Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS és a betlehemi csillag

Köszönöm. Valóben nem. A készülő tanulmányból másoltam ki a nagyobb részét. Kérdéseire:

- Ön Nagy Károlyt is valós történelmi személynek gondolja a sötét középkor többi alakjával, eseményeivel együtt?
Igen. A sötét középkor valamennyi eseményét megtörténtnek veszem.
Sőt, valószínűleg az itt keletkezett, hamisnak ítélt okmányok nagy részét is valódinak gondolnám.

- Ha a sötét középkor időszaka feleződik, ha jól értettem, akkor csak törölni kell 250 évnyi történelmet?
Nem törölni kell, hanem csak összenyomni kb. a felére. Mai szakszóval humorosan kifejezve: Újratervezés!

Köszönöm az igen részletes választ, de gondolom, nem nekem készült?

A válasz első bekezdésére alapozva következő a kérdéseim lennének:

Ön Nagy Károlyt is valós történelmi személynek gondolja a sötét középkor többi alakjával, eseményeivel együtt?

Ha a sötét középkor időszaka feleződik, ha jól értettem, akkor csak törölni kell 250 évnyi történelmet? 

A téma folyamatban van, de mindig voltak fontosabb feladatok az elmélet körül. Idézet a legújabb kutatási szinten álló tanulmányból:

"...a kitalált középkor jellegű elméletek időbetoldásos megoldásával soha nem értettem egyet. Így a sötét középkor minden eseményét megtörténtnek tartom, csak a kronológiáját kell újraépíteni. Az összeesküvés elméleteket cáfolók azon igyekezetével, hogy egyes - kétségbe vont - események megtörténtét igazolják, egyetértek. Ezek cáfolatát elfogadom. Azonban vannak olyan, hasonló elméletekkel szembeni ellenérvek, amely azokat az adatokat vonják kétségbe, amelyekre az elméletnek is szüksége van a bizonyításhoz...

..néhány ellenérv és cáfolataik:

Az első, hogy végül is eltéveszthették, véletlenül kihagyhattak napokat az, évezredek alatt.
Cáfolata: Az eltévesztés, a véletlen kihagyás kizárható, mivel nagyon sokan használták egyidőben, tíz- és százezrekről van. Ekkora létszámnál lehetetlen itt-ott kihagyni, elfelejteni napokat, anélkül, hogy írásos nyoma ne maradjon. Ezért nem működik a beszúrásos összeesküvés elmélet sem.

A második, hogy már a naptár indításakor a papok eltévesztették a szökőéveket és négy helyett három évente illesztették be őket és Augustus idejében elronthatták a kiigazítást.
Cáfolata: A szökőnapok léptetését a papok valóban elrontották és tizenkét szökőnapot tettek be oda, ahová csak kilencet kellett volna. Azonban ezt Augustus császár egy rendelettel rendbehozta. Ezt bizonyítja a niceai zsinaton feljegyzett három napos elcsúszás. Ez pontosan annyi, amennyinek a bevezetése óta normál esetben, eltévesztés nélkül össze kellett gyűlnie az eltelt idő alatt. Tehát ki lett javítva.

A harmadik, hogy a niceai zsinat idején megemlítették a három napot és minden bizonnyal kijavították.
Cáfolata: A niceai zsinat még Constantinus császár jelenlétében sem volt olyan helyzetben, hogy egy szétesőben lévő világbirodalom naptárához hozzányúljon. Ezt erősíti meg, hogy a niceai zsinat egyetlen jegyzőkönyve sem ír a naptármódosításról. A források szerint is csak arról határozott, hogy továbbiakban március 21-t kell figyelembe venni a húsvét időpontjának kiszámításánál, akármikorra is esik a tavaszi napéjegyenlőség. A következő évszázadokban e határozatnak megfelelően, 21-et figyelembe véve számolták ki a húsvét időpontját - például Cirill és a Dionysius-féle táblázatokban is. A napéjegyenlőség pedig tovább mozgott a hónap eleje felé, egészen 1582-ig.

A negyedik, nincs arra bizonyíték, hogy Caesar idején március 21-re esett volna a napéjegyenlőség és emellett a források minden esetben március 25-t említenek.
Cáfolata: Hogy ne essünk ismétlésbe, mivel ezt már bizonyítottuk a „Március 21 vagy március 25” című részben, ezért csak annyit, hogy a 25-e a régi köztársasági naptár tavaszpontja volt, a 21 pedig az újonnan bevezetett, julianusi naptár tavaszpontja. Mindkét naptárban az év 82-ik napja.

Az ötödik, hogy XIII Gergely pápa reformjának nem az volt a célja, hogy a naptárt AD 45-ös bevezetésének állapotába visszaállítsa, hanem oda, ahol AD 325-ös niceai zsinat idején volt.
Cáfolata: Ez tény, az Inter gravissimas okirata valóban ezt tartalmazza. Azonban az előzőben megemlített cáfolat szerint bizonyítva lett, hogy már Julius Caesar naptárreformjakor március 21-re került a napéjegyenlőség. Niceai zsinat jegyzőkönyveiben pedig nincs megadva a napéjegyenlőség akkori időpontja, csak egy háromnapos elcsúszásra történő utalás..."

Elnézést, hülyeséget írtam, illetve gondoltam, Exiguus nem lehetett Diocletianus kortársa. Elszámoltam magam-ami nem nehéz

A lényeg, hogy I.Arszak nem BC 247-ben lett király-ahogy a Wikipedia írja- hanem Úr/AD 240-ben. Ez lett az időszámításuk első éve, és ehhez hozzájön még 7 év, ami ie-re esik, hiszen ekkor már urlakodott I.Arszak, csak még nem volt király. Úr/AD 240 Jézus születése, Augustus pedig így valóban Úr/AD 220-tól uralkodik Augustus néven, bár már előtte 4 évvel Octavianusként uralkodott.

Akárhogy is van, majd még sokszor át kell gondolnom a dolgokat, de Ön és önnel mások is remek munkát végeztek. Csak gratulálni tudok.

Üdvözlettel: Mleonóra

Válasz: szekeress (2022.01.24. 06:36)

T.Szekeres Úr!

Igen, de akkor nem Qurinius alatt volt az ie.8-as népszámlálás, ahogy azt Josephus állította, vagyis épp ekkor Józsefnek és ímíáűriának nem kellett Betlehembe menniük. De igaz, ez a téves időszámítás szempontjából lényegtelen. Ami lényeges-és kérdem, hogy jól értem-e- Exiguus akkor valójában Octavianus! Diocletianus kortársa volt?Köszönöm a választ.FEC

Több cáfolati írást olvastam, és ahol logikus ellenérvekkel mondanak ellent a kitalált középkor elméletének. Azonban az Ön könyvében, de itt, a honlapon sem találtam olyan részt, ahol ezekkel a cáfolatokkal foglalkozna. Mi a véleménye a cáfolati írásokban foglaltakról?

Kedves Mleonóra!

Augustus császár Res gestae-jában saját kezűleg írja, hogy a mai időszámításunk szerint i. e. 28-ban, i. e. 8-ban, és i.sz. 14-ben tartott népszámlálást. Az összeírást az "egész világon" tartották, vagyis birodalmi szintű volt.

Ugyanakkor, ezek az adatok nem biztos, hogy lényegesek az elmélet szempontjából. Az evangéliumi leírásoknak megfelelő csillagjelenségek csak a i.e 8-as évtől számolt 247-ik évnél találhatóak meg. 

Az elmélet nem azt kívánja bizonyítani, mikor született Jézus, és milyen körülmények között, az adatok amúgy is ellentmondásosak és misztikusak. Maximum feltételezi, hogy megszületett. Az elmélet azt állítja, hogy a mai időszámításunk az arszakida időszámítás, és a lényeg a 247-en van.

T.Szekeres Úr!

Na de a népszámlálás a jelenleg érvényes (téves) isz. szerint iu.6-ban volt. Quirinius ekkor volt helytrtó Szíriában, és ekkor kapcsolták Júdeát Szíriához, ami miatt népszmlűálás volt, s ami kizárólag Júődeára vonatkozott. Ezek szerint a népszámlálás ÚR/AD 253-ban volt, és Nagy Heródes sem ie.4-ben halt meg.

Kedves Mleonóra!

Tulajdonképpen igen. Apróság, hogy valójában nem tudjuk, mikor született. Azt tudjuk, hogy ÚR/AD 239/240 telén olyan bolygó- illetve csillagegyüttállások láthatóak, emelyek megfelelnek az evangéliumi írásoknak. Azt is tudjuk, hogy az evangéliumban jelzett népszámlálás megtörtént, hisz több más forrás igazolja. Ha ekkor született Jézus, akkor valahol ÚR/AD 239. december 24 és ÚR/AD 240. január 6 között lehet valószínűsíteni.

T.Szekeres Úr!

Köszönöm a választ. Akkor még egy kérdés. Amikor azt írja, hogy Jézus 240-ben született, azt én úgy értelmezem, hogy a pártus uralkodási évek kezedetétől számítva, ami 1, az uralkodás 240. éve.  Ezt veszik ma ie.7-nek. Jól értelmezem? 

Tisztelt Szekeres Úr!

Egy kissé renegát históriás ismerősöm beszélt arról, hogy a történelmi forrásokban jegyzett fogyatkozások egy bizonyos idő előtt, talán 1200-at jelölte meg, pontatlanabbak, mint ez idő utániak. Ön hogyan látja, igaza lehet ismerősömnek?

István

Válasz: szekeress (2022.01.12. 11:44)

Kedves Mleonóra!

A Nyugatrómai Birodalom bukásának éve azonos a históriai ókor végével. A mai, téves időszámítás szerint ez AD 476.

Az elmélet szerint pedig előrejön 247 évet, azaz 476+247= ÚR/AD 723.

Tisztelt Szekeres ÚR!

Kérdésem: mikorra teszi Ön a Nyugatrómai Birodalom bukásának dátumát?

Kedves Gesztesi úr!

Köszönöm az információt. Érthető, követhető.
...és sikerült a bogarat beültetni a fülembe... Lehet, hogy lesz egy fejezet a deltaT-ről... 

A "kabáthoz a gombot" jelenséggel már találkoztam a Stephenson-féle könyvben, ahol más időszámítási rendszerben íródott forrásból kapcsolt kronológiai évszámon keresztül percre pontosan határozza meg az égitestek járását... 
Időben sokkal közelebbi fogyatkozásoknál is csak közelítő talánról beszélnek...
Kicsit szubjektív ízre hajaz az eljárás...

...és deltaT lenne a cérna, amivel odavarrogatják a kívánt csillagászati eseményeket a történelmi eseményekhez...

Megjegyezném: azért nem használtam a deltaT-t, mert nem volt rá szükségem. Kb. 247 évvel később ott találtam mindazokat az eseményeket - deltaT nélkül is - amire szükségem volt.

Az elmélet szerint a mai időszámításunk a pártus időszámítás, amit neve miatt vezettek be Jézus születésétől számolt éraként. Ezzel olyan +247 év került be a sötét középkornak nevezett korszakba, aminek lényegében nincs történelme. Ez pedig hátratolta a egész római kort, vele minden egyéb korszakot...

Azért kell egy változó értékű deltaT, mert a Rómához köthető megfigyelések történelmi eseményei 247 évet - a görögé 240-et, a babiloni 232 évet - hátrébb csúsztak az időben. A kronológiai esemény egyszerűen nem találkozhat a saját csillagászati eseményével.

Ráadásul a mai időszámításunk eseményeit valós időben csak kb. 1200-től jegyzik. Ekkortájt vezették be hivatalosan. Ez tény.
Ez idő előtt csak szűk körben használták. Csak néhány eseményt jegyeztek fel benne és azok nagy részét is átszámították. 
Az 1200 előtti eseményeket, korszakokat utólag kellett beilleszteni az új kronológiába. 
Az a bizonyos deltaT valójában 1200-tól visszafelé kezd igazán erős értékeket felvenni. 
Minél erősebb legyen az a cérna?

Üdvözlettel: Szekeres Sándor

Kedves Szekeres úr!

Tulajdonképpen véletlenül akadtam rá az interneten a „Kronológia sarokpontjai” című írására. Erre készítettem bejegyzést tegnap. 
Köszönöm, hogy válaszolt, mert úgy látom sok dolgot tisztázni kellene.
Kronológiával foglalkozik, de azt írja, hogy a deltaT semmilyen értéke „nem játszik nálam”. Szerintem ez egy elég nagy hiba. Ugyanis egy történelmi napfogyatkozást (sok ilyen példa szerepel Önnél) egyszerűen nem lehet egyértelműen meghatározni vagy modellezni e nélkül. Más-más deltaT-vel számolva ugyanaz a napfogyatkozás a Föld egész más helyéről, más időben, vagy eltérő fázisban látható. 

De mi is az a deltaT? 

A Föld forgási periódusának változása, más szóval a forgási sebesség változása. A Föld és a Hold árapály-erőkkel hatnak egymásra. A Hold tengeri dagályokat idéz elő a Földön, míg a Föld a Hold anyagát "megnyújtva" és összenyomva idéz elő dagályokat. Ez a folyamat a Földtől rengeteg forgási energiát vesz el. A tengerek és a Föld-felszín közötti árapály-súrlódás miatt a Föld forgása minden évszázadban kb. 0,002 másodperccel lassul. Ez a deltaT. A Föld-Hold rendszer impulzusmomentumának azonban állandónak kell maradnia, ha az árapályokkal keltett hő veszteségét elhanyagoljuk. Ha tehát a Föld impulzusmomentuma csökken, a Holdénak növekednie kell. Ez csak úgy valósulhat meg, ha a Hold nagyobb pályán mozog a Föld körül. A Hold-pálya legtávolabbi pontjának távolsága kb. 3,8 centiméterrel nő évente. 
Ez a lassulás igen kicsinek tűnik, de hosszú időn keresztül akkumulálódik és több száz vagy több ezer év távlatából már jelentős nagyságú lehet. Pontos műszerekkel ma már mérni tudjuk ennek értékét. Az ókorra nézve azonban nincsenek adataink, csak elméleti extrapolációt lehet csinálni. Ezért születtek különféle szerzők munkáinak eredményeként egymástó különböző deltaT függvények. Hogy melyik felel meg a valóságnak, azt nem tudjuk. Mindössze annyit feltételezhetünk, hogy a Föld forgásának lassulása hasonló mértékű lehetett az elmúlt néhány ezer évben.

Miért olyan fontos ez? 

Amikor egy napfogyatkozás bekövetkezik, akkor a Hold árnyéka a Föld felszínére vetül. Igen ám, de mely részére? Ez attól függ, hogy éppen „hogy fordult be” a Föld az árnyékkúp alá. Akik napfogyatkozásokat számolnak és erről térképi ábrázolásokat is készítenek, mindig egy bizonyos deltaT-vel dolgoznak. A különböző deltaT értékek olykor egy-egy fogyatkozásnál a Föld pillanatnyi szög-elfordulásában akár 10-50 fokot is jelenthet! Tehát mondjuk, ha egy fogyatkozás néhány száz évvel ezelőtt Athénból teljes fogyatkozásnak látszott, egy másik deltaT-vel számolva csak részleges volt, de lehet, hogy egyáltalán nem is látszott!

Kabáthoz a gombot, és nem fordítva!

Vannak történelmi feljegyzéseink, amelyek (némi bizonytalansággal) beszámolnak nap- vagy holdfogyatkozásokról. Ha pontosítani szeretnénk a dátumot, hát megkérik a csillagászokat, hogy nézzék meg, az időtájt mikor volt fogyatkozás. És akkor a csillagászok számolnak valamelyik deltaT értékkel. Ez alapján mondanak egy időpontot. De nem biztos, hogy jó, mert más értékkel számolva máskorra esne az esemény. Itt azután a „tekintély-elv” érvényesül: egyes csillagászok számításait elfogadják, másokét kevésbé megbízhatónak gondolják. De mindenképpen a „kabátot illesztik a gombhoz”. 

Nem tudom, hogy mennyire volt érthető, amit idáig leírtam, de vegyünk egy példát!
Kr.e. 585 május 28-án volt egy napfogyatkozás, amely állítólag véget vetett Aliattész méd és Küaszarész lüd király közötti csatának Kis-Ázsiában, a Halüsz folyó torkolatánál. Állítólag a harcosok megrémültek attól, hogy „eltűnt” a Nap az égről és sötétség állt be. Valóban volt a térségben egy teljes napfogyatkozás (centruma Ankara környékére esett), de a lűd-méd csata színhelyéről nézve, csak délután hatkor kezdődött. Akkor már a Nap a nyugati horizont közelében járhatott, a harcoló felek aligha figyelhettek fel egy kezdődő fogyatkozásra. Valószínűleg észre sem vették. Ám, ha egy másik deltaT-vel számolunk, kiderül, hogy egészen más szituációt kapunk. Kr.e. 600 szeptember 20-án a kérdéses helyről nézve déltájban csaknem teljes napfogyatkozás volt látható.

Kedves Szekeres úr!

Remélem nem fárasztottam ki. Még évekkel ezelőtt Hunnivári Zoltánnal együtt dolgoztunk hasonló problémákon. 
Van egy nagyszerű és megbízható számítógépes alkalmazás, amellyel (minden csillagászati ismeret nélkül) Kr.e. 2000 és Kr.u. 3000 közötti összes nap- és holdfogyatkozás kirajzolható, ráadásul tízféle deltaT választásával. Kezelését nagyon könnyű elsajátítani, merem nyugodtan ajánlani. Van egy „free” változata is, de korlátozott időintervallumban működik csak. A teljes „full” verzió letölthető a következő helyről:

http:// www.alcyone-ephemeris.info/alcyone_eclipse_calculator.html

 
Üdvözlettel: Gesztesi Albert

Kedves Gesztesi úr!

Nagyon köszönöm értékes hozzászólását.

Nem vagyok csillagász, így a deltaT semmilyen értéke nem játszik nálam, illetve szakmai hozzáértés hiányában nem foglalkoztam vele.

A Kronológia sarokpontjai csak egy kiegészítő fejezete az Eltévedt időszámítás elméletének. Igaz, nagyon fontos része.
Az elmélet tárgya, egyúttal a téma központja a jelenlegi időszámításunk és a történelmi kronológia hibája.
A csillagászatot csak annyiban érintettem, hogy be tudjam azonosítani az elméletet megerősítő fogyatkozásokat.
Számítások meg sem fordultak a fejemben, mivel nem vagyok ennek szakembere. Itt inkább informatikusnak mondanám magamat.

Nem tudom mennyire ismerkedett meg az elmélettel - jelenleg kiadás előtt állok - és a honlapon lévő anyag is napról-napra változik. 

Megkérdezném: ebből a szempontból nézve a deltaT értéket, mennyiben érinti az elméletemet?

Nézegetem munkáit, ennyi idő alatt természetesen csak a címeket, témákat tudtam átnézni.
Például a Karácsony és a csillagok című előadását, ami találkozik az elméletemmel.
Az elmélet pedig konkrétan rámutat egy elfogadható, ténylegesen megtörtént "betlehemi csillagegyüttállásra" 239/240 telén.
Érdeklődve fogom nézni a fennlévő anyagait.

Üdvözlettel: Szekeres Sándor

Tisztelt Szekeres úr!

Érdeklődve olvastam a Kronológia sarkpontjai c. írását, amelyben számos fogyatkozást dolgoz fel. De sehol nem találtam, hogy ezek a fogyatkozások milyen "deltaT"-re lettek számolva. Ugyanis legalább egy tucat, különböző deltaT ismert. Pl. Chapront and Chapront Touze (1991), JPL Horizons, JPL Horizons until rev. 3.15, Morrison and Stepenson (1982 és 2004), Stephenson and Houlden (1986), stb. A számomra leginkább elfogadott elmélet szerint az utolsó 2000 évben a deltaT értéke 0 volt! Érdemes lenne ezzel megvizsgálni a fogyatkozásokat, amik bizony erősen különbözni fognak Ginzel adataitól. 

Üdvözlettel:  Gesztesi Albert

Üdvözlöm!

Hihetetlen, amit itt leír. Csodálkozom, hogy nem látok kötözködő beírásokat. Pedig rálépett néhány tekintély lábára.

Takács E.

Badiny Jós egyik állítása, hogy Jézus nem zsidó volt, hanem pártus herceg. A magyarság pedig a sumérokkal, szkítákkal, és a pártusokkal rokon. Ebből következően Jézus magyar volt.
Badiny meggyőződése szerint Galileában nem laktak zsidók, ezért Jézus és tanítványai sem lehettek azok.
Az evangélium „nemzetek Galileájának" nevezi, jelezve, hogy Galilea vegyes lakosságú volt. Ettől még laktak zsidók Galileában, amit a régészeti feltárások (pl. zsinagógák romjai) és korabeli források (Josephus Flavius) mutatják, és tény, Jézus apostolai közül tíznek héber neve volt.

Idézet innen: http://jezsuita.blog.hu/2010/06/18/partus_jezus

Igen, egyetértek. Azonban a magyar fordításokban a rokonértelmű "születés" kifejezés változatait használják mindenütt. Itt pedig Úr és Urunk közti különbségre próbáltam rámutatni, függetlenül a pontos fordítástól.

Incarnatione=Megtestesülés  és  nem  megszületés

Tisztelt Szekeres Úr!

Az "Úr" és az "Urunk" szavakban én nem látom azt a meghatározó különbséget, hogy ebből ilyen messzemenő következtetéseket lehessen levonni. 

Bizonyára valami elkerülte a figyelmemet. Örülnék ha megvilágítaná a problémát.

Válasz: szekeress (2020.11.04. 18:46)

Egy érdekes részletet találtam a Nyirkai jóslatban:

A tevék magyar hajcsárai Manó bőrét húzzák Krisztus képére, hogy megtévesszék a népet, és aranyra válthassák a félhold csillogását.

Dragon akkor ha ezt figyelembe vennék át kellene az egész miskulanciát amit összehazudoztak írni...

DE! érthetö, bár néha vissza kellett lapozni a képekért mert ha azok nem volnának betéve csak nézne az ember ki a fejéböl mint ló a mozijegyre - mi is az.

Viszont a rajzolt illusztrációkkal egyértelmü.És mosolygok, hogy akiket szapultak ugyi eleinket mégis az alapitó idöszámitását használja a világ...

Nincsenek véletlenek ahogy az se véletlen ma Adia Bene Kharax Mária szimbóluma a nöi istenségnek! - amit számüztek a patriarchális papok.

 Köszönet a munkáért..

Tóth Gyula munkáját ismerem...azaz tanulmányoztam mert ez mindkettö totál történelem.

Észrevétel

"Az első lázadó gondolatot Jézus pártus származásáról még Badiny Jós Ferenctől ismerte meg az olvasó közönség."

Ez így van, főként a magyar közönségre vontakoztatva. Szélesebben kitekintve azoban:

Jézus életét és pártus származását -- korabeli szír, kopt, palesztin, török stb iratok alapján - részletesen  leírja és összefoglalja egy korábban megjelent könyv:

IESÄT NASSAR The story of the life of JESUS THE NAZARENE by Peter v F.Mamreov, Anna F. Mamreov, B.A.F. Mamreov. New York, Sunrise Publishing Company 1895.

Jóval később megjelent a német nyelvű fordítása is, szerzőként a német fordító nevét tüntetve fel....
Más nyelvre - tudtommal - nem fordították le. A könyv forrás értékű anyagokat tartalmaz.

Válasz: szekeress (2020.01.21. 15:30)

Sándor!

Magának igaza van. Én nem értek ehhez. Nekem túl magas, hogy követni tudjam bonyolult okfejtését. Amit eddig megismertem, nekem az is bőven sok. Nem azért gondolom igaznak elméletét, mert értem.

Azért, mert ha nem lenne igaza, már rég szétszedték volna, mint azt a másikat, a kitalált középkort. Magáéról egy sort sem lehet találni, sehol. Nem mernek megszólalni. Elismerni sem merik magát, mert félnek elsőnek megszólalni. Inkább agyonhallgatják. Ne is számítsom rá, hogy életében erre sor kerül. Ez lehet jó is, rossz is. Jó egészséget és sok sikert kívánok!

Elképesztő! Tudd erről valaki? Mert nagy a csend körülötte. Érdekelne, mit szól hozzá az egyház? Van valami visszajelzés Ön felé?

Olvasni sem könnyű, írásról nem is beszélve. Hogy minden minden betűje hiteles legyen, rengeteg kutató munkára lehetett szüksége!

Fel sem tudom fogni, hogy ilyen témában valaki ennyire otthon tudjon lenni. A szóhasználattól kezdve a magyarázatokig, ilyen egyértelműen tudja átadni ezt a tudás anyagot! Szép!

Bali

Kedves Sándor!

Nagyon alapos, részletes munka! Gratulálok! Ssakkozóknak könnyű - ők képesek ilyen mélységű rálátásra.

Üdvözöl - egy amatőr

Üdvözlöm Szekeres Úr!

Azt biztosan állíthatom, hogy nem tartozom az elméletét azonnal elfogadó olvasói közé. Határozott, saját elképzelésem van a témáról.  Azt azonban kijelenthetem, hogy jó, sajnos túlságosan is alapos munka. Gratulálok.

A számok világában én könnyen el tudok veszni, de ha ez igaz, hogy lehet, hogy senkinek sem tűnt fel eddig egy ekkora hiba az időszámításban? Nem lesz egyszerű szembemenni a berögzült és elfogadott nézetekkel.

Nagyra értékelem a munkáját, bár még nem értem a végére. Illiget olvastam, de nem éreztem hitelesnek. Az előző könyvét sokkal hihetőbbnek, realistábbnak és érthetőbbnek tartom. Amit pedig eddig elolvastam az új könyvéből, elképesztő gondolati mélységről tesz tanúbizonyságot.

Nem áll szándékomban túldicsérni a szerzőt, de tetszik az az önbizalom ami árad belőle, amellett jó érzékkel látja a leküzdendő akadályokat.

Gratulálok a honlaphoz és az elméletéhez!

Erdélyi G.

Nagyon összeszedett és elképesztő mélységben ásta magát bele a témában. Gratulálok! Néhány esetben vannak fenntartásaim, de ezt tudjuk be annak, hogy a tanulmányaim során kialakult saját elképzeléssel kezdtem neki az olvasásnak.

Egyetértek az előttem szólóval. Az első írásomat megmutattam egy egyetemi tanárnak, udvariasan eltanácsolt, mondván, hogy még az egyetemeken és intézményeken belül is véres harcok folynak az elismerésért. Kívüle pedig semmi esély rá, tehát csak akkor vágjak bele ha eltudom viselni a semmibe vételt, a mellőzöttséget. Nem tudom téged figyelmeztetett-e erre valaki. Akár igen, akár nem, kívánom, hogy légy erős! Nagyot alkottál, és talán egyszer majd értékén fogják ezt kezelni.

Olvasom írásodat és csak ámulok, hogy milyen alapos, a legapróbb részletekig menő munkát végeztél. Le a kalappal előtted! Kár, hogy csak kívülálló, esélytelen, hiányos felkészültséggel rendelkező egyén (és akkor még udvarias voltam) próbálkozásának fogják tekinteni. 

Kedves Sándor!

Tóth Gyula honlapját végigolvasva jutottam el ide. Fantasztikus, ahogyan ő, és Ön is igyekszik rendet vágni az ellentmondó adatok dzsungelében, ki, ki saját ötletes módszere szerint. Odaát épp egy kis csillagászati támogatás hiányzott volna, ami itt viszont megvan. A végeredményét olvasva viszont némi csalódás fogott el, mert elveszni láttam a kiindulása idején felhasznált: Atilla halála és Árpád bejövetele közötti 100(104) évet. Holott a Jusztíniánusz által megszüntetett konzuli hivatal és római időszámítás ideje táján érkeztek Árpádék 800-ban. Pont eltűnne a homályos kor. István ideje alatti dokumentum-pusztítás alkalmat adhatott arra, hogy tévedésből vagy szándékosan mégse az Arsakida időszámítás legyen újra bevezetve. Itt egy időtörésre nyílik lehetőség (Atilla halálától Istvánig törölhető, újraírható történelem). Tóth Gyula eredményei magyarázhatnák, hogy miként került az Arsakida időszámítás a Római Birodalomba, s talán azt is, miért kellett a homály.

További eredményes munkát kívánok!

Válasz: szekeress (2015.07.16. 03:53)

Kedves Forumtul.

Meglepődve tapasztaltam, hogy miközben Tóth Gyula egy régebbi cikkét kerestem - és végre itt megtaláltam - egy olyan lapra tévedtem, amely az Eltévedt időszámításon (általam inkább a/z össze/ Zavarodott isz. a helyesnek gondolt) belül egy pár hete felmerült kérdésre nyitott fórumot.

Bennem nő a meggyőződés, hogy Mani és jézus azonos.

Olvastam olyan véleményt, hogy a Biblia két külön történetről szól Nagy Herodes és a felnőtt Jézus esetében. Indoklásra és hivatkozásra nem emlékszem. A történet összekapcsolásánál az alapadatok részleges összefésülése sikeres csak. Például Betlehem körüli bizonytalanság, vagy a naziri/nazareti/ jelző.

A főbb egyezések, amik elindították a gondolatot:

Mindketten pártus hercegek.

Anyjuk neve Maria, Mariam/Mariyam/.

Kritikus éveik: 32-33 éves koruk. Mani  ekkor járt Indiában /és talán már sejtjük, hogy még hol/, Jézus tanításában pedig sok elemet véltem felismerni Krisnától, tehát előtte neki is járnia kellett ott.

Ugyanakkor Mani ködösen megadott születési helye (két -ismert- varos között) megengedi , hogy az ezekkel elég jó kis háromszöget alkotó Naziriya település neve megmagyarázza a Nazareti jelzőt is. /ez esik legközelebb Izraelhez/

Az ő esetében is keveset tudunk a tanításairól, de ha a bogumil-katar vonal szélsőségessége lenne igaz, akkor kizárt, hogy a "magyarok"  manicheusként értek volna vissza a k.medencébe.

Sok vizsgálandó dolog van amiket meg kívánok nézni, és mivel ezek sokkal inkább tartalmiak, mint matematikai idősík variációk, ez eltart egy darabig.

Előzetesen csak annyit, hogy Biruni közlése nem döntő /legfeljebb ellenőrizendő/ ebben, amíg nem tudjuk, hogy honnan származik az információja, lásd, magyar krónikák sokféle számítása. /mindenki a maga módján adatolt/.

Az eredményeket nagyobb írásban akarom a jövőben összefoglalni.

Igencsak bátor írás. Gratulálok!

Kedves gyermekeim, alaposan megismerkedve a témával, egy kérdés merült fel bennem: mekkora az esélye, hogy egy próféta életeseményei nagyjából azonosak egy másik próféta életeseményeivel? Miközben a második hitvallásában, az első folytatásaként tünteti fel magát.

Válasz: szekeress (2014.02.27. 08:17)

Válasz: szekeress (2012.12.19. 11:37)

Válasz: szekeress (2010.10.19. 17:43)

Válasz: szekeress (2017.02.11. 14:52)