Történelmi és nyelvészeti tanulmány

Grammatikánk és háromezer tőszavunk egyezése a hellén-göröggel.
A székely-szittya és ó-hellén írás azonossága.
Ugor, török és gót rokonságunk.
Szittya hatás a szlávságra.
Őseink életmódja és műveltségi viszonyai négyezer évvel ezelőtt. 

Jelige: Moger: dolgos, tűrő, szenvedő.
Mogeria: a munka országa.

ELŐSZÓ

Ez az 1926-ban készült mű is, mint hasonlója, a századfordulón megjelent fiumei görög-szakos magyar nyelvtanáré, ma már föllelhetetlen, Prof. Badiny Jós Ferenc nyílt levélben a Magyar Tudományos Akadémia idegenek hasznáért törekvő fajbiológiai misszionáriusait vádolja, akik többek úgy Körösi Csoma Sándor kutatási hagyatékát {pl. 300 szanszkrit-magyar szórokonítást), mint dr. Aczél József az alig 500 finn-magyar szótővel szemben 3000 magyar-görög tőszóegyezést bemutató monumentális tanulmányt eltüntették. Dr. Aczél József bebizonyította, hogy az európai kultúra bölcsőiének kitüntetett Görögországhoz a magyar-fajú turáni-szittya népeknek szoros köze van a pre-hellén és görög-hellén nyelv és a magyar nyelv között fennálló nyelvtani és szókincsbeli egyezések alapján. A teljes ázsiai földrész, Észak és Kelet-Afrika de még Európa is telve van ősi turáni: szittya, avar és magyar helyiségnevekkel: A Kárpát-medencén kívül zömében Tibet táján, Egyiptomban Avaris, Szittyapolis, Palesztinában Arad, Árpád, Táborvárosok és a nyolcezer éves tizenhétszer újjáépített Nimród városa Jerikó, vagy Galliában Avaricum, melyet Julius Cézár hat hétig ostromol, és Hunnenburg ahonnan a legpompásabb archeológiái leletek kerülnek elő, az un. Hallstadti kultúra dicsősegére. Túr, Kus vagy Kos névvel számtalan helyen találkozunk, így a kis-ázsiai szigetvilágban Samos, Carpaíhos között. Ott találjuk még Karpok városát, és tudjuk, hogy Karpok lakták Felvidékünket is.

Bobula Ida történészünk írja: Az oknyomozó történetírás nagy fontosságot tulajdonít a nyelvészeti (filológiai) adatoknak és érveknek. A nyelv a lélek és szellem szóló megnyilvánulása, ami minden elnyomás és irtás dacára elvitte a néptörzsekkel az ősi haza alapvető értékeit. Akik ötezer évvel ezelőtt is azt mondták: Isten, Nap, suba, . . . azok csak rokon népek lehetnek. Prof. Gordon Childe: The Danube in Prehistory c. könyvében állítja: A Kr. e. harmadik évezredben az Eufrátesz melletti mezopotámiai műveltség Kis-Ázsián keresztül a Kárpát-medencébe hatolt.
Az angol régészek általánosan elfogadott véleménye szerint is a késői szumér utódokat ősszkítáknak nevezték, akik a pusztítások elől való menekülésükben tömegesen észak felé húzódtak. Ezt erősíti az orosz történetíró J.P. Frencew is. A szumérok a Balkánon felhúzódtak a Kárpát-medencébe is ahonnan a Kr. születése előtti évezred elején vándorolt ki egy részük a Kaukázus-Káspi tenger térségében is élő testvéreikhez. Magyarországon ebből az időből származó bronz s kora vaskori leletek, égetett csontmaradványok, temetésre szolgáló ember alakúi edények kerülnek elő, s ehhez hasonlóak csak Trójában fordulnak elő. Trogus Pompeius azt mondta, hogy a szittyák minden mái népet megelőzve, 1500 éven át bírták egész Elő-Ázsiát s ezek a szittyák minden más népnél, még az Egyiptomiaknál is régebbiek. Ezt az állítást magáévá tette Francois Lenormant Histoire ancienne l Orient jasque aux guerres mediques c. munkájában. Xenophon Kr.e. 431-ben megemlékezik az avarokról.

Bölcs Leó bebizonyítja, hogy a magyar név használata előtt az egész nép neve avar volt.Histapes, Dárius történetírója (Kr.e.520) már megemlékezik a hunokról s a hun elnevezés a szittya helyett abban dz időben kezd általánossá válni. Federic aquileai pátriárka az Aquileai krónikábanírja: Magna Hungarorum gens a Syria egressa. Eliseus Pharbi Lázárral s általában az összes krónistákkal vallják, hogy a parthusok avarok voltak. Almássy Kristóf: A magyarok őselei, hajdankori nevei és lakhelyei c. művében örmény, arab és perzsa kútfőkre hivatkozva, azokat összevetve igazolja, hogy a szittya népek egy-nyelvet beszélő népcsalád.

E tényt Herodotos, Strabo, Plinius, Jordanas stb. is állítják. A Közel-keleti, krétai, Égei-tengerí, trójai rovásírások szoros rokonsága kimutatható a magyar rovásírásokban. H.G. Wells írja: Az Ó-Görögországot (Archea Hellas) megelőzte egy másik, még régebbi ó-Görögország, amelynek létezésétől az archeológusok csak az elmúlt száz évben szereztek és szereznek fokozatosan tudomást. Ez a civilizáció sok tekintetben annyira civilizált volt, mint az utána következő. A görögök nem teremtettek egy civilizációt, hanem leromboltak egyet és a romokra újat építettek.

A turáni népek világtörténelmi vándorútjukról, műveltségi viszonyairól ma hallgatnak az uralkodó elemek. Ezt mutatta dr. Aczél József 50 évvel ezelőtt, ezért lett a tanulmány eltemetve, ezért támasszuk fel..

Szilveszter Jenő

A mű teljes anyaga alább, pdf formátumban