Árpád foglalása idején Magyarország túlnyomó része, főleg a Duna-Garam vonalától keletre fekvő tájak névadó, de paraszti sorban élő lakossága - Anonymus földrajzi nevei alapján - nem lehetett más, mint magyar, mert hiszen a IX századi bolgár-szláv és cseh uralmat jelző szláv névanyag eltörpül a nagyobb földrajzi tárgyakat jelölő, tehát ősibb ugor-magyar nevek tömegében. Ne felejtsük el, hogy a két oláh fejedelemség, Moldva és Havasalföld lakossága legalább 700 év óta szinte kizárólag oláh nyelvű, ennek dacára folyóneveiknek legfeljebb egyheted része oláh elnevezésű - még mai nap is. Megjegyzendő, hogy ez a hetedrésznyi oláh értelmű víznév is a kisebb folyókból, vagy patakokból tevődik össze.

Anonymus több helyen céloz rá, hogy a parasztok más nyelven beszéltek, mint a hódító magyar törzsek. Amikor pl. Bors „sok parasztságot összegyűjtvén, a Boldva vize mellett várat építe, melyet ’azon nép’ Borsodnak nevez” — ebből következik, hogy Anonymus szerint ez a nép „más” nyelvű volt, mint hódítói: a Borsod szó pedig csakis magyar eredetű lehet.

Anonymus gestájában említett magyar elnevezésű folyónevek közül egyetlen egyről sem bizonyították még be, hogy azelőtt „másképpen” hívták volna őket! De ez nem is valószínű, mert hiszen a X század előtti forrásokból ismert Duna, Tisza, Maros, Szamos, Körös, Temes, Olt, Zala, Rába, Balaton, stb. vizeink is megőrizték régi nevüket, bár partjaikon a történelemből is ismert dák, kelta, illir, római, szarmata, germán, hun, avar, bolgár, szláv, oláh és magyar uralom váltakozott. A letűnt időkben a sovinizmus korántsem utazott a régi víznevek kiirtására.

Árpádkori okleveleink még ma sincsenek teljes számmal kiadva. A legtöbb oklevelet azonban már közli a Wenzel féle Árpádkori új okmánytár 12 vaskos kötete. Ezekből, vagy a Kovács Nándor által készített betűrendes Indexből legalább 3-4000 víznevet lehetne kiszedni. A sok névből a könnyebb áttekinthetőség végett csak a legrégibben említetteket, tehát csak a tatárjárás előttieket és azokból is csupán a jelentékenyebbeket válogattam ki.

Figyeljük meg nemcsak a tömegével előforduló magyar földrajzi neveket Árpád bevonulása előtti időkben már, hanem szenteljünk figyelmet a nem magyar füllel és magyar írással megörökített, néha felismerhetetlenségig torzított, idegenek által leírt nevekre is. Ennek nagy hasznát láthatjuk majd a római történészek által feljegyzett szittya-magyar nevek megfejtésénél

Anonymus magyar földrajzi nevei

                Viznevek

Abád rév                     portus Obad

Almás folyó                 fluvius Almas

Balaton                        fluvius Bolutun

Bodrog folyó               fluvius Budrug

Bodrog melléke           partes Budrug

Böge (Bega)                partes Beguey

Csesztreg folyó            fluvius Seztureg

Eger folyó                    fluvius Egur

Fertő mocsár               stagnum Ferteu

Hejő folyó                   Heuyou

Hernád folyó                Honrad

Jószás folyó                 fluvius Jouxas

Kapus folyó                 fluvius Copus

Kelepataka                  Kelepotaca

Kórógy ér                    fluvius Couroug

Körös folyó                 Cris

Körtvélytó                   Curtueltou

Maros folyó                 fluvius morus

Nyárád vize                 fluvius Naragy

Omsó-ér                      fluvius humusouer

Ostoros vize                fluvius Ystoros

Rákos patak                fluvius Racus

Sajó folyó                    Souyou, Souiou

Sár viz                         Saru

Soroksár viz                ultra Surucusar

Szamos folyó               fluvius Zomus

Tekerő vize                  fluvius Tekereu

Temes folyó                 fluvius Temes, Temus

Tormos patak              rivulus Turmos

Tur vize                       fluvius Turu

Vág folyó                     fluvius Wag

Vajas Duna-ág fluvius Uoyos

Egyéb földrajzi nevek

Bihar vár                      Byhor

Bodajk hegy                Bodoctu

Bolhád hegy                 Bulhadu

Bolondos vár               Blundus

Borsod vár                  Castrum Borsod

Bars vár                       Castrum Borsu

Budavár                       Buduuar

Diód falu                      Gyoyg

Emőd falu                    Emeud

Erdély országrész         Erdeuleu

Esküllő falu                  Exculeti

Gömör vár                   Gumur

Győr (gyürü) vár          Geuru

Gyümölcsény erdő       silva Gemelsen

Havas erdő                  silva Houos

Himes udvar (Tokaj)    Hymes uduor

Keve vára                    castrum Keue

Komárom vára Camarum

Meszes kapu               in porta mezesina

Nyir erdő                     a silvis Nyir

Pákozd hegy                montem Pacoztu

Sárvár (Ecsedi-láp)      Saruuar infra paludes

Sátorhalom (hegy)        Saturholmu

Szeghalom falu Zeguholmu

Szekcső falu                Zecuseu

Székelyek                    Siculi

Szepes erdő                 siléve Zepus

Szerencs hegy              Zeremsu

Szerep mocsár             Iutum Zerep

Szer                             locum Scerij

Szihalom                      montem Zenuholmu

Tarras falu                   Torhus

Tetőtlen halom Teteuetlen

Torbágy erdő               silva Turobag

Tursok (törzsök) erdő  silva tursoc

Ungvár             Hunguar

Várad (Bars) vár          castellum Uarod

Vértes erdő                 silva Uertus

Zaránd megye              Comitatum de Zarand

Zilah város                   Ziloc

Zobor (Szopor) hegy   Zubur

Zombor (Zsomboly)     Zumbor

Tatárjárás előtti latin okleveleink magyar viznevei

Viznév                    Évszám                   Jelentése

Ag Duna                      1201    Dunaág

Aldoucuth                    1212    Áldókút

Alma                           1183

Aranas                         1176    Aranyos

Arpas                          1036,1086

Balatin                         1036    Balaton

Belsar                          1231    Belsár

Berekzow (Lycosholm

mellett)             1231

Berethe                        1227

Berkyou                      1235    Berettyó

Berkest alias Hydus-potok, fuit in

Berekzo                       1231    Berkesd

Bodrog, Bodrug           1093

Budrog, Budrig            1067

Boga Toufeu                1227    B.Tófő

Bozyas foka                 1173    Bodzás foka

Boyzastou                    1173    Bodzás tó

Chergou                      1218    Csergő                   

Churgó            1219    Csurgó

Chuespotok                 1212    Kövespatak

Copos, Copus             1231    Kapos

Cuher                          1232    Kűér

Chuthsar eri                 1214    Kúntsár ere

Dedpotoka                  1200    Dedpatak                   

Didvag                         1217    Dudvág

Donathava                   1228    Dunatava

Dunazel                       1223    Dunaszél

Éhes                            1067

Egur                            1057    Eger

Egruspothoka              1231    Egres

Egris                            1231    Egres

Egrog                          1171    Egregy

Eleu teu                       1223    Elő tó

Ereus ag                      1231    Erős ág

Eurem                          1093    Örvény

Eurmenes                     1219    Örvényes

Feyrthou                      1224    Fehértó

Fekete sar                   1216

Fekete viz                    1231    Másképp: Monyorós

Fekete rhe                   1211    Fekete rév

Ferteu                          1211    Fertő

Ferghes er                   1228    Ferges ér

Fihed heri                    1214

Fizeg, Fizig                  1086    Füzegy

Folutoa                        1231    Falutava

Fuk                             1228    Fok

Garmas potoka            1210

Gastuna                       800      Gesztenye

Gemulsinus                  1214    Gyümölcsénes

Gerne vize                   1219

Gungus            1217    Gyöngyös

Hagymas                     1093

Halogos                       1161    Hajagos, Hólyagos

Halap                          1231    Haláp

Hango                         1211   

Harangud                     1211    Harangod

Her                              1221    Ér

Hydus                          1231    Hidas

Holt wag                      1223    Holt Vág

Hornad                        1231    Hernád

Homuser                      1067    Hamus ér

Homuspotok                1231    Hamus patak

Hucseos                      1211   

Homorou potok           1210

Keurs, Keurus             1171    Kőrös

Kyris                           1086

Koaspotok                  1231    Kováspatak

Kuken-egur-pothok     1206    Kökény éger

Kuyar                          1135    Kőárok

Lapus                          1231    Lápos

Lapus feu                     1224    Láposfő

Lenozou                      1239    Lenaszó

Ludos er                      1239    Ludas

Medes Pothok             1219    Meggyes

Myler, Miller tou          1237    Mélyér tó

Mocher                       1231

Mogoroud                   1237    Mogyoród

Monorous                    1231    Mogyorós

Moris                          1219    Maros

Morzol                        1234    Marcal

Nados                         1213    Nádas

Noger                          1239    Nagyér

Alma                           1231    Alma

Peles                           1231    (Hodos-ba)

Piscaros to                   1232    Piskáros tó

Pwk er                        1228    Pok ér

Queureus                     1211    Kőrös

Quamlou uolgu 1086    Komló völgy

Racpotok                    1216    Rák patak

Saar                            1067    Sár

Saard, Saartou             1217    Sártó

Saharret                       1228    Sárrét

Sajo, Syov                   1230    Sajó

Soyov                          1237    Sajó

Sartue                          1067    Sártő

Sarus                           1231    Sáros

Seeg                            1239    Szeg, v. Szék

Seilvas feu                   1231    Szilvásfő

Sebes                          1137                       

Secues                         1211

Soust                           1219    Sósd

Tenerhere                    1236

Wagkuz                       1237    Vágköz

Weguhomoc                1194    Vágóhomok

Wios                           1173    Vajas

Wirthis             1146    Vértes

Wyzes fener                 1239    Fenyér

Woyos, Voios             1194    Vajas

Urkuta                         1033

Icurtou                         1214    Ökörtó

Zabadhegh                   1093    Szabadhegy

Zakadath                     1231    Szakadát

Zyndpathaka                1176    Szentpatak

Zomus                         1231    Szamos

                                ***

Megjegyzendő, hogy ha a magyar nyelvű köznép csak Árpáddal jött volna hazánkba, akkor nem volnának magyar dűlőnevek legkorábbi okleveleinkben. Már pedig vannak szép számmal. Szent István oklevelei közül az 1000. évi görög nyelvű veszprém-völgyi, az 1001. évi pannonhalmi, 1002. évi veszprémi (Hurhida stb. adományozás), 1009. évi pécsi és 1015. évi pécsváradi latin nyelvű oklevelekben szép számú magyar helynév van. Persze nagy kár, hogy éppen legrégibb okleveleink nem eredetiben, hanem egy részük 100, másrészük 3-400 évvel későbbi másolataikban maradtak fenn. De az 1055-i tihanyi alapítólevél eredeti és abban is akad több magyar dűlőnév. Így: Segisti, azaz Segesdi tó, Fuk=Fok, Kues-kut=Köveskut, Zilu-kut=Szilkut, Mortis=Martos, Sumig=Somogy, stb.

1071/1217-ből Fizegi=Füzegy, Meler=Mélyér, Aranas=Aranyos, Cris, Kyris=Kőrös, 1090-ből Budrig=Bodrog, Eurim=Örvény vízneveket olvastunk. (71-72 old)

Hasonló eredményre jut a magyarság kárpát-medencei jelenlétével kapcsolatban Erdély őslakosságának vizsgálata során is.

Kik voltak Erdély őslakói?

Ennek az ügynek koronatanúi a folyónevek. Már pedig a Tiszától keletre eső tájak víznevei ugy Anonymusnál, mint Ortvay Árpádkori kétkötetes víznév gyüjteményében, ugyszintén a történelem folyamán kialakult és ma is használatban levő, a magyar, erdélyi száz és oláh nyelvben közösen meghonosodott víznevek vitathatatlanul magyar eredetre, magyar őslakosságra vallanak.

Anonymus víznevei: Tisza, Szamos, Almás, Kapus, Sár, Omsó ér, Körös, Jószás, Tekerő ér, Tur, Kórógy, Maros, Csesztreg, Böge, Temes, Föveny rév. E 16 névből 9 félreérthetetlenül magyar értelmű. De az -s képzős szavak egyike sem lehet más. A 16 név közül egyébként mai napig egyről sem tudták bebizonyítani, hogy más, idegen nyelven volna valami jelentésük.

Ortvay XI-XIII századi víznév gyűjteményből elsősorban a jellegzetesen magyar -s melléknévképzős végződésű, aztán az egyéb világos értelmű neveket közlöm. Könnyebb áttekinthetőség céljából megyék szerint csoportosítottam őket.

Alsó-Fehér megyében: Maros, Nádas-patak, Poklos, Sárd, Tó, Udvarág, Bocsárd.

Arad megyében: Száraz ár. Ugyanitt egyetlenegy ujabban előkerült oklevélben, 1203-ban: Kőrös, Sáros, Hölgyes (t.i. Menyétes), Hodos, Ér, Fok, Kengyel viz.

Beszterce Naszód megyében: Gyepes, Kőrös, Medgyes, Somos, Hévjó, Berekjó, ma Berettyó, Tekerő, Szakál ér, Szil ér, Omsó ér.

Brassó megyében: Tömös, Barca, Olt.

Fogaras megyében: Árpás, Eger.

Hunyad megyében: Nádos-patak, Feredű gyógy.

Kis- és Nagy-Küküllő megyében: Hévíz, Küküllő

Kolozs megyében: Almás, Aranyos-foka, Darvas-tó, Nyulas, Nádas, Sebes, Szamos, Aszujó séd, Borzasztó mocsár.

Krassó-Szörény megyében: Temes

Maros-Torda megyében: Szakál.

Szatmár megyében: Hidas, Erőság, Füzes, Hodos, Kékes, Kovás, Lápos, Berkesd, Berekszó, ma Burszó, az 1236-ban említett Fentős erdő mellett, Bika patak, Fertő, Fekete viz, másképp Monyorós, Sár, Somos. Egy újabban előkerült oklevélben 1181-ből a Szamos mellett: Sebes-patak, Tur, Ered, Sár és Kerektó

Szilágy megyében: Almás, Egres, Egregy, Szilágy

Szolnok-Doboka megyében: Egres, Gyékényes, Lápos, Szamos, Sajó, Mélyséd

Temes megyében: Temes, Harangod, Bega

Torda-Aranyos megyében: Aranyos, Örményes

Ugocsa megyében: Homus patak.

Erdélyben nemcsak a fent elsorolt viznevek magyar eredetűek. Hogy csak egy néhánnyal pótoljam meg: ott folydogál a Vargyas, Homoród, Nyárád, a másik Almás, Szartos, Pogánis, Karas, Berény, Gyógy, Székás, Hideg, Hortobágy, Gyéres, Ludas, másik Kapus, Görgény, Bodza is.

A Trianon óta elszakított országrészen még legalább vagy ezer magyar víznevet lehetne elsorolni.

A szászok  által használt folyónevek túlnyomó többsége szintén magyar elnevezés. Német neve csakis a Nagyszeben és Brassó melletti kisebb patakoknak van. Eszerint:

magyar nevű           20

német nevű               4

oláh nevű                  1

szláv nevű                 2

ismeretlen nevű         4

A nagyobb folyónevek közül egynek sincs oláh neve, hanem ők is ugyanazokat az elnevezéseket használják, mint a magyarok és szászok.

A lakosság elsőbbségének tanúi, a folyónevek tehát a magyar ősibbség bizonyosságát vallják.

***

Marjalaki Kiss Lajos fenti műve a Herman Ottó Múzeum kiadásában jelent meg Miskolcon, 1987-ben. A mű előszavát Dobrossy István írta. Marjalaki Kiss Lajos 1887. december 18-án született Kisújszálláson, a kilenc gyermekes családban ő volt az egyedüli, aki tovább tudott tanulni. Debreceni ref. kollégiumban végezte tanulmányait, ahol 1906-ban tanítói oklevelet szerzett. 1906-7-ben Szinpetriben (Borsod megye), majd szülőfalujában volt elemi iskolai tanító. Középiskolai tanárképzője elvégeztével magyar, történelem és földrajz szakos tanárként működött tovább; 1913-1918-ig Abrudbányán, Erdélyben. Ugyanekkor a Kolozsvári múzeum régészeti munkájában is részt vett. Mint tudós, történész, a régészet, nyelvészet, néprajztudomány kutatója maradt egy életen át. Szakkönyvei, tanulmányai a miskolci Herman Ottó Múzeum gondozásában kerülnek kiadásra. Igen sok a még ki nem adott kéziratos gyűjteménye; családtörténettel kapcsolatos munkája, kutatófüzetei, gyűjtőcédulási, levelezései még kiadásra várnak. Tagja volt a Magyar Néprajzi Társaságnak. Rendszeresen levelezett Móra Ferenc, Leszih Andor, Kiss Lajos múzeumigazgatókkal, s kora szinte valamennyi szellemi nagyságával. Ezek között volt Móricz  Zsigmond, Melich János, Hóman Bálint, Bethlen, Illyés Gyula, Germanus Gyula, Győrffy István, Viski, Bendefi László.