Összegyűjtött GONDOLATOK...

Dorian (2023.01.28. 10:27)

Tehát, ha jól értem, eredetileg a magyar ősnyelv volt itt és ebbe a nyelvi környezetbe jöttek be Árpádék, aztán beolvadtak nyelvileg? A Tihanyi-alapítólevélre gondoltam, amit magyarul írtak, 1055-ben. Nem az uralkodó réteg nyelvén, ami türk-jelleggel bírt, ha tolmácsot is ezen a nyelven kértek Bizáncban? 

Válasz: SzekeresS (2023.01.28. 12:43)

Kedves Dorian!

A tihanyi alapítólevél latin nyelvű (oklevelek nyelvezete), amelybe 58 magyar kifejezés került, latinos írásmódban (ékezetes és kettőshangzók teljes hiányával). Ezek zömében helynevek, pl ZAKADAT, ami a mai Szakadát lehetett. László Gyula professzor szerint a helynevek eléggé szívósak. Nem nagyon változtak az idők során. Ezért kerültek bele a latinul írt alapítólevélbe.

Válasz: Dorian (2023.01.29. 09:49)

Köszönöm. Úgy rémlett, az egész magyar, de akkor kevertem a Mária-siralommal.

Kártyás (2022.08.31. 17:16)

Nyelvöröklés és genetika: nem tudom mennyire ismerős a témában, de a nyelvi származásra lehetne-e ugyanazt a logikai vonalat alkalmazni, mint ahogyan  kikövetkeztették, hogy az ember Etiópiából származik? A magyar nyelv igen előkelő helyen lenne.

Válasz: SzekeresS (2022.08.31. 18:02)

Igen, ismerem a gondolatmenetet és egyetértek.

Más: figyelemre méltó vonal az európai nyelvek névelőinek elemzése a Wikipédián. A wikipediás oldala: Határozatlan és határozott névelők az európai nyelvekben

Ahhoz képest, hogy hivatalosan 895-ben jöttünk be, vagy az újabb elgondolások szerint jó néhány évvel előtte, igen érdekes a névelők elterjedésének szinezete a térképen.

Vadon József (2020.10.25. 19:35)

Tisztelt Szekeres Sándor!

Vizsgálódásaim során teljes mértékben azonos álláspontra jutottam, miszerint a magyar nyelvet nem a beérkező pusztai népek hozták be, Árpádék semmiképpen sem hozhatták a számarányuk miatt, ezt antropológusok (Dr. Fóthi Erzsébet), régészek és a legújabb archeogenetikai kutatások (Neparáczki) eredményei is megerősítik. A beérkező harcos pásztornépek alkották a mindenkori uralkodóosztályt, nemességet.

Pár dologra szeretném azonban felhívni a figyelmét, ami talán teljesebbé teheti a valódi őstörténetünkről alkotott képet.

1./ Grover S. Krantz antroplógus: Az európai nyelvek földrajzi kialakulása könyvében leírja, hogy a magyar nyelv újkőkori nyelv, amely a Kárpát-medencében alakult ki. A földművelés megjelenése előtt a finn nyelvek innen terjedtek el északi, észak-keleti irányba. Innen a nyelvi kapcsolat a finn népekkel. Ők azonban idővel teljesen más népekkel keveredtek, mint mi.

2./ A földművelés hatására erőteljesen növekedett a Kárpát-medence népesség, így i.e. 5. évezredtől a Kárpát-medencéből erős népesség kiáramlás indult el keleti irányba. Tehát az innen kiáramló népesség egyik vagy fő összetevőjét adhatta annak az európai jellegű népességnek, amelyik benépesítve az eurázsiai pusztát egészen Kínáig terjeszkedett. Minél keletebbre terjeszkedtek, annál több volt a keveredés a helyi lakossággal. A visszaáramlás az ujguroktól indulhatott, mint azt az alábbiak mutatják.

3./ Thury József turkológus, Vámbéry Ármin tanítványának írása: "A magyarok eredete, vándorlása és őshazája". Ebben az írásban korabeli kínai, perzsa és bizánzi történetírók írásaira alapozva leírja, hogy az Ujgurok (Hungnu-k - Hunok) a török népek ősei. Belőlük szakadtak le az idők során egyes török csoportok, amelyek a vezetőjük neve alapján lettek ismertek. Kínai és ujgur korabeli írások alapján az i.sz. 1. évszázadban váltak ketté az ujgurok on-ujgur (onogur) és tokuz-ujgur részre. Utóbbi helyben maradt, előbbi nyugatra, az Irtis folyó vidékére telepedett, majd idővel tovább terjeszkedtek nyugat felé, mígnem eltűntek a keleti történetírók elől. A 300-as évektől viszont több hullámban feltűntek az európiak látókörébe mint hunok, majd avarok és onugorok-magyarok. A magyar elnevezésről. A török népeknél gyakori a Madsar, Madjar név. A török népek az adott törzset jellemzően egy jelentős vezetőjükről nevezték el. Jelenleg is több helyen megtalálhatő a Madjar nemzetség név a török területeken (pl. Kazakhsztán). A magyar elnevezésünk így érkezett be Árpádékkal, mint a vezér törzs neve.

Tisztelettel:

Vadon József

Válasz: SzekeresS (2020.10.26. 07:52)

Köszönöm. Pontonként válaszolnék feltevéseire:

1. ponthoz: Ilyen elemzésbe és megállapításokba szándékosan nem mentem bele. Ezek az események időben olyan távolságokba vannak, hogy nem számottevőek az őshonos származásunk vonalában. A finn nyelv 29 hangot használ, a mai magyar 44-t. Az egykori, egynyelvű élettér tehát maximum 29 hangot használhatott. Ez pedig az ősnyelvi állapot lehetett, és valószínűleg akkor sem voltunk egy élettérben, különben a genetikánkban jelentkeznie kellene.

2. ponthoz: Véleményem szerint ilyen mértékű keleti irányú kiáramlás nem életszerű. Legfeljebb a mai Ukrajna területére tevődött ki, mint ahogyan genetika is bizonyítja az ukrán rokonsági vonalat. Az orosz vidék benépesedése inkább a Turáni-alföldön keresztül történhetett, mint ahogyan a Kínáig terjedő térség is.

3. ponthoz: Elnézést kérek, itt egy kicsit erős leszek. Ha mi, itt, őshonosak vagyunk és a hódítók idegen származású, idegen nyelvű katonanépek voltak, akkor nem mindegy honnan jöttek és milyen nyelven beszéltek? A Tömören az őshonos őstörténetről című fejezet 5. pontjában feltett kérdésre adott képzelt feltételezésben, akik a szovjet őshazából jöttek, nem mindegy melyik tagország nyelvét beszéltek és melyik szovjet köztársaságból jöttek?
Mint ahogy itt sem követhető, hogy melyik katona honnan jött, úgy Attila népénél és Árpád népénél sem lesz megállapítható, hogy melyik türk népcsoportból származnak harcosai a sok közül. Az valószínű, hogy a magyar volt a legtöbb, mint a szovjeteknél az orosz, de nem mindegy? Ugyanez felállítható a tatárjárásra, a török hódításra és az osztrák uralomra is. A honnan is jöttünk keletről kérdést egyszer és mindenkorra törölni kellene a származási történetünkből.

borona (2020.09.22. 16:15)

Idézet Dr. Nagy Sándor A magyar nép kialakulásának története című művének végszavából:

Nem hagyhatom megemlítés nélkül azt sem, hogy a legősibb sumir nyelvben a folyóvíznek a neve "a" volt. Ez a név van nemcsak a négy nagy folyónknak (Duna, Tisza, Dráva, Száva) nevében, hanem körülbelül még 40 folyónak vagy pataknak a nevében van meg ma is. Ez pedig azt jelenti, hogy a névadó őslakosság ott sumir nyelvű volt és az is maradt. Például ilyen nevűek Rába, Rábca, Lajta, Pinka, Zala, Kerka, Mura, Zsitva, Galga, Zagyva, Tarna, Rima, Bódva, Borsova, Iza, Béga, Nera stb.

A téma kapcsán egy beszélgetésben felmerült kritikaként, hogy a magyarban nincs jelen a víz ilyen alakja.

Ott, akkor mindjárt találtunk párat. Idővel aztán szépen gyarapodott ágasbogas szóbokraival együtt:
abál, apad, ár, árad, aszal, aszály, árok, ázik, áztat, tócsa, pocsolya...

Kb. amire emlékszem, de bizonyára akad még pár...

Tudatlan (2014.05.07. 21:15)

Lenne néhány kérdésem:
-Van-e valamilyen nyoma annak hogy a X-XI. században az őshonos lakosság más nyelven beszélt mint az elit, vagyis a nemesség?
-A tatárjárásig az elit még tudott a magyar ősökről, nyelvükről. Julianus barát küldetése is ezt bizonyítja. A nemesség (honfoglalók) beolvadása, türk nyelvének és emlékének a teljes felejtése nem-e a tatárjárás elittelenítésének tulajdonítható, vagy az Árpád ház kihalásának?
-Ha, a nemességet a honfoglalók alkották, akkor a keveredés ellenére az ő génjeiknek nem kellene több ázsiai részt tartalmaznia?
-Vizsgálták-e nagyobb mintán a Kárpát medence lakosságának, köztük a magyarság európai eredetét a gének alapján, és ha igen, mi az eredmény?

Egy szuszra ennyi, elnézést a kérdésömlesztésért.

Válasz: SzekeresS (2014.05.08. 09:03)

Akkor sorbavéve:

-Van-e valamilyen nyoma annak hogy a X-XI. században az őshonos lakosság más nyelven beszélt mint az elit, vagyis a nemesség?

Csak közvetett, hiszen ha lenne el is döntené a kérdést, de az leledzik pár. Példák, teljesség igénye nélkül:

1. László Gyula kettős honfoglalás elmélete, mivel a magyar helynevek már Árpádék előtt itt voltak.

2. A már említett Türkia elnevezés, ami létező nyelv és népesség, valamint a türk tolmács Bizáncban.

3. A latin nyelv hivatalos formájú használata. Az eredeti nyelvük (türk) nem jöhetett szóba, ezért az európai elit nyelvét vették fel. Mivel a magyar csak az egyike volt (lehetett) az itt élő meghódított népeknek, fel sem merült, hogy használják. Pedig, ha valaki megtanult írni, valamennyi általa ismert nyelven képes írni, legfeljebb a helyesírása nem lesz akadémiai.

-A tatárjárásig az elit még tudott a magyar ősökről, nyelvükről. Julianus barát küldetése is ezt bizonyítja. A nemesség (honfoglalók) beolvadása, türk nyelvének és emlékének a teljes felejtése nem-e a tatárjárás elittelenítésének tulajdonítható, vagy az Árpád ház kihalásának?

Igen-igen, a tatárjárás „elittelenítése” volt a ludas. A régészet is jelzi, hogy a XIII. századtól kezdve az temetők az addigi két tipusú csontrendszere homogénné vált. A nemesség többsége a tatárjárás utáni időponttól jegyzi magát. A források szerint a mongolok kb 90 százalékát kiirtották a korábbi vezető rétegnek, és az őshonos népességből egészítették ki a nemesi réteget, hogy működőképes legyen az ország.

-Ha, a nemességet a honfoglalók alkották, akkor a keveredés ellenére az ő génjeiknek nem kellene több ázsiai részt tartalmaznia?

Valószínű, erre én is gondoltam, de ilyen vizsgálat szerintem fel sem merült.

-Vizsgálták-e nagyobb mintán a Kárpát medence lakosságának, köztük a magyarság európai eredetét a gének alapján, és ha igen, mi az eredmény?

Több ilyen volt, talán most is folyik, mivel ez a tudományág még igencsak fejlődésben van. Pl Seminó, Czeizel az elfogadhatóak, de fellelhetőek az interneten különböző zagyva sületlenségek is.

Válasz: SzekeresS (2014.05.08. 11:01)

Még valami: ahhoz, hogy egy bejövő nyelv beolvassza a honfoglaláskori Kárpát-medence kb. 1.5-2 milliós lakosságának nyelveit, saccolva 400 ezres egynyelvű népességnek kellett volna beérkeznie. Ezzel az a gond, hogy akkor és ott nem tudott ennyi ember bejönni. Egyszerűen lehetetlen. Ez matematikán alapuló egyszerű logisztika. Még a középkori hadjáratok létszámát sem tudta 120-140 ezer fölé emelni a kor legnagyobb világhatalmának számító török birodalom. A források megemlítik, hogy Várna környékéről elindítottak egy 160 ezres sereget, ami 50-60 km (mérföld) után szétesett az ellátás összeomlása miatt (a 3. napon). Honfoglalás idején még kevesebb lehetett ez a szám.

Ha viszont csak 120 ezren jöttek be, akkor mindenképp elvesztették nyelvüket, lásd a bolgár beolvadást. Ezt a beolvadást nyakon lehetett csípni, mivel a bolgár a szláv nyelvcsaládba tartozik. A magyarnál azonban nincs ilyen nyelvrokonság - nem ártana szétnézni Európa egyéb rokontalan nyelvei között. Az sem változtat a lényegen, ha ugyanazon a nyelven beszéltek volna a honfoglalók, mint az itt élők: a magyar nyelv őshonos a Kárpát-medencében.

Sajnos van egy tragikus ellenpélda is a nyelvi honfoglalás lehetetlenségére, az 1771-es torgut exodus. A szerencsétleneknek bemesélték, hogy Dzsungáriából származnak. 250-300 ezren indultak el a több ezer kilométeres útnak, más forrás szerint 400 ezren. Ráadásul nem is annyira ellenséges körülmények között.

Kb. 60 ezren érkeztek meg - más forrás szerint 80 ezer - legyengülve, nyomorogva, miközben az összes állatuk elpusztult az úton. Nem hogy hazát tudtak volna foglalni, ők szorultak segítségre.

Ugyanakkor: a finnugor nyelvelmélet abből indult ki, hogy a magyar nyelv a honfoglalással került a Kárpát-medencébe. Nem ártana újragondolni.

Tudatlan (2014.05.05. 20:57)

Egy kérdés: Julianus barát hogyan tudott magyarul beszélni a Magna Hungáriában maradt magyarokkal, ha azok Árpád magyarjaival voltak rokonságban, akik a fenti írás szerint nem magyarul beszéltek?

Válasz: SzekeresS (2014.05.06. 08:28)

Honnan veszem a türköt? Ebben az időben Türkiának, más forrás szerint Unkurijjának nevezték az országot. László Gyulára hivatkozva: a Bizáncban járó magyar főurak türk tolmácsot kértek. Juliánuszt a magyar király küldi keletre, ősei megtalálására. Az a magyar király, aki a honfoglalás idején még türkül beszélő vezető réteg leszármazottja. Feltehetőleg őket kerestette meg vele.

Egyébként sehol nincs leírva, hogy azok a bizonyos „magyari” vagy „hungari” népek valójában milyen nyelven beszéltek. Csak arról volt szó, hogy megértették egymást. Juliánuszról is csak azt tudjuk, hogy latinul tudott, de pl. Konstantinápolyban latinnak gondolt beszédet már nem értette. Feltehetőleg azért mert görög volt.

...és hogy kerül ide a Hungária megnevezés? Belegondolt már valaki, hogy mai történelemtanítás szerint kb. 380-tól kb 60-70 évig itt élő, nyomot sem hagyó hunok után nevezik el egy 450 évvel később bejött népet? 450 év! A népi, vagy történeti emlékezet valóban nagyon mély, de azért ennyi év után felidézni valamit, szerintem nem megy.

Egy képzelt életkép a honfoglalás korából: a magyar urak mennek ki nyugatra és megkérdik őket:
- Kik vagytok, honnan jöttetek?
- Magyarok vagyunk és innen a szomszédból, Avarból. Elfoglaltuk és most már Unkurijjának hívjuk.
- Magyar? Az mi fán terem. Unkuríjja? A fenét! Ti olyanok vagytok, mint a hunok, 450 éve jártak itt. Na, legyetek inkább hungarok.
- Ááá, nem-nem, mi magyarok akarunk lenni.
- Kuss legyen, hungarok vagytok és kész!

...és hogyhogy a Magna? A finnugor népek közül még mindig mi vagyunk a legtöbben. Hogy-hogy nem találjuk a Kárpát-medencéhez képest ’magna’ méretű területet?

Azért mert valójában a ma is a türk népek által lakott területről van szó, a Turáni-alföld környéke, és az valóban „magna” a Kárpát-medencéhez képest. Pl. Kazahsztán 9-dik legnagyobb ország még ma is.