába maradandóan sérült |
Ikertestvér: | Tamás (Didymos) | Didymos |
Megnevezésük az írásokban: | Úr Jézus | Úr Mani (Mar Mani) |
- Az kijelenthető, hogy túl sok az egyezés ahhoz, hogy a két nagyformátumú vallásalapító különböző személy legyen, tudván, hogy az időszámítás, amelyben elhelyezték őket, problémás.
- A manicheista iratokban Jézus egyértelműen a legnépszerűbb. A keresztrefeszítésről sehol nincs említés, míg a kereszténység tanaiban ez a központi elem. Talán mert megalázó büntetésnek számított akkoriban és meg volt bundázva. A szenvedő Jézus alakja viszont komoly szerepet kap.
- Hitetlen Tamást - neve az arámi Taumá vagy Tómá-ból ered, ami ikret jelent - a szénizotópos vizsgálat abba a korba teszi, ahol az elmélet szerint Úr Jézus/Mar Mani élt.
- Jézus ismert életrajzi adatai szinte azonosak a szintén pártus Mani életrajzi adataival, sőt, Mani adatai kiegészítik Jézus hiányzó adatait. Az alábbi összehasonlító táblázatban láthatóak azok az adatok, amelyek mindkettőnél azonosnak vagy hasonlónak lehet tekinteni.
- A próféta pecsétje: A közelmúltban több manicheista forrás került elő, köztük egy különleges lelet, egy kristályból vésett pecsét. A kristálypecsétről kiderült, hogy Mani ezt használta az írásainak hitelesítéséhez, leveleinek lezárására, amiről Gulácsi Zsuzsanna, adott ki egy tanulmányt 2011-ben „A próféta pecsétje” címmel. A képeket és az adatokat az ő munkájából kölcsönöztem. Mani pecsétje kb. 29 mm-es átmérőjű és 8 mm magas kvarc korong. Az egyik oldalán lapos, a másikon domború. A pecsét kerületén egy arámi felirat fut körbe. A középső alak valószínűleg Mani lehet, akit két szembenálló alak veszi körül.
- A professzornak a pecsét manicheus eredetét az arámi írásjegyek beazonosításával meggyőzően sikerült bizonyítania. Az arámi szöveg és fordítása:
Mānī šelīhā d-Išōʿ mešīhā - Mani, Jézus Krisztus apostola
- A részletesebb elemzés az V. fejezetben található. A továbbiak a próféta pecsétjének saját olvasatát mutatjuk be. Mivel a hipotézis szerint ugyanannak az embernek (Jézus/Mani) két életszakaszáról van szó - ezért értelmezésünknek itt-ott más irányt vesz.
- Az egyik legfontosabb váltás, hogy a felirat kezdő szava más is lehet, mint a professzor tanulmányában megadott Mani kifejezés. Alább egy elforgatott képrészlet a véset leghosszabb karakteréről. A képen látható hosszú jel - az alef - amire korabeli szóközként tekinthetünk, és a vesszőt helyettesíti az értelmezésben.
- Amikor felvésik a szöveget, marad egy üres rész, amit egy elemmel töltenek ki, hogy ne lehessen oda beírni. Ez itt az alef, amit akkorára véstek be, hogy kitöltse az üres részt. Ez viszont más kezdetet ad a feliratnak. Eszerint nem a Mani kifejezés lesz, hanem az alakok alatt elhelyezkedő Messiás. A szöveg új rendje a következő: Messiás Mani Apostol Iszá. Azonban a "Messiás Mani" alakra nincs példa.
- Újraelemezve, a szöveget két kifejezésre lehet bontani. Mani, források szerint, magát a „próféták pecsétjének”nevezte. Ez pedig egy pecsét, Mani pecsétje. Rajta három, egymásra igencsak hasonlító alak, egy az előtérben és két hátsó, szimmetrikusan a körbefutó szöveggel. Nevezhetjük a „próféták pecsétjének”. Az alakok pedig próféták, azaz messiások.
- Mani három próféta utódjának, kifejeződésének tartotta magát, Buddhának, Zarahustrának és Jézusnak. A próféták pecsétjén azért elég három alak, mert Jézus és Mani azonos személy. A szöveg új értelmezése pedig:
Messiás(ok) - Mani, Jézus apostola
-. A "Mani, Jézus apostola" és a "Mani, Jézus Krisztus apostola" jelentése ugyanaz. Értelmezése viszont kétféle is lehet. Az egyik, hogy Ő Jézus követője és tanainak hirdetője. Ezt tudjuk, hogy így nem teljesen igaz. Tudatosan hozott létre egy olyan univerzális alapokon nyugvó gnosztikus vallást, amely ötvözte a kereszténység, a zoroasztrizmus és a buddhizmus hitelveit.
- A másik, hogy Ő Jézus Krisztus apostola, egyszemélyben. Vagyis a feltámadt Jézus, aki Maniként élt tovább. A manicheista iratokban Jézus egyértelműen a legnépszerűbb figura. Jézus keresztrefeszítéséről pedig sehol nincs említés. Talán azért, mert megalázó, méltóságot sértő büntetésnek számított akkoriban. A szenvedő Jézus alakja viszont komoly szerepet kap. Mani kötődését Jézus szellemiségéhez erősíti, hogy Mani saját magát Jézus Paraklétoszaként azonosította.
- A pánik kora: Korábban állítottuk, hogy találtak valami ijesztőt a kereszténységre nézve. A feltett kérdésre, hogy miért volt szükség az értelmetlen hamisításra, a megfeszítést túlélő Jézusban, illetve a pártus Jézus/Mani azonosságban lényegében megtaláltuk a választ.
- Az igazán megrázó felismerés valami olyasmi lehetett, hogy itt van a szemük előtt egy egyre jobban terebélyesedő közösség, a katharok, akik azt vallják, hogy a pártus származású Jézus nem halt meg a kereszten, hanem tovább hirdetett egy, a katolikustól jelentősen eltérő és vállalhatóbb tanítást.
- A Dionysius-féle húsvéttábla módosítását csak akkor hajthatták végre, amikor a kor ismeretanyagában már jelen volt a nulla számérték ismerete - és elég távol az indictio szerinti évszámítástól, hogy elkövessék Dionysius argumentumainak hibáit.
- A felismerés okozta pánik kezdete és az első intézkedések dátumai és Kálti Márk szabatos dátumbevezetéseinek sorában lévő szakadás alapján 1190-1198 közé tehető. A húsvéttábla módosítása és egyéb intézkedések már ez után történtek.
- A pánik időszaka után kerül elő a megosztó viták tárgya, a torinói lepel. A feladata lenne Jézus isteni eredetű feltámadásának bizonyítása. Három laboratórium szénizotópos vizsgálata a leplet 65%-os megbízhatósággal 1273-1288 közé, 95%-os megbízhatósággal 1262 és 1388 közé tette.
- Összefoglalva a pánik korának eseményeit: Nevének jóhiszemű félreértése miatt bevezetésre került az egykori pártus birodalom időszámítása. Az időszámítás eredetének felfedezése után rájönnek Jézus életével és feltámadásával kapcsolatos anomáliákra.
- Egy egykori forráson keresztül azonosítják a problémát a manicheizmussal, illetve a katharokkal. A hatalom, a befolyás megőrzése érdekében iszonyú pusztítást végeznek mind a hívők, mind a könyveik között. Rágalmazó írásokkal, bűvészmutatványokkal, hamisításokkal hiteltelenítik a manicheizmust és írásait.
- Dionysius Exiguus munkáin keresztül az egyes évszámhoz rendelik Jézus, illetve Augustus császár korát. Az évszámhoz megadnak egy hiányos számítási módszert, ugyanakkor tudatában vannak a valós évszámnak. Alkotnak hozzá egy pontos húsvéttáblát és leteszik olyan korba, ahol abban a formában nincs keresnivalója.
- Megváltoztatják az évek bevezetésének formuláját „Anno Domini”-ról „ab incarnatione Domini” alakra. A meglévő iratokban átszámíttatják az arszakidának gondolt évszámokat, például Kézai évszámait.
…csak a jövő biztos, a múlt mindig változik…
Befejező gondolatok
Valamikor a múlt század nyolcvanas éveiben, érdekes történetek mesélésében nagy örömét lelő ismerősömA neve Urbán Antal. Fiatalemberként sokszor kaptam tőle pozitív megerősítéseket és hasznos inspirációkat. egy fura kérdést tett fel nekem:
- Szerinted mi a biztosabb, a múlt vagy a jövő?
Rövid ideig tétováztam, ismerve őt, éreztem, hogy lesz valami csalafinta csavar a kérdésében, de természetesen a válaszom az volt, hogy a múlt. A múlt visszavonhatatlanul és megváltoztathatatlanul megtörtént, míg a jövő bizonytalan, mivel senki sem tudhatja előre, hogyan fog alakulni.
- Szerinted - mondta és folytatta - meg általában minden hasonló gondolkodású ember számára. De nem a hatalom, a hatalmat birtoklók számára. Ők pont fordítva gondolkodnak. Vagyis a jövő a biztos, mert az meg fog történni és senki sem tudja megakadályozni. A múlt azonban nem biztos, hogy úgy lesz, ahogyan a hétköznapok embere gondolná. Azt majd mi - a hatalom - megmondjuk, hogyan és mi történt. Azt is, hogy egyáltalán megtörtént-e.
A párbeszéd még az egypártrendszer korszakának Magyarországán történt. Azt gondolhatná az ember, hogy ma már nem így van. Naivitás. Ez mindig is így volt és így is lesz.
Akárhogy forgatom a gondolataimat az elméletem jövője körül, mindig ugyanoda lyukadok ki. Ez az elmélet a történelem és a társtudományok szaktudósai számára óriási lehetőséget ad, hisz újra kell építeni a kronológiát és valószínűleg a saját őstörténetünket is. Új kutatások, felfedezések, új gondolatok kifejtése gyümölcsöző lehet kutatók számára.
Tudom, bátorság kell, hogy ezen az úton el merjen indulni bárki. Főleg úgy, hogy mára párhuzamos történelemszemléletek alakultak ki, amelyek önös illetve hatalmi érdekeket szolgálnak.
A „nem fogadom el” álláspont igencsak jellemző ezen a tájon, ha indokolt, ha nem. Lehetne idézni különböző ideillő mondásokat, pl. „gyáva népnek nincs hazája” vagy „bátraké a világ”, ha félelem gyengíti a belső késztetést, ami tetterőt és önbizalmat adna, nem sokat segít, de higgyék el, ez a jó út, csak rá kell lépni. A többi már nem lesz olyan nehéz.
Amikor az ötlet alapján 2009-ben leírtam az elméletemet, még semmit nem láttam abból a problémasorból, amit a kiadás utáni kutatások fedtek fel. Az új információk kissé elbizony-talanítottak, mivel igencsak érzékeny pontokat értek el a társadalmi közérzeten, akár a hétköznapok, akár a tudomány, akár a hit világára vonatkoztatva.
Ugyanakkor a megújult elmélet fejezetei erőteljes logikai láncokra épültek. Minden esetben igyekeztem olyan információra alapozni, amit valamilyen forrás valahol említ, vagy valahol, valaki kimondott.
Az elmélet tagadja az összeesküvés-elméleteket, azonban én is eljutottam egy felülről irányított, tragikus végű eseménysorig, de egy követhető logikai vonal végén.
Talán az sem véletlen, hogy most íródott meg ez az elmélet. Az emberiség tanultabb feléből egyre többen fordulnak el az aktív vallásgyakorlástól. Már elégtelennek találják azokat az ígéreteket, amit a mai kereszténység nyújt nekik. A legtöbb embernek, ennek ellenére, szinte ösztönből fakadó igénye van rá, ezért sokan keresnek maguknak más utakat, néha furcsa hitvilágba merülve.
Azt is el kell fogadnunk, hogy a hitélet nagy tanítói igyekeztek az emberiséget jó irányba terelni. Mindegyik. Arról nem tehetnek, hogy az eltérő társadalmi berendezkedések, berögződött ősi szokások és értékítéletek miatt feszültségek vannak a kultúrák és érdekek között.
Karakteres példa rá több vallás szent városa, Jeruzsálem, amiből jó volna legalább három, jó messze egymástól.
A tudásunk gyarapodása arra biztat, talán újra kellene gondolni azokat az elveket, amit az egykor élt, de az általunk megismert világból még sokkal kevesebbet ismerő tanítók megalkottak, kimondtak. A világvallásokból is több van, de elfogadják, hogy egy Teremtő van. Ebből fakadó következtetés, hogy egyik sem tudta úgy megfogalmazni létezésünk titkát és alaptételeit, hogy azok a bolygónk minden részén egészségesen működőek lehessenek. Jó lenne valami új, valami egyetemes gondolat. Ennek az egyetemes gondolatnak magvai remélem már el lettek ültetve.
Hiszem, hogy az elméletben leírt problémamegoldó gondolatokat egy tudós talán le sem merte volna írni. Ehhez egy olyan ember kellett, mint én. Nincs tudományos szintem, amit kockáztatok. Intelligencia-hányadosom valahol 155 felett van, egyéniségemre, gondolkodásomra jellemző a rendezettségre törekvés, a probléma meglátása és megoldása. Emellett van bennem egy erős elhivatottság, ami a buktatók ellenére végigkényszerít az úton, pedig nem vagyok meggyőződve, hogy látni fogom munkám gyümölcsét. Nem baj. Amit lehetett, megtettem.
| Összegyűjtött GONDOLATOK fórumai | |
| Őshonos őstörténet kérdései... | ✍🏻 cartwright (23.12.12.) |
| Pártus Jézus és egyéb furcsaságok... | ✍🏻 SzekeresS (23.10.09.) |
| Az ELMÉLETRŐL röviden, tömören... | ✍🏻 Annonym (23.10.07.) |
| Az eltévesztett időszámítás kérdései... | ✍🏻 SzekeresS (23.10.06.) |
| Fogyatkozásoktól a delta-T-ig... | ✍🏻 SzekeresS (23.09.25.) |
| Változások és újdonságok... | ✍🏻 SzekeresS (23.09.15.) |
Ma érvényes évszámok
Jelenlegi | : | 2024 |
Etióp | : | 2016 |
Kopt | : | 1740 |
Iszlám | : | 1445 |
Perzsa | : | 1403 |
Zsidó | : | 5784 |
Indiai | : | 1946 |
Bizánci | : | 7532 |
Örmény | : | 1472 |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Téves évszámok
Jézus születésétől számolt (i.e.7) | |
| Téves | Helyes |
2031 |
1784 |
Arszakida éra | |
| Téves | Helyes |
2271 |
2024 |
Szeleukida éra | |
| Téves | Helyes |
2335 |
2088 |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Civilizációk téves évszámai
Róma alapításától számolt évek | |
| Téves | Helyes |
2777 |
2530 |
Egyiptomi Nabú-nászir-éra | |
| Téves | Helyes |
2771 |
2524 |
A görög olimpiai éra | |
| Téves | Helyes |
700 ol. 0 év |
635 ol. 0 év |
Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
Fontosabb évszámok
| Az új | Történelmi események | A régi |
| ÚR e. 516 | A görög időszámítás kezdete | BC 776 |
| ÚR e. 252 | A marathoni csata | BC 490 |
| ÚR e. 242 | A thermopülai csata | BC 480 |
| ÚR e. 209 | A szalamiszi csata | BC 449 |
| ÚR e. 190 | A peloponnészoszi háború | BC 431 |
| ÚR e. 75 | Nagy Sándor halála | BC 323 |
| ÚR e. 65 | Szeleukida időszámítás | BC 312 |
| ÚR/AD 1 | Arszakida időszámítás | BC 247 |
| ÚR/AD 175 | Spartacus rabszolgafelkelése | BC 73 |
| ÚR/AD 203 | Julius Caesar naptárreformja | BC 45 |
| ÚR/AD 204 | Julius Caesar halála | BC 44 |
| ÚR/AD 220 | Római császárkor kezdete | BC 27 |
| ÚR/AD 239 | Augusztus népszámlálása | BC 08 |
| ÚR/AD 247 | Mai időszámítás előtti 1. év | BC 01 |
| ÚR/AD 248 | Mai időszámítás szerinti 1. év | AD 01 |
| ÚR/AD 531 | Diocletianus császár ur. | AD 284 |
| ÚR/AD 572 | Niceai zsinat | AD 325 |
| ÚR/AD 622 | Hidzsra (Mohamed futása) | ugyanaz |
| ÚR/AD 642 | Római Bir. kettészakadása | AD 395 |
| ÚR/AD 700 | Attila halála | AD 453 |
| ÚR/AD 723 | Az ókor vége | AD 476 |
| ÚR/AD 774 | Justinianus császár ur. | AD 527 |
| ÚR/AD 784 | Római időszám. megszűnése | AD 537 |
| ÚR/AD 800 | Nagy Károly megkoronázása | ugyanaz |
Szekeres Sándor
Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS
és a betlehemi csillag
A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, érzékeny pontokat érintve a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Szó lesz a valódi betlehemi csillagról, a történelmi, azaz a pártus Jézusról, a valós keresztre feszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora.
Talán nem is véletlen, hogy most íródott meg a könyv. Ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek.
Ezek alapjait érinti meg a könyv, új szemléletet adva az eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.